Történelmi tanulmányaink során időről-időre találkozunk embertelen dolgokkal, elborzasztó részletekkel, tőlünk igencsak távol álló dolgokkal, legyenek azok kivégzési módok, háborús cselekedetek, korabeli szokások. Ezeket megtanuljuk elhelyezni az adott kor szemléletében, világnézetében. Mégis vannak esetek, amikor egy már magunk mögött hagyott történés újból felüti a fejét, az új idők viszont új nézeteket szülnek. 1882-ben valami ilyesmi történt Tiszaeszláron, amikor egy 14 éves keresztény cselédlány eltűnése kapcsán egész Magyarországon megerősödött az antiszemitizmus.

A halálbüntetés, mint a jogellenes cselekvés legszigorúbb szankciója, hazánkban már az Árpád-kor idején elterjedt volt. A történelem során eltérő bűntettek képezték a halálbüntetés tárgyát, amelyet a jogellenes cselekményt végrehajtó vagy azt megkísérlő személlyel szemben szabták ki.

Bizonyára mindannyian találkoztunk már a címben szereplő kifejezésekkel. A Kedves Olvasók közül remélhetőleg senki sem a saját bőrén tapasztalta, de kedvenc filmjeinkben, sorozatainkban minden valószínűség szerint hallottuk őket. Biztosan előttünk van egy-egy jelenet, amikor a bíró egy hollywood-i mozijelenetben határozott kalapácscsapás után kimondja: „A vádlottat húsz év fegyházbüntetésre ítélem!” Itt merülhet fel a kérdés: Miért fegyház? Egyáltalán mi az a fegyház?

A harmadik Klan „létrejötte” 1950-re datálható, ugyanakkor itt már nem beszélhetünk újabb alapításról, valójában ez ugyanúgy a második Klan, azzal a különbséggel, hogy szervezeti és ideológiai változások következtek be az akkoriban jelentős történelmi körülményeknek köszönhetően.

Fotó: Martin/Flickr

Keresztégetések, terrorizmus, lincselések és fehér felsőbbrendűség. A legtöbbeknek az előbbiek jutnak eszébe, ha találkoznak a Ku Klux Klan névvel, és nem is tévednek. A Ku Klux Klan története egészen az amerikai polgárháború végére vezethető vissza, de a szervezet jelenleg is működik. Cikkem első részében ezt a jelenleg több, mint száz éve működő szervezetet és annak jelképeit mutatom be, amely mint egy szégyenfolt jelenik meg az Egyesült Államok történelmében. 

Fotó: Library of Congress/Wikipedia

A vámpír szó hallatán sokféle kép ugorhat az ember eszébe, de talán az első név, ami ezeket követi, az Drakuláé. A gróf úr története az 1897-es megjelenése óta rengeteg filmest inspirált, hogy filmvászonra vigye a könyvet. Az első ilyen filmek között szerepel az 1922-es Nosferatu is, amely kis híján csatlakozhatott volna a korszak megannyi elvesztett némafilmjéhez, ha nem lettek volna olyanok, akik nem követik a jog által elrendelteket.

Fotó: Staatliche Museen zu Berlin

A szépségre és harmóniára való törekvést magunkra vagy környezetünkre való tekintettel sokan felszínesként ítélik meg. „A külső nem számít, a lényeg az, ami belül van!" - ezt az üzenetet rengeteg film, könyv, celeb és a média összes lehetséges formája közvetíti. Bár ez a megközelítés alapvetően pozitív, nem tükrözi a teljes valóságot: a környezetünkben megtalálható szépség mértéke jelentős befolyással bír mentális állapotunkra. Ezzel foglalkozik a környezetpszichológia tudománya, amit a mérnökök, építészek és várostervezők is figyelembe vesznek munkájuk során.

A vizsgaidőszak közeledtével, röpke, empirikus kutatással kimutatható, hogy a hallgatók kávéfogyasztása lineárisan, a vizsgaidőszakban pedig exponenciálisan növekszik. Mindazonáltal megjegyzendő tény, hogy a túlzott fogyasztása ártalmas. Törekedjünk arra, (lehetőség szerint) hogy időben fel tudjunk készülni az előttünk álló akadályokra, és minél kevésbé terheljük a szervezetünket a magas koffeinbevitellel. Az alábbi cikkben néhány mondat erejéig a kávéval kapcsolatos egyes érdekességekről lesz szó.

Szegedi Zita Adél: Mit tanácsol az Atya, hogyan tudjuk megélni az ünnepet így, hogy ennyi teendőnk van, és egyre inkább közeledik a vizsgaidőszak?

December közeledtével nem csak az ünnepi hangulat erősödik körülöttünk, hanem az áruházak minden évben kötelezőnek érzett akciói is. Manapság, amikor már a Black Friday sem csak egyetlen napot jelent, könnyen elveszhetünk a különféle ajánlatok tengerében. Éppen ezért nem árt tisztában lenni az „akciózásra” vonatkozó jogi szabályokkal.