A modern slavery (modernkori rabszolgaság) fogalma egy Berlinben látott, modern rabszolgaság elleni tüntetést követően kezdett el mélyebben foglalkoztatni. A tüntetésen becslésem szerint, körülbelül nyolcvan-száz fő vett részt. Fekete ruházatuknak és nagyméretű transzparenseiknek köszönhetően, meglehetősen feltűnőek voltak kisebb létszámuk ellenére is, mégis rendezetten és békésen zajlott a demonstráció. A transzparensek mind figyelemfelkeltőek és meglehetősen informatívak voltak, illetve a résztvevők az arra járóknak, érdeklődőknek szórólapot is osztogattak. Minden kommunikáció, így a felszólalások, a feliratok, a szórólapok angol nyelvűek voltak, vélhetően azért, hogy mind a német, mind a németül nem beszélő berlini lakosok és a turisták számára is érthető legyen a demonstráció célja. Ezáltal minél szélesebb körben jusson el a demonstrálók mondanivalója. A szórólap nagyon átláthatóan volt megszerkesztve, több fontos adatot és rengeteg honlap, illetve közösségi média címet feltüntettek rajta, ahol további információk érhetők el a modern rabszolgaságról. 

Ahogyan az előző cikkünkben bemutatásra került, az őssejtek az orvostudomány egyik legígéretesebb területét jelentik. A tudomány fénysebességgel halad előre, a jog pedig próbálja utolérni – több-kevesebb sikerrel. Jelen cikkben utánajártunk, hogy milyen megoldást nyújt a magyar jog az őssejteket övező jogi és etikai dilemmákra; írásunkat pedig egy kapcsolódó eset bemutatásával zártuk.

Cikksorozatunk következő részében az őssejtek színes világát egy másik, az uniós jog szempontjából ismerhetjük meg. A tagállamok eltérő módon szabályozzák az őssejtkutatást: míg egyes országok támogatják az ezirányú törekvéseket, mások szinte teljesen tiltják az őssejtek kutatását. Létezik, létezhet-e egységes európai szabályozás, vagy az őssejtek jövője örökre a tagállamok kezében marad?

Egy lebénult beteg újra jár, egy cukorbetegnek többé nincs szüksége inzulinra, vagy egy szívrohamot szenvedett páciens szívizmai ismét teljesen egészségesek lesznek – mindez az őssejtekkel lehetséges lehet. Valóban forradalmasíthatják az őssejtek az orvostudományt, vagy csupán csillogó, ám fals reményekkel kecsegtető módszerről van szó?

Az egészségügyi ellátás során a betegek nem csupán páciensek, hanem jogokkal rendelkező természetes személyek. A beteg különböző jogosultságait az 1997. évi CLIV. egészségügyi törvény biztosítja, azáltal, hogy kilenc betegjogot nevesít, amelyek a kezelés alatti jogok érvényesítését, az ember autonómiájának elismerését, ezáltal az orvos-beteg közötti kapcsolat őszintébbé, bizalmasabbá és könnyebbé tételét szolgálják.

Sorra röppennek fel a hírek, hogy a világ minden táján vízhiánnyal szembesülnek az országok. Például Boszniában 2024 nyarán egyes tavak részben vagy teljesen kiszáradtak. A Bileca-tó általában a boszniai vízienergia-termelés fő forrása, valamint népszerű fürdőhely is, azonban a víz kritikusan alacsony szintje az energia- és idegenforgalmi ágazatra is hatással volt. Ugyanezen nyáron Lengyelországban a Visztula vízmércéje elérte az igen alacsony, 24 cm-t. Bár sokan úgy gondolják, hogy Magyarország víz nagyhatalom, sajnos ez egyre kevésbé van így, ugyanis a klímaváltozás ránk nézve is veszélyt jelent.

2001. január 1-je óta Magyarországon hatályos a 2000. évi CXXVIII. törvény ​a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről (a továbbiakban: törvény). Aki rendszeresen vezet, vagy közlekedik autóval, bizonyára tisztában van vele, hogy ennek a rendszernek a „segítségével” is el lehet veszíteni a vezetői engedélyünket, de azt, hogy pontosan hogyan működik, és hogy miért hány pontot kapunk, azt már korántsem biztos.

Az egész nyugati világ megrettent, amikor 2021. augusztus 15-én a tálib csapatok, az Al-Káida és más fegyveres vallási csoportok támogatásával átvették a hatalmat Afganisztán felett, miután az amerikai hadsereg és a korábbi afgán kormány elhagyta az országot. Azóta elkezdték megvalósítani a vallási radikalizmustól túlfűtött államideológiájukat, aminek legfőbb áldozatai a nők lettek, annak ellenére, hogy jogaik tiszteletben tartására számos ígéretet tettek a csoport képviselői nemzetközi porondokon.

A Rushmore-hegy, amely az Egyesült Államok egyik legismertebb műemléke, nemcsak történelmi jelentősége, hanem az elkészítéséhez szükséges technikai és mérnöki megoldások miatt is figyelemre méltó. 1927-ben kezdődött meg a projekt, mely során négy amerikai elnök, George Washington, Thomas Jefferson, Theodore Roosevelt és Abraham Lincoln arca került a dél-dakotai Black Hills gránitszikláiba. 

A hagyatéki eljárás elkerülhetetlen része az életnek. Egy szeretett személy elvesztése azonban nem csak érzelmileg, hanem jogilag is kihívást jelenthet az örökösök számára. A hagyatéki eljárás a polgári eljárásjog nemperes eljárásai közé tartozik, így nem szükséges feltétele a bírói vagy ügyvédi közreműködés. Az eljárás célja, hogy az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállást igazolja.