Digitális világunkban mindennapi teendőink elintézése programokhoz, applikációkhoz van kötve, amelyeket a felhasználótól távol fejlesztenek a cégek. Az átlagembernek kevés rálátása van arra, hogy pontosan hogyan is működik egy adott program, mégis nyugodtan befizeti az immáron általánossá váló havi vagy éves előfizetést a további használathoz. De léteznek-e ingyenes, közösségi fejlesztésű, nyitott alternatívák?

Az „arany útlevél" vagy más néven „befektetési állampolgársági program” (citizenship by investment, CBI) egy olyan jogi konstrukció, amely lehetővé teszi a külföldi állampolgárok számára, hogy meghatározott összegű befektetésért cserébe egy adott ország állampolgárságát megszerezzék. Az arany útlevél kifejezés arra utal, hogy a külföldiek az állampolgárság megszerzésével gyakorlatilag „megveszik” a jogot egy olyan országba való belépéshez és ott-tartózkodáshoz, amely gyakran kedvezőbb gazdasági vagy politikai környezetet kínál.

A 2021. január 6-i Capitolium elleni támadással kapcsolatos büntetőeljárás az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb nyomozása lett, több, mint ezer személyt vádoltak meg szövetségi bűncselekményekkel. Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma a jogi alapok széles skáláját alkalmazta a lázadásban részt vevők felelősségre vonásához. A legfontosabb vádak közé tartozott a törvénytelen behatolás és rendbontás, a kormányzati tulajdon megrongálása, a rendfenntartó erők elleni támadás, a lázító összeesküvés és a hivatalos eljárás akadályozása.

2021. január 6-án Donald Trump akkori amerikai elnök támogatóinak erőszakos tömege megrohamozta az Egyesült Államok washingtoni Capitoliumát, megzavarva a Kongresszus ülését, amelyet a 2020-as elnökválasztás elektori szavazatainak hitelesítésére hívtak össze. A támadás a mai napig sűrűn emlegetett mind amerikai, mind nemzetközi viszonylatban. 

Jeruzsálem óvárosának keresztény negyedében áll a Szent Sír-templom, amely Jézus Krisztus keresztre feszítésének, közeli sírjának és feltámadásának feltételezett helyére épült. A ma álló építményt a középkorban emelték, és a sok bővítésnek köszönhetően egy rendkívül bonyolult épületegyüttessé vált. Ennek egyik ablakában áll egy létra. Bár ez önmagában nem túl érdekes, a tárgyat az teszi különlegessé, hogy már több, mint háromszáz éve ott van és nem mozdíthatja el onnan senki.

A „Barnahus-modellt” Izlandon vezették be, innen terjedt el először a skandináv térségben, majd az Európai Barnahus Mozgalomnak köszönhetően más Európai országokban is. Magyarországon az első Barnahus-szolgálat 2016-ban nyitotta meg kapuit, Szombathelyen. A modell egy gyermekbarát, multidiszciplináris és ügynökségek közötti komplex szolgáltatás, szexuális abúzus gyermekáldozatainak részére, megvalósítása pedig a gyermekbarát igazságszolgáltatás és gyermekvédelem összehangolt munkájával történik. 

1956. október 23: egy dátum, ami örökre a magyar emberek szívébe vésődött. Tisztelgünk az áldozatuk előtt; életüket, vérüket adták egy szabad és független ország reményében. John F. Kennedy szavaival élve: „A történelem kezdete óta nincs még egy nap, mely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt – bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat, amit követel.”

Fotó: Lokál

Egy végzett jogász számos hivatásrend közül választhat, ha a klasszikus jogászi pályaívet szeretné bejárni. Az egyetem legelején általában mindenki ügyvéd vagy bíró szeretne lenni, ugyanakkor van egy jogászi hivatásrend, amely talán kisebb ismertséggel rendelkezik még a joghallgatók körében is, ez pedig a közjegyzőség.

Szabó Magda (1917-2007) már kisgyermekként is az általa költött versecskékkel bűvölte el a környezetét, ám tehetsége időskorában sem hagyta cserben; egy interjúban is úgy nyilatkozott 86 évesen: „Mondjál egy szót, és csinálok belőle verset!”, majd be is bizonyította ezt az ámulatba ejtő képességét. Amellett, hogy az alábbi cikkel igyekszem a Kedves Olvasó figyelmét felhívni arra, hogy Szabó Magda milyen tehetséges író, költő, műfordító volt, elsősorban arról szeretném meggyőzni, hogy a terjedelmes életművéből miért pont Az ajtó című írását válassza következő olvasmányul.

Zita: Hogyan élhetünk meg lelkileg a lehető legjobban egy új kezdetet, egy új lehetőséget?

Alessandro Caprioli atya: Minden új kezdet, minden új lehetőség kockázattal jár. Hogyan fog végződni, mi lesz a vége? Amikor egy kockázattal szembesülünk, az emberben két ellentétes és egymás mellett létező reakció merül fel: a remény és a félelem. Először is, a remény: minden alkalommal, amikor elkezdünk valamit, például amikor új helyre költözünk, amikor szerelmi kapcsolatot kezdünk és családot alapítunk, amikor beiratkozunk az egyetemre vagy új munkahelyet találunk, azért tesszük, mert egy fontos lépést akarunk megtenni, amely nagyobb örömet fog okozni, mint korábban. De ugyanakkor reális a félelem is: az új valami ismeretlen, és egy felnőtt ember ismeri a korlátait és a gyengeségeit, és azt, hogy az életben nem mindig sikerül minden. Az a lelki út, amit kérnek tőlünk, hogy egyre nagyobb teret adjunk a reménynek, és legyőzzük a félelmet. De hogyan lehetséges ez? Csak akkor, ha van "nagy reményünk", egy pozitív bizonyosságunk arról, hogy a végén vár ránk az Istennel való találkozás, az örök boldogság, amit senki sem vehet el tőlünk, és ez az, ami miatt azt mondhatjuk: érdemes volt megélni életem minden pillanatát, a boldog és a szomorú, a kellemes és a fájdalmas dolgokat.