A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XI. fejezete alapján fiatalkorúnak tekintik azt, „aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem”.  Fiatalkorúaknál szabadságelvonással járó intézkedés alkalmazása vagy 14. életév betöltését követően büntetés kiszabása csak abban az esetben fordul elő, ha másképp nem érhető el az intézkedés, büntetés célja. Ugyanis az intézkedést, büntetést annak érdekében hajtják végre, hogy a fiatalkorú a társadalom jogkövető és hasznos tagjává váljon.

Évek óta halljuk, hogy az évente kétszer – tavasszal és ősszel – végrehajtott óraátállítást hamarosan eltörlik, nem lesz többször. Ez a rendszer, amely bevezetésekor hatékony megoldásnak tűnt pénzspórolási szempontból, mára sokunk számára inkább nyűggé vált. Miért vezették be, hol van ez érvényben, és mikor vezetik majd ki?

„Készenléti rendőrség…” – mondta nekünk a rendőrautóból kiszálló biztos úr, aki a hegy lábánál állított meg engem és egy barátom. Éppen hazafelé sétáltunk egy hosszú túra után, bízva abban, hogy mihamarabb otthon leszünk, a rendőr azonban igazoltatott minket, hiszen ebben az időben épp kerestek valakit a kerületben.

Történelmi tanulmányaink során időről-időre találkozunk embertelen dolgokkal, elborzasztó részletekkel, tőlünk igencsak távol álló dolgokkal, legyenek azok kivégzési módok, háborús cselekedetek, korabeli szokások. Ezeket megtanuljuk elhelyezni az adott kor szemléletében, világnézetében. Mégis vannak esetek, amikor egy már magunk mögött hagyott történés újból felüti a fejét, az új idők viszont új nézeteket szülnek. 1882-ben valami ilyesmi történt Tiszaeszláron, amikor egy 14 éves keresztény cselédlány eltűnése kapcsán egész Magyarországon megerősödött az antiszemitizmus.

A halálbüntetés, mint a jogellenes cselekvés legszigorúbb szankciója, hazánkban már az Árpád-kor idején elterjedt volt. A történelem során eltérő bűntettek képezték a halálbüntetés tárgyát, amelyet a jogellenes cselekményt végrehajtó vagy azt megkísérlő személlyel szemben szabták ki.

Bizonyára mindannyian találkoztunk már a címben szereplő kifejezésekkel. A Kedves Olvasók közül remélhetőleg senki sem a saját bőrén tapasztalta, de kedvenc filmjeinkben, sorozatainkban minden valószínűség szerint hallottuk őket. Biztosan előttünk van egy-egy jelenet, amikor a bíró egy hollywood-i mozijelenetben határozott kalapácscsapás után kimondja: „A vádlottat húsz év fegyházbüntetésre ítélem!” Itt merülhet fel a kérdés: Miért fegyház? Egyáltalán mi az a fegyház?

A harmadik Klan „létrejötte” 1950-re datálható, ugyanakkor itt már nem beszélhetünk újabb alapításról, valójában ez ugyanúgy a második Klan, azzal a különbséggel, hogy szervezeti és ideológiai változások következtek be az akkoriban jelentős történelmi körülményeknek köszönhetően.

Fotó: Martin/Flickr

Keresztégetések, terrorizmus, lincselések és fehér felsőbbrendűség. A legtöbbeknek az előbbiek jutnak eszébe, ha találkoznak a Ku Klux Klan névvel, és nem is tévednek. A Ku Klux Klan története egészen az amerikai polgárháború végére vezethető vissza, de a szervezet jelenleg is működik. Cikkem első részében ezt a jelenleg több, mint száz éve működő szervezetet és annak jelképeit mutatom be, amely mint egy szégyenfolt jelenik meg az Egyesült Államok történelmében. 

Fotó: Library of Congress/Wikipedia

A vámpír szó hallatán sokféle kép ugorhat az ember eszébe, de talán az első név, ami ezeket követi, az Drakuláé. A gróf úr története az 1897-es megjelenése óta rengeteg filmest inspirált, hogy filmvászonra vigye a könyvet. Az első ilyen filmek között szerepel az 1922-es Nosferatu is, amely kis híján csatlakozhatott volna a korszak megannyi elvesztett némafilmjéhez, ha nem lettek volna olyanok, akik nem követik a jog által elrendelteket.

Fotó: Staatliche Museen zu Berlin

A szépségre és harmóniára való törekvést magunkra vagy környezetünkre való tekintettel sokan felszínesként ítélik meg. „A külső nem számít, a lényeg az, ami belül van!" - ezt az üzenetet rengeteg film, könyv, celeb és a média összes lehetséges formája közvetíti. Bár ez a megközelítés alapvetően pozitív, nem tükrözi a teljes valóságot: a környezetünkben megtalálható szépség mértéke jelentős befolyással bír mentális állapotunkra. Ezzel foglalkozik a környezetpszichológia tudománya, amit a mérnökök, építészek és várostervezők is figyelembe vesznek munkájuk során.