A halálbüntetés, mint a jogellenes cselekvés legszigorúbb szankciója, hazánkban már az Árpád-kor idején elterjedt volt. A történelem során eltérő bűntettek képezték a halálbüntetés tárgyát, amelyet a jogellenes cselekményt végrehajtó vagy azt megkísérlő személlyel szemben szabták ki.
Bizonyára mindannyian találkoztunk már a címben szereplő kifejezésekkel. A Kedves Olvasók közül remélhetőleg senki sem a saját bőrén tapasztalta, de kedvenc filmjeinkben, sorozatainkban minden valószínűség szerint hallottuk őket. Biztosan előttünk van egy-egy jelenet, amikor a bíró egy hollywood-i mozijelenetben határozott kalapácscsapás után kimondja: „A vádlottat húsz év fegyházbüntetésre ítélem!” Itt merülhet fel a kérdés: Miért fegyház? Egyáltalán mi az a fegyház?
A harmadik Klan „létrejötte” 1950-re datálható, ugyanakkor itt már nem beszélhetünk újabb alapításról, valójában ez ugyanúgy a második Klan, azzal a különbséggel, hogy szervezeti és ideológiai változások következtek be az akkoriban jelentős történelmi körülményeknek köszönhetően.
Fotó: Martin/Flickr
Keresztégetések, terrorizmus, lincselések és fehér felsőbbrendűség. A legtöbbeknek az előbbiek jutnak eszébe, ha találkoznak a Ku Klux Klan névvel, és nem is tévednek. A Ku Klux Klan története egészen az amerikai polgárháború végére vezethető vissza, de a szervezet jelenleg is működik. Cikkem első részében ezt a jelenleg több, mint száz éve működő szervezetet és annak jelképeit mutatom be, amely mint egy szégyenfolt jelenik meg az Egyesült Államok történelmében.
Fotó: Library of Congress/Wikipedia
A vámpír szó hallatán sokféle kép ugorhat az ember eszébe, de talán az első név, ami ezeket követi, az Drakuláé. A gróf úr története az 1897-es megjelenése óta rengeteg filmest inspirált, hogy filmvászonra vigye a könyvet. Az első ilyen filmek között szerepel az 1922-es Nosferatu is, amely kis híján csatlakozhatott volna a korszak megannyi elvesztett némafilmjéhez, ha nem lettek volna olyanok, akik nem követik a jog által elrendelteket.
Fotó: Staatliche Museen zu Berlin
A szépségre és harmóniára való törekvést magunkra vagy környezetünkre való tekintettel sokan felszínesként ítélik meg. „A külső nem számít, a lényeg az, ami belül van!" - ezt az üzenetet rengeteg film, könyv, celeb és a média összes lehetséges formája közvetíti. Bár ez a megközelítés alapvetően pozitív, nem tükrözi a teljes valóságot: a környezetünkben megtalálható szépség mértéke jelentős befolyással bír mentális állapotunkra. Ezzel foglalkozik a környezetpszichológia tudománya, amit a mérnökök, építészek és várostervezők is figyelembe vesznek munkájuk során.
A vizsgaidőszak közeledtével, röpke, empirikus kutatással kimutatható, hogy a hallgatók kávéfogyasztása lineárisan, a vizsgaidőszakban pedig exponenciálisan növekszik. Mindazonáltal megjegyzendő tény, hogy a túlzott fogyasztása ártalmas. Törekedjünk arra, (lehetőség szerint) hogy időben fel tudjunk készülni az előttünk álló akadályokra, és minél kevésbé terheljük a szervezetünket a magas koffeinbevitellel. Az alábbi cikkben néhány mondat erejéig a kávéval kapcsolatos egyes érdekességekről lesz szó.
Szegedi Zita Adél: Mit tanácsol az Atya, hogyan tudjuk megélni az ünnepet így, hogy ennyi teendőnk van, és egyre inkább közeledik a vizsgaidőszak?
December közeledtével nem csak az ünnepi hangulat erősödik körülöttünk, hanem az áruházak minden évben kötelezőnek érzett akciói is. Manapság, amikor már a Black Friday sem csak egyetlen napot jelent, könnyen elveszhetünk a különféle ajánlatok tengerében. Éppen ezért nem árt tisztában lenni az „akciózásra” vonatkozó jogi szabályokkal.
Nyár elején mentek végbe Magyarországon az önkormányzati választások, amelynek működésével a friss emlékek miatt jelenleg a választók többsége tisztában van. Ugyanakkor, ezzel egy időben történtek a nemzetiségi önkormányzati választások is, amelyekről sokan elfeledkeznek, azonban ugyanolyan súlyban képezik az alkotmányosság és a demokrácia részét, mint a “hagyományosnak” mondható önkormányzati választások.
