Az idén megrendezett OTDK-n az egyetemünk hatalmas sikereket ért el. Ez többek között köszönhető a konzulenseknek is. E cikkben az Ítélet Pogácsás Anett, Kurunczi Gábor, Papp János és Erdődy János konzulenseket kérte meg, hogy osszák meg a gondolataikat az eddigi talán legsikeresebb Pázmány szerepléssel kapcsolatban.
1. Hogy néz ki a felkészülés egy ilyen jelentőségű versenyre, mint az OTDK?
Pogácsás Anett tanárnő:
Az OTDK annak ellenére közösségi tevékenység, hogy a munka jelentős része, a dolgozat megírása mégiscsak "magányos műfaj". Értem ez alatt, hogy a felkészülés a diákkör keretében történik, ami persze tanszékenként eltérő módszerrel működik, van, ahol egyszerűen a témavezető és a hallgató gyümölcsöző közössége, van, ahol egy diákköri csoport rendszeres találkozóiból áll össze. A legnehezebb része a felkészülésnek a megfelelő téma megtalálása - mi az, ami aktuális, de nem a "hype" értelmében, hanem valóban van mondanivaló, javítanivaló, javasolni való annak kapcsán, mi az, amivel nem csak érdemes, de szeretnék is foglalkozni nagyjából másfél-két éven át. Erre időt kell szánni, konferenciákat járni, sokat sokat olvasni és ami talán a legfontosabb, nyitott szemmel járni a világban. Persze a kari TDK felelősök is igyekeznek a megfelelő témavezető felé terelni az érdeklődőket - ahogyan mondani szoktam, mindenki érdeklődési területéhez nem értek, de a TDK-hoz igen: ha beszélgetek a hallgatóval, hamar kiderül, milyen terület passzol hozzá, és a Karon melyik kolléga lesz az, aki a leghatékonyabban tud segíteni neki. A felkészülésnek aztán van egy intenzív utolsó fél éve, amikor a dolgozat nevezés előtti véglegesítése, majd az országos fordulóra való továbbjutás esetén a szóbeli részre való felkészülés zajlik - ez a leglátványosabb, a legnagyobb fejlődést hozó, és a csapatépítés szempontjából is legerősebb szakasz, hiszen itt több kihelyezett, kétnapos tréninget tartunk a diákköri tagoknak.
Kurunczi Gábor tanár úr:
Az OTDK a hazai hallgatói tudomány élet legnagyobb eseménye, amelyet két évente rendeznek meg 16 szekcióban (köztük az állam- és jogtudományi szekcióban). Ennek megfelelően egy OTDK felkészülés akkor kezdődik, amikor az előző OTDK véget ér. Tehát tulajdonképpen a 2027-es OTDK-ra már most elkezdtük a felkészülést. Ennek első lépése a toborzás és a gondolat-magok "elültetése", amelyekből aztán majd megszülethet maga a dolgozat. A mostani - kiemelkedően sikeres - OTDK után a toborzásban talán könnyebb dolgunk van/lesz, mivel most minden hallgatónk érzi az OTDK magával ragadó vonzerejét. Egy jó OTDK dolgozat legfontosabb része a témaválasztás: ami érdekes, izgalmas és aktuális. Ebben mi - kari TDK felelősök - is segítünk, de itt nagyon fontos a konzulens kiválasztása és szerepe is. Az OTDK felkészülés legnehezebb része kétségtelenül a kutatómunka és a dolgozat megírása, de Karunkon ehhez is sok segítséget adunk (kihelyezett TDK tréningekkel, és tematikus felkészítésekkel). Az OTDK-ra karunk 40 dolgozatot nevezhet. Amikor pedig összeáll a csapat (az OTDK előtti év decemberében - legközelebb 2026 decemberében), akkor kezdődik a szóbeli felkészítés és a csapatépítés. Az OTDK-ra ugyanis egy csapat utazik, és ahogy azt egy pár évvel ezelőtti hasonló interjúban már kiemeltem, a pázmányos sikerek kulcsa, hogy mi csapatban gondoltunk, egy csupa nagybetűs CSAPAT létrehozásán dolgozunk.
Papp János tanár úr:
Minden felkészülés kicsit más, de az alapvető részei nem változnak: Kell egy jó téma, ami iránt a hallgató őszintén érdeklődik és van kellő motivációja hogy megoldja ezt a problémát, ehhez kell találni egy konzulenst aki segíti a munkát a kutatás során. Az ezt követő rész a kutatásé, ami magányosnak tűnhet, de valójában a Pázmányon mindig is igyekszünk ezt kevésbé magányos tevékenységgé formálni. Ezután már "Csak" jól meg kell írni a dolgozatot, előadni kari TDK-n és kivívni az indulás jogát. Az OTDK-ra való felkészülésnél már inkább a szóbeli előadásra helyezzük a hangsúlyt, hiszen az írásbeli dolgozat már le van adva ilyenkor. Ekkor abban segítünk a hallgatóknak hogy a lehető legjobb előadást tudják nyújtani a verseny napján.
Erdődy János tanár úr:
A felkészülés lényegében két részből áll. Az első időszakban készül a dolgozat, a témavezető és a Tanszék támogatásával. A második fázisban a TDK-tréningeken történik a hallgatók felkészítése a szóbeli szereplésre. Ezeken a tréningeken a résztvevő oktatók általános szempontokra hívják fel a figyelmet. Emellett a témavezető és a dolgozat szerint illetékes tanszék oktatói további szempontokat is szoktak hangsúlyozni.
2. Milyen nehézségekkel találkozik egy konzulens a tevékenysége ellátása során?
Pogácsás Anett tanárnő:
A konzulens nehézsége itt teljesen azonos a hallgatók nehézségeivel - hiszen abszolút a hallgatók állnak a középpontban. Két fő nehézséget tudok azonosítani: az egyik a motiváció megtartása. Amíg a "szerelemtémát" nem találja meg a hallgató, az egy igen frusztráló időszak, hiszen a sok kutatás mellett is érezheti azt, hogy egy helyben toporog. Ehhez nagyon sok türelem kell - hozzátéve, hogy van, aki villámgyorsan túlesik ezen a szakaszon - , és az konzulensként is nagy kihívás, hogy benntartsunk valakit ebben a frusztráló helyzetben, tudva, hogy ez a siker kulcsa. Motiválni és a motivációt fenntartani kutatóként és konzulensként is kihívás.
A másik nagyon nehéz helyzet, hogy a kari fordulón is dicsőség szerepelni, de nyilván az országos versenyre szeretne mindenki továbbjutni - ami viszont a 40 fős kvóta miatt sajnos biztosan nem adatik meg mindenkinek. A kiválasztás nagyon gyötrelmes, különösen, hogy almát kell körtéhez hasonlítani a választásnál, és ez nem csak abból a szempontból nehéz feladat, hogy vakon repülünk atekintetben, hogy hogyan alakulnak majd az OTDK-n a végleges tagozatok, amelyekben a hallgatók versenyeznek (hiszen ez csak az összes karról beérkezett dolgozatok témái alapján derül majd ki), hanem hogy sok kiváló ifjú tehetség szorul ki a keretből. Ugyanilyen nehéz konzulensként kezelni azt a helyzetet, amikor a hallgató csalódott amiatt, hogy nem kapott kézzel fogható díjat a versenyen - ilyenkor nem győzzük hangsúlyozni, hogy a nyeremény tényleg az elvégzett munka, és az OTDK valójában tudományos konferencia, ahol a díjak csak koktélcseresznyék a habon. Bármennyire is igyekszünk ezt tudatosítani, azért mindenki szeretne egy szem koktélcseresznyét is a munkája jutalmaként - és a Gondviselőnek hála idén elképesztő mennyiségben kaptak is hallgatóink! Akik nem, az ő csalódottságukat a kutatás és fejlődés öröme, a szereplés sikere (és a tréningen megkapott Pázmányos kitűző :) ) mellett némiképp talán az a tudat is enyhíteni tudja, hogy diplomamunkaként beadhatják a TDK dolgozatukat, azaz a ZV felkészülés hajrájában sokkal könnyebb helyzetben lesznek az átlag hallgatóhoz képest.
Kurunczi Gábor tanár úr:
Egy konzulens feladata több rétű: egyszerre kell szakmai mentornak lennie, és lelkileg is támogatnia a dolgozatírót. Mi a Karon a hallgatóinkat segítjük, elsősorban abban, hogy elsajátíthassák a kutatómunka minden csínját-bínját, és, hogy megtanulják, hogyan kell érvelni és a dolgozatot logikusan felépíteni. A legnagyobb nehézség egy konzulensi munka során talán az, hogy a hallgatót át tudjuk lendíteni a nehézségeken, az alkotói válságokon. Meg tudjuk őket erősíteni és el tudjuk oszlatni a kétségeiket. Egy jó konzulensnek nem csak válaszai vannak, hanem jó kérdései is. Sokszor ugyanis a hallgatót egy jól feltett kérdés viszi tovább a gondolkodásban, nem pedig egy készen kapott válasz.
Papp János tanár úr:
Talán a legnehezebb rész a hallgatók motivációjának fenntartása a felkészülés során, ugyanis sokakat megrémiszthet a feladat súlya, azonban ha sikerül ezeken a nehézségeken túllendülni, egy jó hallgató konzulensének lenni nagyon nagy öröm tud lenni.
Erdődy János tanár úr:
Erről minden konzulenst egyénileg lenne érdemes megkérdezni. Egy büntetőjogi dolgozatnál más kihívások jelentkezhetnek, mint egy EU jogi vagy római jogi dolgozat esetében.
3. Milyen tanácsot adnának egy olyan hallgatónak, aki szeretne TDK-n indulni, akár témaválasztás vagy kutatómunka tekintetében? Milyen képességek szükségesek ahhoz, hogy valaki sikereket érjen el egy ilyen versenyen?
Pogácsás Anett tanárnő:
Nagyon sokféle út létezik a sikeres tudományos diákköri munkához. Egészen eltérő személyiségekkel, eltérő képességekkel és készségekkel vágnak bele hallgatóink - ami azt mutatja, hogy lényegében bárkinek sikerülhet, csak eltérő munkát fog igényelni az egyes kutatóktól. Van, akinek az írás megy könnyen, van, aki a prezentációban erősebb. Van, akivel egyszerűen szembejön a témája, van, aki egy egész éven át keresi a megfelelő részkérdést. Van olyan hallgató, aki három évig csiszolgatja a dolgozatát, van, aki lényegében fél év alatt írja meg. Van, aki a kutatás részét élvezni, de nehezen találja a mondanivalót, és van, aki már az első perctől tudja, mit akar mondani, és abban kell segíteni, hogy kiegyensúlyozott, alátámasztott legyen az érvelése is. Furcsa mód a TDK tehát tényleg mindenkihez passzol, egyetlen titka az, hogy bele kell vágni - ez soha nem túl korai, és soha nem túl késő: harmad- és negyedéven a legideálisabb, de végzősként is be lehet mutatni a dolgozatot kari fordulón, hiszen ha a kari versenyen szerepel valaki még hallgatóként, utána még végzettként is visszatérhet az országos versenyre (ez abból fakad, hogy az OTDK csak kétévente kerül megrendezésre, így a lényeg, hogy hallgatóként kvalifikálja magát valaki a kari TDK-n, de akár már ZV-k közben vagy után is részt vehet az országos fordulón). Ha valaki szeretne belelátni egy kicsit ennek a menetébe, először opponensként, azaz hallgatói bírálóként is kipróbálhatja magát - nagyon jó látni, hogy sok kiváló opponens kolléga a mostani országos verseny után máris lelkesen belevágott a saját dolgozata megírásába, annyira fellelkesültek a konferencia hangulatától és az elért mesés sikerektől.
Kurunczi Gábor tanár úr:
Először is mindenképpen jöjjön el a kari rendezvényekre (TDK börze, felkészítő tréning). Itt ugyanis ötleteket kaphat, és olyan ismereteket szerezhet, amelyek segítik őt a kutatómunkában. A második fontos lépés, hogy találjon egy olyan konzulenst, akivel megérti magát, és akivel hatékonyan tud együtt dolgozni. Ebben a tanszéki TDK felelősök is segíteni fognak! A témaválasztásban aztán a konzulens fog segíteni, de az a legjobb, ha a hallgatónak már van saját ötlete, érdeklődési területe. Ebből ugyanis a konzulens is könnyebben fog tudni kiindulni. A kutatómunkához a legfontosabb tanácsom az, hogy aki TDK dolgozat írásába vág, az legyen kitartó (lesznek ugyanis hullámvölgyek, amelyeken túl kell lendülni). És mindezek alapján azt gondolom, hogy egy sikeres TDK dolgozat megírásához kitartás, kritikus gondolkodás, és alázat szükséges.
Papp János tanár úr:
Azt tanácsolnám, hogy semmiképp se adja fel, keressen egy olyan témát ami iránt tényleg elkötelezetten tud lelkesedni és valójában a kutatás része akkor számára is csupa érdekességeket fog nyújtani. Talán a legfontosabb képesség a kitartás, mert ez azért több hónapos elköteleződéssel jár, de ha megvan a lelkesedés és a kitartás, akkor a többi képesség fejleszthető, és a konzulens ebben sok segítséget tud nyújtani.
Erdődy János tanár úr:
A kutatómunka elkezdéséhez egy jó kutatási kérdés kell. Ez leginkább olyan, mint a kavics a cipőben: pont annyira zavarja az embert, hogy foglalkozni akarjon vele, de nem akadályozza a haladásban. Azt a kérdés, hogy milyen készségek kellenek a sikerhez, így talán kicsit félrevezető. Meglátásom szerint nincs olyan "titkos" készség, amivel 100%-os biztonsággal megnyerhető egy OTDK. Leginkább azért, mert a helyezésekben van egy jelentős szerencse elem. Tagadhatatlan, hogy kell egy jó dolgozat és egy jó szóbeli prezentáció hozzá. A helyezés viszont attól is függ, hogy milyen a többi dolgozat, miként értékel a zsűri, stb. Mivel a jogtudomány mint társadalomtudomány soft science, ezért eredendően nincs egyenes arányosság a sikeres versenyszereplés, és a jó OTDK dolgozat között. Az már egy másik kérdés, hogy miként lehet egy jó dolgozatot megírni. A jó kutatási kérdésen túlmenően meg kell ismerni az adott szakterület tudományos módszertanát, a források gyűjtésének és feldolgozásának, értékelésének módját, az adott szakterület, szakma tudományos dolgozatokkal szemben támasztott saját elvárásait, és a sort még lehetne folytatni.
4. Mit gondolnak a Pázmány idei szerepléséről?
Pogácsás Anett tanárnő:
A meghatódottság és a büszkeség hangján tudok csak szólni. Elképesztően ügyes volt a Pázmányos csapat, egytől egyig komoly munkát tett bele mindenki. A versenynap végén azt éreztem, ezek a fiatal kollégák tényleg letettek valamit az asztalra - ehhez sokan messze kiléptek a komfortzónájukból, és közben közösségként is összeértek. Ez a három nap elképesztően intenzív, szinte tapintani lehetett a koncentrációt, az egészséges adrenalint, és jó volt látni, hogy a többi résztvevő kar hallgatóival az esti vacsorán tovább folyt egy-egy, a tagozatokban megkezdett eszmecsere, a jövő kollégái hogyan ismerték fel egymásban a szellemi társat. A tehetségek valóban kibontakoztak, leírhatatlan, fantasztikus érzés volt, és remélem, hogy ebből töltekezni tud a következő diákköri generáció is!
Kurunczi Gábor tanár úr:
Az idei OTDK minden várakozást felülmúlt. Elég csak annyit hozzátennem, hogy legutóbb 21 évvel ezelőtt volt több OTDK 1. helyezése a karunknak egy OTDK-n. Az idei csapatunk minden tagja (versenyző, opponens és felkészítő oktató) maximálisan odatette magát a felkészülésben, és ennek meg is lett az eredménye! Sokszor van némi keserű szájíz egy-egy OTDK után, apróságok illetve vélt vagy valós igazságtalanságok miatt. Az idei OTDK után azonban csak az öröm és a büszkeség van. A Pázmány ugyanis vitathatatlanul megnyerte az idei OTDK Állam- és Jogtudományi Szekcióját!
Papp János tanár úr:
Nagyon büszkék vagyunk a hallgatóinkra, azokra is akik elértek valamilyen helyezést és azokra is akik most éppen nem. Ilyenkor kétévente nagyon jó látni azt hogy a sok belefektetett munka és energia megtérül a hallgatók és az oktatók részéről is, idén pedig különösen szép eredményt értünk el intézményi szinten is.
Erdődy János tanár úr:
A 37. OTDK-n a Pázmány versenyzői 11 első helyet, 6 második helyet (ebből 3 helyet megosztva), és 2 harmadik helyet hoztak el. Emellett a hallgatónk nyertek 7 különdíjat nyertek, tovább opponenseink közül 3 fő részesült díjazásban. Szintén Pázmányos hallgató hozta el a Zlinszky János Különdíjat és Pro Scientia díjat is. Az utóbbi évek legnagyobb sikerét mondhatjuk magunkénak. Ez azt mutatja, hogy jó úton vagyunk, a követett módszer beválik. Ezt kell folytatnia az oktatóknak, hallgatóknak és a TDK-ra, OTDK-ra felkészítő csapatnak egyaránt. Örüljünk most a sikernek, de holnaptól dolgozzunk tovább annak érdekében, hogy két év múlva hasonló sikereket érhessünk el.
5. Mivel biztatnának egy hallgatót, aki gondolkozik egy TDK dolgozat megírásán?
Pogácsás Anett tanárnő:
Aki már gondolkozik rajta, tulajdonképpen csak annyi a feladata, hogy hagyja, hogy "beszippantsa" ez a közeg. Keresse a kari TDK felelősöket, a kiszemelt témavezetőket, jöjjön el április 29-én 17.30-ra TDK börzénkre az E3 előadóba, és figyelje a rövidesen elérhető videós OTDK beszámolóinkat is közösségi felületeinken, hogy lelkesedést merítsen belőlük! Aki attól tart, hogy itt nagyon elvont, kizárólag ódon könyvek lapozgatásával telő, unalmas munka zajlik, lapozza végig a programfüzetet, és rájön, hogy a genetikai adatok kapcsán a nemtudáshoz való jogtól a TikTok sztárok közszereplői megítélésén vagy a választási kampány gyermekvédelmi kérdéseinek boncolgatásán át a sportszövetségek szabályozási autonómiájának határáig számos izgalmas témát boncolgattak hallgatóink. Csak fel kell tenni magunknak a kérdést: engem mi érdekel? A diákkörben kiderülhet!
Kurunczi Gábor tanár úr:
Ne gondolkodjon, vágjon bele! Az OTDK örök, ahogy a mozgalom jelmondata tartja. Én még azt tenném hozzá, hogy nem csak az OTDK örök, hanem az élmény is, amit egy OTDK okoz. Akit egyszer az OTDK beszippantott azt nem ereszti. Nekem az idei már 9. OTDK-m volt (kettő még hallgatóként és 7 oktatóként), és még mindig gyermeki örömmel várom a következőt.
Papp János tanár úr:
Ahogy korábban is említettem, gondolkozzon hogy milyen terület érdekli a leginkább, keressen meg nyugodtan TDK-zó hallgatót vagy bármelyik oktatót, és induljon el ezen az úton bátran. Aki még első vagy másodéves, számukra pedig az opponensi részvételt javasolnám, hiszen így is kap egy ízelítőt a versenyből.
Erdődy János tanár úr:
Leginkább azzal, hogy ha van egy jó témája, akkor nem gondolkozzon, hanem keressen témavezetőt, gyűjtsön anyagot, és írja meg a dolgozatot.
