A vizsgaidőszak közeledtével, röpke, empirikus kutatással kimutatható, hogy a hallgatók kávéfogyasztása lineárisan, a vizsgaidőszakban pedig exponenciálisan növekszik. Mindazonáltal megjegyzendő tény, hogy a túlzott fogyasztása ártalmas. Törekedjünk arra, (lehetőség szerint) hogy időben fel tudjunk készülni az előttünk álló akadályokra, és minél kevésbé terheljük a szervezetünket a magas koffeinbevitellel. Az alábbi cikkben néhány mondat erejéig a kávéval kapcsolatos egyes érdekességekről lesz szó.
Érdemes pár szót ejtenünk a kávé történelméről, amelyet több legenda is övez. Egy Káldi nevezetű etióp pásztor figyelte meg azt, hogy ha a kecskéi bizonyos piros bogyókat esznek, attól sokkal élénkebbek lesznek. Ez a pásztor elmondta egy közelben élő szerzetesnek, aki rájött arra, hogy ha a kávébabokat megpörköli, akkor italt készíthet belőle. A másik híres történet egy Rhazes nevezetű arab orvoshoz kötődik, aki a növényt élénkítő orvosságként használta fel.
A kávét először Jemenben termesztették, ami hamar népszerű itallá vált az arab világban. Az első kávéházak az 1550-es években nyíltak meg Isztambulban, majd az európai kereskedők hamar felismerték a benne rejlő üzleti lehetőséget, így – többek között – holland kereskedők hozták el Európába. A kontinensen a kávé első állomása Velence volt, és itt is nyílt meg Európában az első kávéház 1624-ben, ami a La Bottega del Caffé névre hallgat.
Hazánkba a kávé a török hódítókkal együtt érkezett. 1579-től török kahvedzsik készítették el ezt az italt. A kávéval kapcsolatos ún. feketeleves kifejezésünk Thököly Imre elfogásához kötődik. 1685-ben a váradi pasa el akarta fogni a fejedelmet, emiatt ebédmeghívás ürügyével magához hívatta. Thököly az ebéd után sietve távozni szeretett volna, mire az egyik janicsár a következő szavakkal tartotta vissza a távozástól: „Ne siess Uram, hátra vagyon még a fekete leves.”
Kávézás, mint „bűncselekmény”? IV. Murád 1633-ban betiltotta a főváros kávéházaiban való kávéivást, illetve a dohány– és ópiumfogyasztást. A szultáni akarat megszegéséért akár halálbüntetés is járhatott. Az első szabálysértésért botozás járt, ha az illető megint szembe szegült, akkor a büntetése az volt, hogy egy bőrből készült zsákba bevarrták, és bedobták a Boszporuszba. IV. Murád elődjét, II. Oszmánt olyan janicsárok ölték meg, akik a tervüket egy kávéházban beszélték meg. Az olcsón megvásárolható italt, amit tűzforróra főztek, csak hosszabb időn keresztül, kortyonként lehetett meginni. Mindeközben a fogyasztói hosszabb beszélgetéseket folytattak az egyházról, vagy éppen a birodalom vezetőiről, így akár egy lehetséges lázadásról is. Ezt volt az indoka a szultán által megalkotott szigorú szabálynak.
A kávé lehet borsos? Bizonyos esetekben igen, legalábbis az árát tekintve. A világ egyik legdrágább kávéja a cibetmacska kávé, hivatalos nevén Kopi Luwak. Ez a macska Malajziában őshonos, és kávébabot eszik, viszont a szervezete csak a kávébab héját képes megemészteni. Az emésztése során a kávé elveszti a kesernyés ízért felelős fehérjetartalmának egy részét, és így kapjuk meg szó szerint „végeredményként” eme exkluzív kávét. A legtöbben úgy jellemzik, hogy kifejezetten krémes, testes, nehéz és karamellás ismertető jegyei vannak. Az interneten kutakodva potom 17 500 forintért lehet belőle 100 grammot vásárolni.
