Egy lebénult beteg újra jár, egy cukorbetegnek többé nincs szüksége inzulinra, vagy egy szívrohamot szenvedett páciens szívizmai ismét teljesen egészségesek lesznek – mindez az őssejtekkel lehetséges lehet. Valóban forradalmasíthatják az őssejtek az orvostudományt, vagy csupán csillogó, ám fals reményekkel kecsegtető módszerről van szó?
Mi az őssejt?
Az őssejtek különleges sejtek, amelyek két páratlan tulajdonsággal bírnak: képesek önmagukat megújítani, valamint specializálódni, átalakulni más sejtekké, sejttípusokká. Az emberi testben megtalálhatók mind embrionális, mind felnőtt korban. Az embrionális őssejtek bármilyen sejtté alakulhatnak, amíg a felnőtt őssejtek csak bizonyos típusú sejtek létrehozására képesek. A felnőtt szervezetben a test javító mechanizmusaként szolgálnak, és egyes szerveknek – mint a vér, bőr vagy az emésztőrendszer szövetei – időszakos megújulásában is közreműködnek.
Az őssejtek kutatása az 1950-es években kezdődött, amikor Georges Mathé francia onkológus sikeresen alkalmazta őket nukleáris sugárzás által sérült betegek kezelésére. Az azóta eltelt évtizedekben a tudomány rengeteget fejlődött: ma őssejteket nyerhetünk csontvelőből, köldökzsinórvérből és perifériás vérből is. Az első sikeres köldökzsinórvér-transzplantációt 1988-ban végezték Franciaországban: egy súlyos vérképzőszervi betegségben szenvedő fiút gyógyítottak meg testvére összegyűjtött őssejtjeivel.
Az őssejtek ígérete
Az őssejtkutatás egyik legnagyobb ígérete a regeneratív orvoslásban rejlik, amely a károsodott, leépülő, vagy fejlődési rendellenességek, fertőzések miatt hibásan működő, vagy egyáltalán nem működő szervek pótlását, helyreállítását célzó terápiák kidolgozásával foglalkozik.
Az őssejtek lehetőséget jelentenek szövetek regenerálására, idegsejtek helyreállítására, sőt, akár teljes szervek létrehozására is. Jelenleg az őssejteket leginkább a vérképzőszervi betegségek (például leukémia) és daganatos megbetegedések (kemoterápiás kezelések intenzitásának fokozása az elpusztított daganatos sejtek pótlásával) hatékony kezelésére használják. A jövőben lehetőség nyílhat az agyvérzés, a cukorbetegség vagy éppen az Alzheimer-kór gyógyítására is.
Az őssejtkutatás nehézségei és veszélyei
Habár az őssejtterápia óriási potenciállal rendelkezik, számos kihívással is szembe kell néznie. A felmerülő (különösen az embrionális őssejtek kinyerésével kapcsolatos) etikai kérdéseken túl gyakorlati problémát jelent az eljárás rendkívül költséges volta – egy beavatkozás is több tízezer, vagy akár millió dolláros tételt jelent.
Ráadásul komoly orvosi kockázatok is fennállnak: az őssejtek kontrollálatlan szaporodása rákos elváltozásokat okozhat. Előfordulhat, hogy egy őssejt olyan, „gyári hibás” utánpótlással javítja ki a környezetében található sérült szöveteket, amelyek már magukban hordozzák egy későbbi daganatos betegség előképét.
Merre tovább?
A kutatók folyamatosan dolgoznak a biztonságosabb és hatékonyabb terápiák kifejlesztésén. Egyre nagyobb figyelmet kapnak az indukált pluripotens őssejtek (iPSC-k), amelyek lehetővé teszik a beteg saját sejtjeinek átalakítását embrionális őssejtekhez hasonló állapotúvá. Ezeket laboratóriumban állítják elő felnőtt sejtek visszaprogramozásával, így azok újra pluripotens (a szervezet bármely sejttípusává fejlődni képes) állapotba kerülnek.
Az orvosok már most is figyelemre méltó eredményeket értek el: őssejtekkel sikeresen kezeltek HIV-fertőzést, csökkentették a szklerózis multiplex progresszióját, de epilepsziás és Crohn-betegségben szenvedő betegek állapotának javítására is volt már példa.
Zárszó
Az őssejtkutatás az orvostudomány egyik legígéretesebb területe, amely forradalmasíthatja a gyógyíthatatlannak tartott betegségek kezelését és a szervpótlást. A jövő nagy kérdése, hogy az őssejtek valóban elhozzák-e az orvoslás új korszakát, vagy a jövőben felsejlő, vissza-visszatérő reménysugárok maradnak csupán.
