A 2021. január 6-i Capitolium elleni támadással kapcsolatos büntetőeljárás az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb nyomozása lett, több, mint ezer személyt vádoltak meg szövetségi bűncselekményekkel. Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma a jogi alapok széles skáláját alkalmazta a lázadásban részt vevők felelősségre vonásához. A legfontosabb vádak közé tartozott a törvénytelen behatolás és rendbontás, a kormányzati tulajdon megrongálása, a rendfenntartó erők elleni támadás, a lázító összeesküvés és a hivatalos eljárás akadályozása.
A Donald Trump elleni vádemelés
A Capitoliumban elkövetett támadás nyomán a Képviselőház ismét Trump elnök vád alá helyezésére tett javaslatot, hivatkozva a vonatkozó cikkely „lázadásra való felbujtás” fordulatára, azt állítva, hogy Trump a választási csalásról szóló hamis állításaival és lázító retorikájával felbujtotta a Capitoliumot megrohamozó tömeget.
A vádemelési eljárás középpontjában álló jogi kérdés az volt, hogy Trump január 6-i beszéde és cselekedetei az amerikai jogszabályok értelmében felbujtásnak (uszításnak) minősülnek-e. A Brandenburg kontra Ohio ügyben (1969) a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az erőszak alkalmazását vagy a törvénysértést szorgalmazó beszéd az Első Alkotmánykiegészítés (szólásszabadság védelme) értelmében védett, kivéve, ha „arra irányul, hogy közvetlen törvénytelen cselekedetre buzdítson vagy azt előidézze, és valószínűsíthetően ilyen cselekedetre buzdít vagy azt előidézi”.
A Képviselőház azzal érvelt, hogy Trump ismételt hazugságai a választásokkal kapcsolatban, valamint támogatóinak buzdítása arra, hogy vonuljanak a Capitoliumhoz, átlépte a felbujtás (uszítás) határát. A Szenátus 2021. február 13-án 57-43 arányban szavazott, elmaradva az elítéléshez szükséges kétharmados többségtől.
A Ház január 6-i bizottsága
A képviselőház január 6-i bizottságának zárójelentése arra a következtetésre jutott, hogy Donald Trump bűncselekményként „több részből álló összeesküvést” szőtt a 2020-as választási eredmények megdöntésére, és nem tudta megakadályozni, hogy támogatói megtámadják a Capitoliumot. A lázadás veszélyeztette a demokráciát és a törvényhozók életét. A hét demokratából és két republikánusból álló bizottság azt javasolta, hogy a Kongresszus fontolja meg Trump eltiltását a jövőbeni tisztségek betöltésétől.
A jelentés részletezi, hogy Trump és belső köre legalább kétszáz kísérletet tett arra, hogy nyomást gyakoroljon állami tisztviselőkre a választási eredmények megdöntése érdekében. A bizottság emellett a választási számlálási törvény reformját is szorgalmazta, szigorítva ezzel az újra számlálás szabályait.
Trump a bizottság szerint „hazudott az amerikai népnek, figyelmen kívül hagyott minden bizonyítékot, amely cáfolta hamis csalási állításait, nyomást gyakorolt az állami és szövetségi tisztviselőkre (…), erőszakos tömeget bátorított a Capitolium megrohanására, és még támogatását is jelezte saját alelnökének kivégzésére.”
Felelősségre vonható-e Trump ex-elnökként?
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága júliusi döntésében először ismerte el, hogy a volt elnökök mentelmi jogot élveznek a büntetőeljárás alól bizonyos, hivatalukban elkövetett cselekmények miatt. A Bíróság 6-3 arányban úgy döntött, hogy míg a volt elnökök mentelmi jogot élveznek az alkotmányos hatáskörükben tett cselekményeikért, addig a magánjellegű tevékenységükért „legalább vélelmezett mentességgel” rendelkeznek.
A bírósági tárgyalások további menete
A bíróság a vádiratban Trump négy cselekményét vizsgálta, ezek: a választást követően az amerikai igazságügyi minisztérium tisztviselőivel folytatott megbeszélései; az akkori alelnökre, Mike Pence-re gyakorolt állítólagos nyomása; állítólagos szerepe a hamis választók kiválasztásában; és a 2021. január 6-i, az amerikai Capitolium ellen támogatói által elkövetett támadással kapcsolatos magatartása.
A Legfelsőbb Bíróság döntése sok tekintetben kedvez Trump-nak, de nem tett lehetővé abszolút mentességet minden hivatalos cselekményre, ahogyan azt az ügyvédei szorgalmazták.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy Trump abszolút mentességet élvez az Igazságügyi Minisztérium tisztviselőivel folytatott beszélgetések tekintetében, illetve, hogy „vélhetően mentességet élvez” a Pence-szel folytatott interakcióira nézve, de a mentesség további kategóriákban történő eldöntése az alsóbb szintű bíróságok feladata lesz. A bíróságok erre irányuló véleményének megfogalmazása eltart majd egy ideig, így nincs esély a választások előtti tárgyalásra.
A 2021. január 6-i jogi következmények még mindig kibontakozóban vannak. Ahogy újabb ügyek kerülnek bíróság elé, és ahogy a közösségi média szabályozásáról szóló viták folytatódnak, a támadás továbbra is döntő fordulópont marad az Egyesült Államok jogi és politikai tájképében.
Indulhat-e Trump az elnökválasztáson?
2022 végén Trump bejelentette elnökjelöltségét, ami jogi vitákat váltott ki arról, hogy a tizennegyedik módosítás értelmében el kellene tiltani a hivatalától a támadás támogatása miatt. A Tizennegyedik Alkotmánykiegészítés 3. pontja szerint ugyanis aki egyszer hivatali esküt tett arra, hogy az Egyesült Államok Alkotmányát védelmezni fogja, majd később segítséget nyújtott az Egyesült Államok ellenségeinek, vagy az Alkotmány elleni felkelésben, lázadásban vett részt, az nem viselhet hivatalt a szövetségi államapparátusban.
Maine, Colorado és Illinois államok megpróbálták kizárni Trump-ot, ám a Legfelsőbb Bíróság 2024. március 4-én egyhangúlag úgy döntött, hogy az államok nem távolíthatják el őt a szavazólapokról.
Összefoglalás
A 2021. január 6-i események és azok utóhatásai kritikus jogi kérdéseket vetnek fel a szólásszabadság határairól, a közösségi média szerepéről a politikai diskurzus alakításában, valamint a közrend és az egyéni jogok közötti egyensúlyról. A Capitolium elleni támadás nem csupán egy épület, hanem a demokrácia alapköve, a választás elleni támadás volt. Miközben az Egyesült Államok a január 6-i támadás következményeivel küzd, a demokratikus intézmények védelmének és az elszámoltathatóság biztosításának fontossága továbbra is kiemelkedő jelentőségű marad.
