Társadalmainkban a szólás- és sajtószabadság olyan jogok, amelyek elengedhetetlenek egy demokratikus állam működéséhez. Vonatkozik ez a közösségi médiára is, ahol a hírek és a különböző információk sorra követik egymást: vannak ezek között hasznosak és különösen kártékonyak is, ugyanakkor az értékítéletet az olvasónak kell meghoznia; nem pedig az oldalt üzemeltető cégeknek. Nagy botrányt kavartak így 2020-2021-ben a Twitter döntései bizonyos közérdekű, az amerikai választásokkal kapcsolatos információk visszatartásáról.
A botrány
A választási kampány utolsó heteiben ütközött ki a „Hunter Biden laptopsztori”. A New York Post az elsők között számolt be olyan, Joe Biden demokrata elnökjelöltet is érintő információkról, amelyeket fia, Hunter Biden laptopján találtak. Biden Barack Obama alatti alelnöksége idején Hunter Biden a Burisma ukrán cég igazgatótanácsának volt a tagja. Egyes információk szerint azért vették fel Hunter Biden-t a céghez, hogy „apja révén megvédje őket mindenféle problémától”. Ehhez kapcsolódóan információk jelentek meg arról, hogy a cég egyik felsővezetője komoly összegeket fizetett a Biden családnak a támogatásukért cserébe. Ezek a feltételezések azóta sem nyertek bizonyosságot, ugyanakkor a kapcsolódó bejegyzések Twitter általi kezelése sokakban kérdéseket vetett fel.
A „Twitter Fájlok”
A Twitter Fájlok (angolul: Twitter Files) elnevezés a Twitter-en 2022 decembere és 2023 márciusa között közzétett belső dokumentumok sorozatát jelöli. Elon Musk a cég megvásárlása után adta át ezeket független újságírók egy csoportjának.
Ezek a dokumentumok feltárják a Twitter vezetői közötti vitákat a platformon közzétett tartalom moderálásáról, így például 2020 októberében, a New York Post által közzétett „Hunter Biden-laptopsztori” esetében, mellyel a sorozat első része foglalkozik kiemelten. Ebben a Twitter belső tanácskozásaiba nyerünk betekintést a Hunter Biden laptop-vitához kapcsolódó tartalom moderálásáról szóló döntéssel kapcsolatban.
Republikánus körökben természetesen felmerült, hogy a végül demokratáknak kedvező döntés (azaz, hogy a Hunter Biden laptopjához kapcsolódó történet ideiglenesen zárolásra került a platformon) a Biden-kampánycsapat, illetve az FBI nyomásgyakorlásának hatására történt.
Mint kiderült, a kétpárti vezetők egyaránt szorgalmazták bizonyos posztok moderálását, egyes felhasználók letiltását a platformról. Úgy tűnik azonban, hogy nincs konkrét bizonyíték arra, hogy a Twitter a döntését bármilyen külső szerv parancsára hozta volna meg: annyi látszik csupán, hogy mindkét féltől kaptak „kéréseket”, és időnként konzultáltak az FBI-jal és más ügynökségekkel is.
Mi történt pontosan?
A Post-bejegyzés megjelenésének reggelén a Twitter azonnal törölte azt, letiltotta a New York Post fiókját, illetve lehetetlenné tette, hogy a cikkre való hivatkozást az emberek közvetlen üzenetben egymásnak továbbítsák. Letiltották emellett azokat a fiókokat is (köztük Kayleigh McEnany, a Fehér Ház sajtótitkárának fiókját), akik megosztották a történetet. Alapozták mindezt egy, a 2016-os választások orosz befolyásolása miatt 2018-ban kialakított irányelvre, amely szerint a Twitter-en nem lehet „tisztára mosni” a máshonnan hackeléssel szerzett információkat.
Fontos kiemelni, hogy a Twitter ezen túlmenően sohasem akadályozta a nyilvános diskurzust. A felhasználók szabadon megoszthatták véleményüket az ügyet illetően, csupán az elsődleges dokumentumokhoz nem fértek hozzá.
A növekvő bizalmatlanság és elégedetlenkedés hatására a Twitter rövidesen beismerte hibáját, módosított szabályozásán és visszaállította a New York Post fiókját, illetve bejegyzését, egyúttal elérhetővé téve a kapcsolódó cikket.
A Twitter korábbi alkalmazottai több alkalommal is elismerték, hogy a New York Post „Hunter Biden-laptopsztorija” habár nem sértette a Twitter irányelveit, azt mégis eltávolították. Tették mindezt anélkül, hogy a hír hitelességéről megbizonyosodtak volna, ami érthető módon nagy port kavart a republikánus körökben.
A döntést sokan ellentétesnek értelmezték az amerikai Alkotmány első kiegészítésében biztosított szólásszabadsággal, ez azonban nem igaz: az első kiegészítés csupán az alapjog kormányzati megsértésétől védi az embereket, és nem köti az olyan magáncégeket, mint a Twitter. A Twitter-re való regisztráció során elfogadjuk az Általános Szerződési Feltételeket, vagyis azokat a „játékszabályokat”, amelyek alapján a Twitter működik és moderálja a felhasználók által feltöltött tartalmakat.
A botrány tovább élése: a Comittee On Oversight and Accountabilty ülése
2023 februárjában a Twitter egykori alkalmazottjai vallomást tettek azon döntésükkel kapcsolatosan, hogy a New York Post bejegyzésének és fiókjának letiltásával korlátozzák a védett beszédet és beavatkoznak a demokratikus folyamatokba. Ennek színtere az amerikai Képviselőház Felügyeleti és Elszámoltathatósági Bizottságának meghallgatása volt (a teljes ülés YouTube-on elérhető).
Ennek során a főszereplők (Vijava Gadde korábbi vezető ügyvéd, James Baker korábbi főtanácsnok-helyettes, valamint Yoel Roth korábbi bizalmi és biztonsági vezetője) reagáltak azon híresztelésekre, miszerint a Twitter a Biden-kampánycsapattal együttműködve bizonyos tartalmak megjelenítését korlátozta. A meghallgatás során foglalkoztak azokkal az információkkal is, amelyek szerint a Twitter kiterjedt együttműködést folytatott az FBI-jal, hogy célzottan akadályozza a republikánus vezetők, a konzervatív aktivisták és más médiumok megnyilvánulásait.
Összegzés
Fontos látnunk, hogy a közösségi média olyan színhelye a kommunikációnak, ahol mindenki kifejtheti nézeteit, megvitathatja az aktuális kérdéseket, valamint híreket és információt gyűjthet. Ilyen környezetben − habár a Twitter tartalommoderálása nem ütközik az amerikai Alkotmány szabályozásába − a tartalmak elrejtése (akár ideiglenesen is) erősen befolyásolhatja a közvélemény alakulását, akár a választásokat is. Ezért, ahogy tovább haladunk a digitális korban, kulcsfontosságú, hogy a szabad és megfontolt önkifejezést mindenki számára egyenlően biztosítsuk − amíg az korlátokba nem ütközik.
