Mindennapjaink szerves részét képezi számos találmány, de nem is gondolnánk, hogy sokszor kizsákmányolást, fenyegetést és ellehetetlenítést tudhat magáénak az, aki feltalálta, miközben hírnevet és milliókat az, aki ellopta az adott ötletet.
A telefon
Amikor a telefon feltalálásáról beszélünk, rendszerint Alexander Graham Bell neve jut eszünkbe. Azonban, mint kiderült, a valódi feltaláló Antonio Meucci. Meucci a 19. századi Olaszországban élt, tanulmányai befejezése után egy színházban dolgozott. Egy akusztikus telefont készített azért, hogy az épület két helyisége között lehessen kommunikálni. 1850-ben az Egyesült Államokba költöztek a családjával, ahol felesége sajnos súlyosan megbetegedett, annyira, hogy fel sem tudott kelni az ágyból. Meucci ezért dolgozószobáját és hitvese szobáját összekötő kommunikációs eszközt fejlesztett. Körülbelül 20 év alatt több verziót is elkészített, és 1870-re elérte, hogy érthetően elektromos jelként emberi hangot továbbítson.
Időközben azonban a kísérletek, fejlesztések felélték vagyonát, így a szabadalmaztatásra már nem maradt pénze. 1874-ben a Western Union Telegraph Company-nek átadott egy kezdetleges készüléket és dokumentumait annak reményében, hogy megveszik tőle. Meuccinak azonban a cég azon állításával kellett szembesülnie, hogy állítólag elhagyták terveit. Meglepő fordulat, hogy ugyanennél a cégnél dolgozott Alexander Graham Bell, aki szabadalmaztatta a telefonkészüléket, 1876-ban. Meucci egy évtizedig húzódó per alatt sem tudta visszaszerezni szabadalmi jogait, és végül 1889-ben, szegényen hunyt el.
Mozi vetítőgép
A filmkészítésnek és a vetítésnek is messzire nyúlik vissza a története. Ahogy ismeretes, a kezdeti áttörés többek között az volt, amikor Thomas Edison és asszisztense, William Dickinson megalkották a kamerát. A felvett filmet egy kis kukucskálón keresztül lehetett megnézni. Már ez is nagy gazdasági sikereket hozott, de az igazán, amikor feltalálták a vetítőgépet, így már többen egyszerre meg tudták tekinteni a felvett filmet. Az első vetítőket 1895-ben alkották meg Franciaországban és Amerikában. Charles Jenkins egy barátja, Thomas Armat segítségével alkotta meg első vetítőjét. Jenkins ötlete az egész mozgóképipar alapját adta, Armat főként anyagilag és itt-ott apróbb módosításokkal támogatta őt. Szerkezetüket Phantoscope-nak nevezték el, ami a képeket kellő gyorsasággal váltotta ahhoz, hogy mozgókép legyen és ne is mosódjon el. 1895-ben elkezdték bemutatni találmányukat kiállításukon, de kapcsolatuk viharos lett, összevesztek a szabadalmakon. A bíróság végül Armatnak ítélte a végleges szerkezet jogait, Jenkinsnek pedig a kezdetlegeset. Armat ezután a vetítőgépet elvitte Thomas Edisonnal, ők ketten pedig rengeteget kerestek forgalmazásával, ami az USA egyik legnépszerűbb ilyen eszközévé nőtte ki magát. Lényegében ez indította el a ma ismert mozizást. Jenkins élete hátralévő részében végül inkább új találmányokkal foglalatoskodott, és haláláig több, mint 400 szabadalma lett. A mozi beindulásából ugyan alig profitált, de a történelem egyik legnagyobb feltalálójaként emlegetik.
A LEGO
Sokak által kedvelt építőjáték a Lego, a cég hatalmas sikert tudhat magáénak. Az önmagukkal összeilleszthető építőkockák azonban nem az ő ötletük volt, azt elsőként Hilary Page hosszú évek kutatása után készítette el. Page játékgyártó vállalata, a Kiddicraft 1947-ben szabadalmaztatta a 2x4-es táblákat, és még abban az évben az árusítást is megkezdték. [ellopott találmányok kép1] A játék ugyan nem volt bukás, de igazán nagy sikert sem hozott a következő 10 évben az Egyesült Királyságban. Page 1957-ben elhunyt, és ekkor a cégnél még nem tudta senki, hogy a Nyugat-Európában már árulják ugyanezt a terméket, csak Lego néven. A Lego vállalatot egy dán férfi, Ole Kirk Christiansen alapította. Tette ezt azután, hogy egy kiállításon találkozott a Kiddicraft játékával. Nem sokkal Hilary Page halála után megvásárolták a Kiddicraft eredeti jogait a feltaláló lányától. Ezután már semmi nem állította meg a Legot abban, hogy egy elképesztően sikeres céggé nője ki magát.
Az egér
Az első számítógép, amely egérrel működött, a Xerox Alto volt 1973-ban. Az ismertebb történet szerint Steve Jobs az ötletet egyszerűen ellopta, így az Apple Lisa néven vált ismertté. Valójában a találmány egyik céghez sem tartozott. A máig használt grafikus kezelőfelületet valójában Douglas Engelbart találta fel az 1960-as évek elején. 1968-ban be is mutatta az első egerét, ekkorra azonban a számítógépek még nem voltak elterjedve, így találmányát nem övezte nagy érdeklődés. Engelbart egy Stanford Research Institute (SRI) nevű kutatóintézetben dolgozott, akik szabadalmaztatták az általa kifejlesztett grafikus kezelőfelületet. Sajnálatos módon a szabadalmi joga lejárt, mire az egér elterjedt, közel 20 évvel annak feltalálása után. Így sajnos sem Engelbart, sem az SRI nem részesült semmiféle vagyoni előnyben, a világ legnagyobb techcégei meggazdagodtak ötletén.
Következésképpen elmondható, hogy a sikerhez nem elég egy jó ötlet és annak megvalósítása, hiszen a feltaláló társa, nagy befolyással bíró emberek, vagy épp a szerencse állása megakadályozhatja a találmány, illetve megalkotójának ismertté válását.
