Cikksorozatunkban már bemutatásra kerültek egyes oktatóink gondolatai az OTDK-val összefüggésben, e cikk célja hogy a dolgozatírók szemszögéből is betekintést nyerhessünk az előbb említett versenybe. Ennek keretében Deák Ferenc, Varga Réka, Fafka Borbála és Balogh Katalin hallgatókat kérdeztük az OTDK kapcsán.
1. Mi volt az ihlet a témaválasztás során? Hogyan született az ötlet?
Deák Ferenc:
Ennek több eleme is volt. A tavalyi évben kezdtem el dolgozni startup-finanszírozásokkal kapcsolatban, illetve ekkor lettem demonstrátor a versenyjogi tanszéken is. Ezt a két területet összevonva kerestem témát, így jött szembe az Illumina/Grail ügy-aktualitása, és a gyilkos felvásárlások versenyjogi aspektusai.
Varga Réka Fruzsina:
Hajas Barnabás tanár úr egyik óráján hangzott el, hogy a hatályos szabályozás szerint a büntetőjog által nem lehet valakit eltiltani tüntetések (helyesebben: gyűlések) szervezésétől. Szöget ütött a fejemben, hogy ha egy jogerősen elítélt közszereplőt, politikust, aktivistát (a lényeg, hogy valaki olyat, aki felhasználhatja azt, hogy tömegekre tud hatni) kellene távol tartani ettől a tevékenységtől, vajon hogyan lehetne ezt elérni, és egyáltalán lehetséges-e ez alkotmányos módon? Így kezdtem el vizsgálni a közügyektől eltiltás alapjogkorlátozó rendszerét, a kutatás során pedig több, egyéb problémát is találtam a mellékbüntetéssel kapcsolatban, és egyre inkább kedvet kaptam ahhoz, hogy a tudományos diákközösség tagjaként körbejárjam a témát.
Fafka Borbála:
„Végre Magyarországon a Seuso-kincs teljes lelet-együttese!” – hangzott minden irányból 2017-ben. Amikor én is megcsodáltam ezeket a páratlan értékű ezüsttárgyakat, és megismerkedtem a Seuso-kincs kalandos történetével, bennem is megfogalmazódott a kérdés: vajon milyen más kulturális javaink estek áldozatul az illegális műkincskereskedelemnek, és mit tehetünk ennek megakadályozása érdekében? Részt vettem egy TDK börzén, ahol e kérdésemmel Dr. Szabó Sarolta tanárnőhöz irányítottak, aki ezt követően segített a dolgozat megírásában és a téma mélyebb feldolgozásában.
Balogh Katalin:
A mai világban nagyon sokszor felmerül a digitalizáció kérdése, illetve sok összeesküvés-elmélet is kapcsolódik a kérdéshez, engem pedig mindig is érdekeltek az ilyen megosztóbb témák. Az ötlet egy Apukámmal folytatott beszélgetéssel kezdődött, azzal kapcsolatban, hogy Kínában a készpénz háttérbeszorulása milyen mértékben befolyásolja az állami megfigyelés eszközrendszerét, azáltal, hogy az állam a legszemélyesebb információk birtokába juthat az állampolgárok vásárlási szokásainak/adatainak megszerzésével. Ellentétes állásponton voltunk, én úgy gondoltam, hogy a technológiai újítások megfelelő jogi szabályozottság esetén az innováció előnyeinek kamatoztatására alkalmasak. Így kezdtem el a kutatómunkát a digitális jegybankpénzzel kapcsolatban.
2. Hogyan tudtátok összehangolni az egyetem (főleg a vizsgaidőszak) nehézségeit a dolgozataitok írásával?
Deák Ferenc:
Természetesen semmilyen gondot nem okozott, és mindenre tökéletesen elég időm volt! És ehhez képest a valóság: sokszor nem volt egyszerű, de azt gondolom a fókuszált munka fontosabb mint a nettó idő, amit belefektet az ember. Nekem például volt olyan időszak, amikor szinte csak a TDK-val foglalkoztam (különösen akkor, amikor már vészesen közel volt a határidő).
Varga Réka Fruzsina:
Ezen nem érdemes aggódni, mert ha őszinte érdeklődésből születik a munka, akkor a szerző maga akar majd elegendő időt rászánni. Nekem például forráskeresés rengeteg időbe telt, különösen, mert a vizsgált kérdésemről alig-alig írtak korábban. Érdemes lehet olyan időszakban elkezdeni a kutatást, amikor kevesebb határidő lebeg a szemünk előtt (pl. a vizsgák vagy a szakmai gyakorlat befejezése után, nyáron) – bár azt senki sem tudja, mikor jön az ihlet! Miután viszont kialakult a számomra megfelelő ütemterv és inkább az írással foglalkozhattam, onnantól az alkotómunka öröme miatt ez minden mással szemben elsőbbséget élvezett (és persze a közelgő leadási határidő és a verseny időpontja is ösztönzően hatott 😊).
Fafka Borbála:
A dolgozatot pont vizsgaidőszak előtt kellett feltölteni az OTDK oldalára, ebből a szempontból hallgatóbarát a rendszer. Gradusosként ott állt a Gradus támogató közössége mögöttem.
Balogh Katalin:
Alapvetően sajnos olyan ember vagyok, aki szereti halogatni a teendőket, mivel nagy nyomás alatt jobban teljesítek, viszont ezáltal teljesen felesleges stresszt okozom mindig magamnak. Szerencsére a kutatással kapcsolatban a kari fordulóra a leadási határidő novemberben volt, így még a vizsgaidőszak előtt be kellett fejeznem a munkát. Mivel ötödévesként vettem részt a TDK-n így a 9. félév órarendjével könnyebben össze lehetett hangolni a több órás kutatómunkát napi szinten, úgyhogy ilyen szempontból nem volt különösen nehéz időt szánni a tanulmányra.
3. Milyen nehézségekkel és apró örömökkel lehet találkozni egy tudományos mű megírása során? Milyen élményekkel gazdagodtatok?
Deák Ferenc:
A végeláthatatlan forrásjegyzék és ennek minden formai részét tökéletesíteni nem mindig csalt őszinte mosolyt az arcomra. Ehhez képest a legnagyobb örömöt számomra az jelentette, amikor már mélyen megértettem a témát, és ezáltal úgy tudtam alakítani a dolgozatom mondanivalóját, hogy átmenjen az üzenete.
Varga Réka Fruzsina:
A legnagyobb örömöt akkor éreztem, amikor „bekattant az ötlet”, meglett az utolsó darabja a kirakósnak… tehát amikor rátaláltam a megoldásra és minden addigi tudásmorzsa összeállt egy nagy, összefüggő képpé. Az apró örömök pedig (amik szintén nagyon fontosak a motiváció fenntartásában) főleg humor formájában jelentkeztek. Mivel a témából adódóan sok régi, XIX. századi forrást feldolgoztam, ezekben gyakran, mai szemmel különösnek, nem egyszer mulatságosnak tűnő vélekedéseket olvashattam.
Fafka Borbála:
A dolgozat rávilágít, hogy a különböző államok kollíziós joga alapján ’töredezett’ szabályozási rendszer keretén belül eltérően részesülnek védelemben a kulturális javak. Ez a diszharmonizáció jelentette a dolgozatírás nehézségét és egyben szépségét. Továbbá kihívást jelentett azokkal a kérdésekkel foglalkozni, amelyek abból erednek, hogy az Nmjtv. szabályai egyes esetekben ellentmondásosak.
Az OTDK útján Dr. Szabó Sarolta tanárnő kísért végig, akinek segítségét ezúttal is nagyon köszönöm. Hálás vagyok az OTDK felkészítő tanárainak és a többi pázmányos versenyzőnek biztatásért.
Balogh Katalin:
Úgy gondolom, hogy a kutatómunka egy hullámvasúthoz hasonlítható leginkább, legalábbis nekem nagyon se veled se nélküled kapcsolatom volt a végére a témámmal. Számomra a legnehezebb része az írás elkezdése volt. Az ember azt gondolná, hogy miután nagy mennyiségű forrást és korábbi kutatást átolvasott, egyszerű lesz szavakba önteni a sok gondolatot, engem mégis inkább megrémisztett, hiszen még így sem éreztem magam elég nagy tudással rendelkezőnek. A kezdeti önbizalomhiányt azért a határidőhöz kötöttség viszonylag gyorsan helyre zökkenti.
Az örömteli pillanatokból sem volt hiány. Amit a leginkább kiemelnék az a közösség húzó ereje, nincs annál megnyugtatóbb érzés, minthogy az ember nincs egyedül a nehézségekkel kapcsolatban. A TDK-nak köszönhetően sok új barátra tettem szert, illetve régi barátokkal is hatalmas élmény volt közösen megélni minden mélyebb és boldogabb pillanatát a kutatómunkának. Itt a konzulensek és az összes felkészítő tanár támogatását is kiemelném, hiszen szüntelenül támogattak minket és észrevételeikkel, pozitív hozzáállásukkal nagyon sok erőt adtak nekem is és biztos vagyok benne, hogy a többi résztvevőnek is.
Rengeteg élménnyel gazdagodtam a TDK tréningek során is és az OTDK három napos eseményein is, külön megtiszteltetés volt előadni a témámat a Pénzügyi jogi tagozatban neves oktatók előtt, nem beszélve arról, hogy érdemesnek találták a dolgozatomat a III. helyezésre. Őszintén, kicsit még most sem hiszem el.
4. Van-e elképzelésetek arról, hogy a dolgozatotoknak milyen jövője lesz? Esetlegesen PhD dolgozat születik-e belőlük?
Deák Ferenc:
Sok az új fejlemény a téma kapcsán, úgyhogy nem kizárt a folytatás lehetősége. Hogy meg is valósul-e, ráadásul egy PhD szintű munkában, arra nem tudok határozott választ adni, egyelőre inkább szeretnék új témákat felfedezni.
Varga Réka Fruzsina:
Mindenképpen folytatni fogom a téma kutatását. Minél többet foglalkoztam vele, annál több kérdés merül fel vele kapcsolatban bennem. Az egyetem elvégzése után a jövőben majd szeretnék jelentkezni a doktori képzésre, de a témában még nem vagyok biztos.
Fafka Borbála:
A dolgozat írása alatt sok ötletem merült fel azzal kapcsolatban, hogy mely fejezeteket érdemes továbbírnom. A kari fordulón az opponensem felhívta a figyelmemet arra, hogy a dolgozat mélyrehatóan elemzi a nemzetközi magánjogi szabályozást az orosz-ukrán háború tükrében, ugyanakkor érdemes lenne más válságövezetbe tartozó országok javainak sorsát is megvizsgálnom.
Balogh Katalin
Végzős hallgatóként kicsit kibővítve szakdolgozatként él tovább a tanulmány, azonban mivel a kutatómunkát mindig is szerettem nem zárkózom el egy esetleges továbbfejlesztésen sem, de egyelőre a záróvizsgákra koncentrálok, a többit pedig a sorsra bízom.
5. Mit tanácsoltok azoknak, akik szeretnének a jövőben TDK dolgozatot írni?
Deák Ferenc:
Egyrészt azt, hogy bátran vágjanak bele: csak nyerni tudnak, hiszen szakdolgozatot ígyis-úgyis kell írni. Másrészt remek önismereti lehetőség abban a tekintetben, hogy milyen szakmai kompetenciákon lehet még fejleszteni. Mindezt támogatólag pedig aligha lehetne jobb közösséget találni, mint a pázmányos TDK csapatot.
Varga Réka Fruzsina:
Mindenképp próbáljátok ki! Ha megtaláltátok a Titeket érdeklő területet, kérdést, minél hamarabb kérjetek fel valakit konzulensnek és kezdjetek neki a munkának, ha pedig még nincs meg a konkrét téma, érdemes kipróbálni az opponensként való versenyzést a kari konferenciákon – nagyon inspiráló a hangulat ezeken az eseményeken, és azt is megtapasztalhatjátok, hogy milyen összetartó a kari TDK közösség.
Fafka Borbála:
Számukra azt tanácsolom, hogy ne bizonytalanodjanak el, ha esetlegesen megakadnak az írás során. A pázmányos OTDK-s csapat nagyon segítőkész és motiváló, bátran keressék a tagozat felelős tanárit, ők ismerik az OTDK csínját-bínját. Kitartást kívánok a jövő versenyzőinek.
Balogh Katalin:
Elsősorban azt, hogy ha egy ötlet felmerül egy érdekes jogi kérdéssel kapcsolatban, mindenképp vágjanak bele és vegyék fel a kapcsolatot egy oktatóval, biztosan állítom, hogy nagyon fognak örülni neki. Praktikum szempontjából a kutatómunkát le lehet adni évfolyamdolgozatként és később szakdolgozatként is, úgyhogy szerintem jobb elkezdeni korábban, ha az egyetem végére úgyis mindenkinek kell írnia szakdolgozatot.
Úgy gondolom, hogy a TDK mindenkinek tud adni, akkor is, ha az ember született előadó, és akkor is, ha inkább a kutatómunkában leli nagyobb örömét. Fejleszti az előadó képességet, önbizalmat ad egy adott téma átfogó és mély ismerete, illetve rákényszerít arra az opponenciának hála, hogy az esetleges kérdésekre és kritikákra is gyorsan tudjunk reagálni, töretlen magabiztossággal.
Ezek mellett pedig megtanít az alázatra, segít abban, hogy összefüggéseket keressünk, kritikusan gondolkodjunk, emellett pedig nagy büszkeség a folyamat végén, hogy valamit alkot az ember. Mondhatjuk úgy is, hogy hozzájárul a tudományos világ fejlődéséhez.
