„Nehéz lesz a vizsga, érdemes legalább egy hetet készülni rá.” Gyakran hallatszik el az előző mondat bizonyos tárgyak tekintetében, ahogy a felsőbb évfolyam tagjai óva intik alsóbb évfolyamos hallgató társaikat. Mindezek ellenére, külföldi, nevezetesen kínai kitekintést fogunk megtenni, amelynek keretében megismerhetjük közelebbről a kínai felsőoktatási felvételi vizsgát („érettségi”), azaz a gaokaot.
Fotó: Dank PPKE-JÁK Memes
A gaokao hivatalosan 1977 óta (ámbár 1952-ben jelent meg), évenként megrendezett felsőoktatási felvételi vizsga. Az érettségihez hasonlóan, a középiskolások az utolsó évben szembesülnek a vizsgával. 2024-ben több mint 13 millió diák vágott neki a gaokaonak.
Az életük vizsgája? A gaokao kimenetelétől nem csak az függ, hogy felvették-e egyetemre vagy sem, hanem az is számít, hogy „első, másod, vagy harmad osztályú egyetemre” vették fel a vizsgázót. Az, hogy esetlegesen melyik felsőoktatási intézményben szerezte a végzettségét (vagy nem szerzett végzettséget) nagy mértékben predesztinálhatja nem csak az egyén sorsát, hanem annak családjáét is. A családok a gyermekeik edukációja miatt akár képesek a középiskolák közelében lakást bérelni amiatt (mivel sok esetben messze élnek az iskolától, és a gyermekek kollégiumokban laknak), hogy a gyermekeik csak a tanulásra koncentráljanak. Így minden egyéb feladat kapcsán „mentesítést” élveznek.
A gaokao célja az volt, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkentse azáltal, hogy egy központi, objektív felvételi keretében nyerhetnek felvétel a diákok a felsőoktatási intézményekbe. Ma már egyértelmű, hogy ebből az okból diszfunkciónál a gaokao. Mivel a tehetősebb családok megtehetik, hogy a gyermekeik valamilyen előkészítő (cram school) keretében készüljenek fel az előttük álló megmérettetésre. Erre egy iparág épült rá, mindazonáltal 2021-ben a kínai kormány úgy döntött, többek között az előbbi okra hivatkozva, hogy a profitorientált módon működő előkészítő intézményeket betiltja.
Maga a vizsga több részből áll. Mindenki egységesen kínai nyelvből, matematikából, valamilyen idegennyelvből (amely legtöbb esetben angol), valamint társadalom és természettudományokból kell számot adniuk. A vizsga 2 – 3 napig tart és komoly előkészületek előzik meg, mint például az iskolák 500 méteres közelében nem lehet „zajt okozni”. Annak érdekében, hogy minden vizsgázó időben be tudjon érni, a forgalmat bizonyos helyeken a rendőrség irányítja. Sőt, egyes helyeken az is előfordul, hogy a taxitársaságok már egy hónapra előre kapnak foglalást a személyszállítást illetően.
Minden vizsga kapcsán elmondható, hogy közös tényező a zéró tolerancia a csalás kapcsán. Kínában ez egy új szinte lépett, mivel akár 3 – 7 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetik azokat, akik a vizsgán csaltak. A gaokaon összesen 750 pontot lehet elérni, a legkiválóbb egyetemekre gyakran maximális pontszám kell, hogy valaki sikeresen felvételt nyerjen. A statisztikák alapján elmondható, hogy a vizsgázók közel 80%-a felvételt nyer valamilyen felsőoktatási intézménybe. A vizsga eredményét több külföldi ország is elfogadja, így az Egyesült Államokban lévő egyes egyetemek, illetve Európában több egyetem is.
