Az emberek gyakran tartoznak egymásnak, nincs ebben semmi szokatlan. Az is gyakran előfordul, hogy valaki nem adja meg a másiknak járó tartozását. Számos esetben az is megeshet, hogy az, aki tartozik nekünk, nem ugyanabban az országban éli az életét, mint mi. Erre az esetre alkotta meg az Európai Unió az egységes európai fizetési meghagyást. A normál hazai fizetési meghagyásos eljárásról talán már mindenki hallott, a „nagytestvére”, az európai fizetési meghagyás hasonló célokat szolgál, azaz mindenki megkapja azt a pénztartozást, ami jár neki, mégpedig országhatárokon átnyúló pereskedés nélkül.
Az európai fizetési meghagyásos eljárás lényege tehát, hogy határon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekből eredő, lejárt pénzkövetelésekre terjed ki. A magyar fizetési meghagyásos (fmh.) eljáráshoz képest speciális eljárásnak minősül, ez pedig azt jelenti, hogy az eljárás a magyar fmh. szabályokon alapszik, az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete (EUFMH rendelet) a határokon átnyúló jelleg miatti speciális szabályokat tartalmazza. A rendelet Dánia kivételével az Európai Unió minden tagállamára vonatkozik. Mint polgári nemperes eljárás, célja a bírósági pereskedés megelőzése és a bíróságok tehermentesítése és mint ilyen, Magyarországon a közjegyzőknél nyújtható be. Feltétele, hogy legalább az egyik fél a bíróság (Magyarországon tehát a közjegyző) székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel. Különbség a magyar fizetési meghagyáshoz képest, hogy itt nincs 30 millió forintos értékhatár, tehát bármekkora követelés iránt benyújtható. Vannak azonban bizonyos kivételek, egyes típusú követelések esetén nem alkalmazható az előbbi eljárás, mert azok elbírálásra más útra tartozik. Ilyen például az adó-, vám- és közigazgatási ügyek, illetve az államnak az államhatalom gyakorlása során hozott aktusai vagy elkövetett mulasztásai miatti felelősségéből eredő követelések vagy házassági vagyonjogon és az öröklési jogviszonyon alapuló igények.
Az eljárás az elektronikus ügyintézésre nem kötelezett magánszemélyek számára papíralapon folyik, a kérelmet pedig bármelyik közjegyzői irodában előterjeszthetik. A kérelem benyújtásával egyidejűleg természetesen eljárási díjat is meg kell fizetni, amely a díjalap 3%-a, de legalább 12.000 forint és legfeljebb 300.000 forint. Az eljárási díj alapja (díjalap) a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke. Az eljárás egyszerűségét az adja, hogy a minden eljárási lépés az EU minden hivatalos nyelvén elérhető formanyomtatványokon folyik, amelyeket az ábécé betűivel jelölnek. Az eljárás megindítására például az „A” jelű, az ellentmondásra pedig az „F” jelű formanyomtatvány szolgál. Ellentmondásra ugyanis itt is lehetőség van, a kötelezett a meghagyás szabályszerű kézbesítésétől számított 30 napon belül élhet ellentmondási jogával. Különbség a hazai fmh-hoz képest, hogy ekkor nem feltétlenül válik perré az eljárás, a jogosult ugyanis rendelkezhet úgy is, hogy ekkor megszűnjön az eljárás. Ha kötelezett az arra nyitva álló határidő alatt nem mond ellent, a fizetési meghagyás jogerőssé és végrehajthatóvá válik, a végrehajthatóvá nyilvánítást pedig szintén közjegyzőnél lehet kérvényezni. Maga a végrehajtás pedig a kötelezett országa szerinti szabályok alapján fog végbe menni.
