Egy végzett jogász számos hivatásrend közül választhat, ha a klasszikus jogászi pályaívet szeretné bejárni. Az egyetem legelején általában mindenki ügyvéd vagy bíró szeretne lenni, ugyanakkor van egy jogászi hivatásrend, amely talán kisebb ismertséggel rendelkezik még a joghallgatók körében is, ez pedig a közjegyzőség.
A közjegyzőség Magyarországon több évszázados múlttal rendelkező hivatásrend, hiszen az úgynevezett „hiteleshelyek” már a feudális Magyar Királyságban is hasonló feladatot láttak el, mint a mai közjegyzők. A mai magyar közjegyzőség működését és jogállását a Közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény, azaz a Kjtv. szabályozza. Ebből is látható, hogy a modernkori közjegyzőség is több mint 30 éves múlttal rendelkezik, jóllehet ez az idő sem volt elég ahhoz, hogy a közjegyzők szerepe kellően tudatosuljon a társadalomban. Ma Magyarországon 313 közjegyzői székhely működik, a székhelyeken működő irodákat a közjegyzők vezetik. A közjegyzői irodában dolgoznak még közjegyzőhelyettesek, akik szakvizsgázott jogászok és a közjegyző utasítása és felelőssége mellett önállóan intézhetik közjegyzői ügyeket. Közjegyzőjelöltekkel is találkozhatunk egy közjegyzői irodában, ők a közjegyzők és a közjegyzőhelyettesek munkáját készítik elő és egyéb adminisztratív feladatokat végeznek. A közjegyzők működését a területi kamarák, a területi kamarák működését pedig a Magyar Országos Közjegyzői Kamara fogja össze.
Mikor is lehet vagy kell közjegyzőhöz fordulnunk? A közjegyző egyik „szuperképessége”, hogy a törvény közhitelességgel ruházza fel, ebből adódóan az általa készített okiratok közokiratnak minősülnek, így pedig közvetlen végrehajthatóság is társul az okiratokhoz. Mit is jelent a közvetlen végrehajthatóság? Ha például valaki egy közjegyzői okiratban kötelezettséget vállal valamilyen szolgáltatás vagy magatartás teljesítésére és a kötelezettként nem teljesít, a kötelezettségvállalás jogosultja kérheti a kötelezettségvállalás végrehajtását bírósági végrehajtóktól a közjegyzőn keresztül, ha ez a kötelezettségvállalás megfelel a Bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/C. §-ában foglaltaknak. Egy egyetemistaként is jól érhető példa erre a következő: az albérletek bérbeadói gyakran kérnek a bérlőktől egy úgynevezett „kiköltözési nyilatkozatot” közjegyzői okirat formájában, a szerződés esetleges megszűnésének esetére. Egy ilyen okiratban a bérlő arra vállal egyoldalúan kötelezettséget, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén önként elhagyja a bérleményt, ha pedig erre nem kerülne sor és a bérlő felszólítására sem gondolja meg magát, ellene végrehajtási eljárás indul, hogy minél előbb elhagyja a bérbeadó tulajdonában álló ingatlant.
A közjegyző emellett természetesen számos más dologgal is foglalkozik, többek között a leggyakrabban előforduló magánjogi szerződéseket (pl. adásvétel, ajándékozás, kölcsön) is lehet közjegyzőnél készíttetni.
Vannak azonban olyan úgynevezett nemperes eljárások, amelyeket csak közjegyzők láthatnak el, ilyen többek között a hagyatéki eljárás második szakasza, a fizetési meghagyásos eljárás, az európai fizetési meghagyásos eljárás vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése. Ezek a nemperes eljárások a bíróságokat is tehermentesítik, hiszen ezek által lehetőség nyílik arra, hogy a felek bírósági jogvita mellőzés mellett rendezzék ügyeiket. A fizetési meghagyásos eljárásban például bárki érvényesítheti 30.000.000 forint alatti pénzkövetelését az általa megjelölt kötelezettel szemben, ha pedig a kötelezett nem mond ellent, a jogosult kérheti a pénzkövetelés végrehajtását mindenféle bírósági hercehurca nélkül. Nem feledkezhetünk meg persze a közjegyzői hitelesítés intézményéről sem, amikor az ügyfelek többek között aláírás-hitelesítés, másolathitelesítés vagy aláírási címpéldány elkészítését kérhetik a közjegyzőtől.
A közjegyzőség tehát a magyar jogásztársadalom fontos részét képezi, amely legalább akkora jelentőséggel bír, mint az ügyvédi, ügyészi vagy a bírói hivatásrend, és egy modern polgári társadalomban nélkülözhetetlen jogszolgáltató munkát végez.
