Évek óta halljuk, hogy az évente kétszer – tavasszal és ősszel – végrehajtott óraátállítást hamarosan eltörlik, nem lesz többször. Ez a rendszer, amely bevezetésekor hatékony megoldásnak tűnt pénzspórolási szempontból, mára sokunk számára inkább nyűggé vált. Miért vezették be, hol van ez érvényben, és mikor vezetik majd ki?
Az európai történelem során az emberek legnagyobb része az elmúlt 200 évet megelőzően a mezőgazdaságból élt, munkaidejét a Nap állásából számította ki. Az iparosodás megjelenésével az ember egyre jobban elszakadt ettől a ciklustól, a gyárban dolgozók életritmusa nem tudta követni azt, amelyet a földeken munkálkodók megszokhattak. Míg a munkások nyáron napsütésben érkeztek, és (jobb esetben…) távoztak is, télen mindkettőt sötétben tették már meg, amely mind a munkamorálnak, mind a költséghatékonyságnak rosszat tett. A földművesekre ez nem volt hatással, más jellegű volt a munka télen, mint nyáron, hazaérhettek naplemente előtt.
Az ellentét feloldására ötlet először Benjamin Franklin fejéből pattant ki, amikor párizsi nagykövetként 1784-ben levelet írt a Journal of Paris újságnak arról, hogy milyen jó lenne, ha mindenki visszatérne ahhoz, hogy a Nap szabályai szerint él, ugyanis az éjszakai élet borzasztó költséges. Ennek megoldására olyan ötletei is voltak, hogy napfelkeltekor egy ágyút süssenek el a városokban, ami értelmezhető okokból nem valósulhatott meg, de az eredeti gondolat megmaradt.
Az óraátállítás ötletét először egy új-zélandi újságíró, George Vernon Hudson ismertette 1895-ben, amikor októberben és márciusban 2 órás átállítást javasolt. Az angol William Willett azt javasolta, hogy mind októberben, mind márciusban vasárnaponként 20 perccel állítsák előre/vissza az órákat, ezt nagyjából évente fel is terjesztette az angol Képviselőházban. Egyikük ötlete sem valósult meg, úgy érzem, érthető okokból, de megvolt az igény valamilyen változásra, amely már nem volt messze, csak a Nagy Háború kellett hozzá.
Az első világháború kitörésével minden alá lett rendelve a hadiiparnak, az energiatakarékosságra is külön figyeltek, ennek következményeképp először Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában vezették be a nyári időszámítást, a mai rendszert 1916. április 30-ával kezdődően. Egy hónap múlva Nagy-Britannia, majd a háborúba való belépésével az Egyesült Államok is bevezette, majd fokozatosan az összes európai, észak- és dél-amerikai, valamint több ázsiai és afrikai ország is csatlakozott, a legtöbb helyen nem kis bonyodalommal. A második világháború után sok helyen szünetelt a rendszer, időszakosan alkalmazták. Hazánkban 1980 óta van töretlenül. Jelenleg csak Európában, Észak-Amerika nagy részén, Paraguayban, Chilében, Új-Zélandon, valamint Ausztrália egyes részein működik. Az USA, Kanada, Mexikó és Ausztrália esetében nem szövetségi szinten hoznak erről döntést, emiatt lehet az, hogy országon belül eltérő a szabályozás.
Az Európai Parlamenthez az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én nyújtotta be az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetéséről szóló irányelvjavaslatot, amelyet az 2019-ben el is fogadott, ennek értelmében 2021-től kivezetik a rendszert. Energiatakarékossági előnye már gyakorlatilag nincs is – mindössze néhány száz forintot spórolunk – azonban az élettani hatásai annál rosszabbak. Az országok a törvény szerint szabadon dönthettek volna, hogy megtartják az átállítást, vagy választanak egyet a nyári és a téli közül. A kitűzött céldátumig nem állt elég idő rendelkezésre, hogy a szomszédos államok megegyezzenek, mi több, ez a mai napig nem sikerült, a regionális különbségek bonyodalmakhoz vezettek.
Mint látjuk, napjainkban az óraátállítás inkább nyűg, mint előny, azonban kivezetésre nem került, és a folyamatokat elnézve egyhamar nem is fog.
