A digitális hagyaték kérdése az utóbbi évtizedekben egyre sürgetőbbé vált, ami nem meglepő, hiszen míg korábban nem foglalkoztunk a digitális nyomaink hosszú távú kezelésével, ma már egyre többen tároljuk személyes adatainkat és értékeinket az online térben. A közösségi média fiókok, a fényképek, a kriptopénzek vagy a felhőben tárolt dokumentumok mind olyan eszközök, amelyek kezeléséről fontos időben intézkedni, mivel komoly értékkel bírhatnak, sok esetben pénzügyi hasznot is hozhatnak. A kérdés tehát az, hogy hogyan gondoskodhatunk arról, hogy digitális tartalmaink ne vesszenek el, és miként biztosíthatjuk, hogy a halálunk után a jogosultak hozzáférhessenek ezekhez?
Mi az a digitális hagyaték?
A digitális hagyaték minden olyan online adatot, tartalmat és digitális eszközt jelent, amely egy személy életében keletkezik, és amely halála után is létezik. Ide tartoznak a közösségi média fiókok (mint például a Facebook, Instagram), email fiókok, online vásárlási adatok, előfizetések, banki információk, valamint az online tárolt fényképek, videók és dokumentumok.
A digitális hagyaték jogi kihívásai
A digitális adatok és az ezekből álló digitális javak jogi kezelése, valamint azok tulajdoni helyzete még mindig bizonytalan és kezdeti stádiumban van. Jelenleg a magyar jogrendszerben, és sok más országban is a digitális eszközöket nem tekintik hagyományos értelemben vett vagyontárgynak, és gyakran nem is esnek az öröklési törvények hatálya alá, annak ellenére, hogy ezek az eszközök és adatok jelentős értéket képviselhetnek.
Kihívást jelent az is, hogy a digitális hagyaték jogi kezelése szorosan összefonódik a felhasználók és a digitális szolgáltatók között létrejött szerződésekkel. Ezen szerződések garantálják a magántitok védelmét és biztosítják azt is, hogy harmadik személyek jogosulatlanul az adatokhoz ne férhessenek hozzá. A legtöbb szolgáltató, például közösségi média oldalak előre meghatározzák, hogy mi történik a felhasználó fiókjával halála után, a felhasználói szerződésükben. A felhasználói szerződések általában nem tartalmazzák a digitális tartalmak átruházhatóságát, és az érintetteknek jogi eljárásokra van szükségük a hozzáféréshez. Ennek jogi háttere a szerződési szabályozás és az adatvédelmi jogszabályok között húzódik, mivel az adatvédelmi törvények (pl.: GDPR) nem engedhetik meg a személyes adatok automatikus átruházását.
A digitális hagyaték tehát nem csupán a technológiai fejlődés kérdése, hanem egy olyan jogi terület, amely az öröklési jog modernizálásának szükségességét veti fel. A megfelelő jogi eszközök és szabályok bevezetése elengedhetetlen a digitális tér öröklési kérdéseinek rendezéséhez.
Jelenleg mit tehetünk, hogy elkerüljük a nehézségeket?
Egy gondosan megírt végrendelet, amely tartalmazza a digitális adatainkkal kapcsolatos kívánságainkat, jelentősen megkönnyítheti az érdekelt felek dolgát. Fontos, hogy ne csak a fizikai vagyonról, hanem a digitális javainkról is rendelkezzünk, és jelezzük az érintett személyeknek, hogyan férhetnek hozzá, ha elérkezik az idő.
