A hagyatéki eljárás elkerülhetetlen része az életnek. Egy szeretett személy elvesztése azonban nem csak érzelmileg, hanem jogilag is kihívást jelenthet az örökösök számára. A hagyatéki eljárás a polgári eljárásjog nemperes eljárásai közé tartozik, így nem szükséges feltétele a bírói vagy ügyvédi közreműködés. Az eljárás célja, hogy az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállást igazolja. 

A hagyatéki eljárás megindulhat halottvizsgálati bizonyítvány, holtnak nyilvánító végzés vagy a halál tényét megállapító végzés alapján. A jegyző akkor is megindíthatja az eljárást, ha a bejelentést olyan személy teszi, akinek a megindításhoz jogi érdeke fűződik, vagy ha az ingatlanügyi hatóság bejelentése alapján az örökhagyó haláláról értesül.

Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek székhelyén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában utolsó belföldi tartózkodási helye volt. Ezek hiányában az, akinek székhelyén az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye található, amennyiben ilyen sincs vagy nem állapítható meg, a hagyatéki vagyon fekvésének helye lesz az irányadó. Amennyiben ezek egyike alapján sem állapítható meg közjegyző illetékessége, úgy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) jelöli ki azt, akinek el kell járnia az ügyben.

A közjegyző függetlenül és pártatlanul köteles eljárni, feladata, hogy az érdekelteket tájékoztassa eljárási jogaikról és kötelezettségeiről. Ha törvény nem ír elő tárgyalást, úgy a közjegyző ennek megtartása nélkül, a hagyatéki leltár hiánytalan és szabályszerű beérkezését követő 45 napon belül adja át a hagyatékot. Ellenkező esetben a jegyző által készített és megküldött hagyatéki leltárat követően megkezdi a tárgyalás előkészítését. 

A közjegyző a tárgyalásra megidézi az érdekelteket, akik személyesen vagy meghatalmazott útján jogosultak az eljárásban részt venni. A meghatalmazás lehet ügyvédi meghatalmazás, közjegyző által hitelesített magánokirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat. A tárgyalás során a közjegyző az elhangzott nyilatkozatok és a rendelkezésre álló iratok alapján meghatározza a hagyaték átadásához szükséges tényeket, az öröklés pontos menetét, valamint azokat, akik igényt tarthatnak a hagyatékra.

Az eljárás hagyatékátadó végzéssel zárul, ami kizárólag az örökhagyó jogutódját tanúsítja, de azt nem, hogy az örökhagyó valóban a vagyontárgyak tulajdonosa volt-e. Az örökös csak akkor tudja ezeket birtokba venni, amennyiben azok valóban az örökhagyó vagyonát képezték. A végzés ellen a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszéken van helye fellebbezésnek.

A hagyatéki eljárás megismételhető, amennyiben az öröklésben érdekelt olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el, feltételezve, hogy ezáltal az öröklés rendje, jogcíme vagy a hagyatékban való részesedés aránya megváltozott volna. Erre a hagyatéki eljárást érdemben befejező jogerős végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül van lehetőség írásban vagy a végzést hozó közjegyzőnél jegyzőkönyvbe mondással. A határidő elmulasztását követően kizárólag polgári perrel érvényesíthető az érdekelt öröklési igénye.