1945. november 20-án vette kezdetét a történelem egyik leghíresebb büntetőjogi eljárásává vált nürnbergi per. A szimbolikusan Nürnberg városában lefolytatott jogvita precedens értékű volt, hiszen a történelemben először vonták büntetőjogi felelősségre támadó háború indításáért egy vesztes ország vezetőit. A város jelképességét annak köszönhette, hogy szorosan kötődött a Német Nemzetiszocialista Munkáspárthoz: 1923-tól itt tartották a náci nagygyűléseket és itt születtek meg 1935-ben a hírhedt faji alapú törvények.

Az állatvédelem egyre nagyobb jelentőséggel bír mind nemzetközi, mind országos szinten. Nyugat-Európában és Angliában már a múlt század első felében kialakultak állatvédő mozgalmak. Ennek nyomán indult meg ez a mozgalom Magyarországon is. Hazánkban az intézményes természetvédelem kezdete 1879-re tehető, amikor megszületett az erdőhöz kötődő egész élővilág védelmét szolgáló első erdőtörvény. A törvénynek különös fontosságot adott, hogy felhívta a társadalom figyelmét a természeti értékekre, mint kőzetek, ásványok, növények vagy állatok.

Pu Ji 1906-ban született, nagybátyja után pedig már 2 éves és 10 hónapos korában megörökölte a trónt (helyette apja régensként kormányzott). A régens reformokat akadályozó szemléletmódja országszerte felkelésekhez vezetett, majd 1912-ben kikiáltották a Kínai Köztársaságot. Ezt követően Pu Ji-t lemondatták, véget ért Kínában a császárság, ez azonban korántsem jelentette az ekkor még csupán 6 éves fiú pályafutásának végét.

A vámpír szó hallatán sokféle kép ugorhat az ember eszébe, de talán az első név, ami ezeket követi, az Drakuláé. A gróf úr története az 1897-es megjelenése óta rengeteg filmest inspirált, hogy filmvászonra vigye a könyvet. Az első ilyen filmek között szerepel az 1922-es Nosferatu is, amely kis híján csatlakozhatott volna a korszak megannyi elvesztett némafilmjéhez, ha nem lettek volna olyanok, akik nem követik a jog által elrendelteket.

Fotó: Staatliche Museen zu Berlin

Szerencsejátékkal mindenki találkozott már élete során, sőt azt is megkockáztatom, hogy a cikket olvasók bizonyos része hódolt is ennek az elfoglaltságnak. Hiszen biztosan sokan kötöttünk már sportfogadást vagy éppen a félkarú rablókba dobálgattunk be kisebb-nagyobb összegeket, ahogy pókerpartikat is szerveztünk már baráti körben, valamint fogadásokat is gyakran kötünk egymás között. Ezzel alapvetően nincs is probléma, amíg ezt egészséges mértékben műveljük és persze jogszerűen. De mi minősülhet tiltott szerencsejáték szervezésnek? Ennek a kérdésnek jártam most utána.

Karácsony. Az ünnep, amelyről szinte mindenkinek habozás nélkül a hó, az ajándékok, és az a bizonyos Mariah Carey szám jut az eszébe. A karácsonyi időszak zsúfoltsága, a bevásárlások, az ajándékok beszerzése, a jövés-menés, főzés és takarítás teljesen lekötheti az ember figyelmét. De nem felejtjük el így az ünnep igazi lényegét?

A Kínában alkalmazott társadalmi kreditrendszer az utóbbi években világszerte nagy figyelmet kapott, és sokak érdeklődését keltette fel. Ez a szisztéma új perspektívába helyezte a társadalmi viselkedés ellenőrzését és az állampolgárok nyomon követését, és a rendszer 2014-es megszületése óta a kormányzat számos fontos módosítást hajtott végre, amelyek jelentősen befolyásolták a társadalom mindennapjait.

Egyre több hazai településen (is) találkozhatunk szív alakú vagy hasonló formájú, kimondottan kupakok leadására alkalmas szelektív gyűjtőkkel, amelyek legtöbbször valamilyen jótékony célt tűznek ki maguk elé, azonban felmerül a kérdés: hogyan lesznek ezekből a műanyagkupakokból kerekesszékek vagy többmilliós műtétek? A rövid válasz az, hogy sehogy, de azért nézzük meg egy kicsit részletesebben!

„Jaj ne, teljesen kiment a fejemből!” – szalad ki az ember száján, amikor valamire emlékeznie kellene, de mégsem jut eszébe az a valami. A felejtést általában negatív jelenségnek éljük meg, annak ellenére, hogy egy természetes dolog. Az ember agya rengeteg információt képes elraktározni, de az agy kapacitása véges, bizonyos emlékek egy idő után elhalványulnak, eltűnnek. Az internetről ugyanez nem mondható el, az internet igazán soha nem felejt.

Írország déli részén található megyében, a csendes és mindentől elzárt West Corkban 1996. december 23-án súlyos tragédia történt. Sophie Toscan du Plantier holttestét ezen a napon találták meg a helybéliek. A francia nő meggyilkolásának hírét hitetlenkedve fogadták az emberek, ugyanis a megyében már majdnem 100 éve nem történt gyilkosság. Sophie-t a mező szélén lévő szögesdrótban találták meg, halálát egy betonkocka okozta, amivel a tettes betörte a koponyáját. Akkoriban a DNS-elemző laborok még nagyon kezdetlegesek voltak, így csak nagy mennyiségű mintából tudtak megállapítani bármit is a törvényszéki orvosszakértők. A helyszínen talált vérminták mind Sophiehoz voltak köthetők.