Az internet elterjedésének számos pozitívumot köszönhetünk; rengeteg információ került csupán egyetlen „kattintásnyira”, könnyebbé és gyorsabbá vált a kapcsolattartás: egyszóval ma már szinte elképzelhetetlen az életünk nélküle. De minden éremnek két oldala van; amennyire hasznos, ugyanannyira káros is lehet, rengeteg bűncselekmény valósul meg nap mint nap a világhálón, illetve annak felhasználásával. Kiváló példa erre az internetes zaklatás.
Az UNICEF szerint a zaklatást általánosságban - így annak online formáját is - három tényező különbözteti meg a más jellegű konfliktushelyzetektől: az elkövető mindig erőfölényben lesz a sértetthez képest, akit többször, ismétlődően bántalmaz, és a sértett emiatt képtelenné válik a normális, mindennapi életvitelének folytatására.
Az internet több szempontból is megkönnyítheti a bűncselekmény elkövetését. Egyrészt, a tettesnek bizonyos értelemben sokkal könnyebb dolga van; nagyon egyszerű a névtelenségbe burkolózva zaklatni az áldozatot, és ez a „biztonságérzet” akár még inkább felbátoríthatja az elkövetőt. Másrészt az interneten megosztott tartalmak valamilyen formában, valamilyen felületen, de mindig megmaradnak. Így könnyen visszaélhetnek illetéktelenek az akár privátban közzétett információkkal is, sokkal több tanú, de sokkal több elkövető is lehet egyszerre. A zaklatás tehát gyakorlatilag folyamatossá válhat. Sajnos szinte mindnyájan ismerünk hasonló történeteket. Néhányan talán már hallottunk Hailee Lamberth történetéről. Hailee epilepsziában szenvedett, és a diáktársai gyakran gúnyolták emiatt, sőt, arra biztatták mind élőben, mind pedig különböző online fórumokon, hogy ölje meg magát betegsége miatt. A 13 éves kislány végül 2 nappal a tizenharmadik születésnapja után önkezével vetett véget az életének. A szülei könyvet írtak az ő nevében. Remélik, hogy ezzel eljutnak más, hasonló helyzetben lévő fiatalokhoz, hogy megmutassák, mindig van más kiút, akár még egy teljesen kilátástalannak tűnő helyzetből is.
Nem elhanyagolható tényező a probléma szempontjából az sem, hogy az internethasználók jelentős hányadát a fiatalok teszik ki: egy 2021-es statisztika szerint a világ összes internetfelhasználójának a 22.8 %-a 18 és 25 év közötti. Az UNICEF egy 2019-es felmérése alapján háromból egy fiatalt érint az online zaklatás - szoros összefüggés mutatkozik tehát a fiatalok életkora, internethasználatának mennyisége, és az áldozattá válásuk gyakorisága között.
Bár már több ország jogrendszere is megkülönböztetett figyelmet szentel az online térben történő zaklatásnak, ami a hazai jogalkotást illeti, az egyelőre csak az „általános értelemben vett” zaklatást szabályozza. A Büntető Törvénykönyv 222. § (1) bekezdése szerint: „Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Következésképpen a jogalkotók az ilyen jellegű eseteket leggyakrabban ez, illetve az áldozat magánszféráját, emberi méltóságát szintén sértő becsületsértés, fenyegetés alapján ítélik meg.
