Titkokkal az élet bármely területén találkozhatunk, akár a baráti vagy családi kapcsolatainkban, a munkahelyünkön vagy az iskolában, éppen ezért a jog is szabályozza a titoktartási kötelezettséget. Ha valaki elárul egy titkot, az nemcsak mások rosszallását vonhatja maga után, hanem akár jogi következményei is lehetnek. De mégis milyen fajta titkok vannak, és melyiknél mire kell figyelni?
Mindenkit érint a magántitok és a levéltitok. A magántitokhoz való jogot a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről a személyiségi jogok körében tárgyalja. A törvény nem írja le pontosan, hogy mi az, ami magántitoknak számít, de a hozzá kapcsolódó nagykommentárban az szerepel, hogy magántitok lehet minden olyan adat vagy információ, amit a titok gazdája saját érdekében szeretne megőrizni, a nyilvánosság elől elzárni. Magántitoksértés akkor történik, ha ezt az információt jogosulatlanul szerzi meg valaki és használja fel, nyilvánosságra hozza, vagy illetéktelen személlyel közli. Tehát ha egy ismerős megoszt velünk valamit magáról, és kifejezetten kéri, hogy ezt ne mondjuk el másnak, de mi mégiscsak elmeséljük ezt egy barátunknak, akkor mi megsértettük ennek az ismerősnek a magántitkát. A Büntető Törvénykönyv a magántitok megsértése kapcsán arról az esetről ír, amikor valaki egy olyan magántitkot fed fel, ami a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál (pl. egyesületi tevékenységénél) fogva jutott a tudomására, ezt elzárással bünteti.
A levéltitok közlést tartalmazó zárt küldeményekre, így például levelekre és csomagokra, illetve elektronikus hírközlő hálózat útján másnak továbbított közleményekre, például Messenger üzenetekre vonatkozik. Akkor sértjük meg a zárt küldemények esetén, ha például valakinek a levelét megsemmisítjük, felbontjuk, megszerezzük, vagy illetéktelen személynek átadjuk. Az elektronikus hírközlőn továbbított közlemények esetében pedig sérelem történik akkor, ha a másnak szánt közleményt kifürkésszük, például ilyen az, amikor egy telefonbeszélgetést lehallgatunk, vagy elolvassuk a másik üzeneteit. Ezeket az eseteket a Büntető Törvénykönyv két évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti, hogyha jelentős érdeksérelmet okoztak.
Titoktartási kötelezettségünk nemcsak a magánéletben, hanem a munkahelyünkön is van. A munkahelyi titoktartást a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről írja elő a 8. §-ban: „[...] a munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat.”
És hogy mi az az üzleti titok? Erről 2018-ban külön törvény is született, a 2018. évi LIV. törvény az üzleti titok védelméről. Ennek értelmében az üzleti titok egy olyan tény, tájékoztatás vagy egyéb adat, ami gazdasági tevékenységhez kapcsolódik és titkos, azaz nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető. Titkosságánál fogva vagyoni értékkel bír, és a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja. Ilyen magatartás lehet például az, hogy az üzleti titkot tartalmazó iratokat megfelelően elzárják, vagy ha számítógépen van, akkor azt jelszóval védik és így csak az illetékes személyeknek biztosítanak hozzáférést. És mit lehet tenni akkor, ha valaki megsérti az üzleti titokhoz fűződő jogunkat? Több lehetőség is van, például követelhetjük a másiktól annak az összegnek a visszatérítését, amit ő a jogsértéssel szerzett.
Van olyan titoktartás, ami bizonyos foglalkozásokhoz kötődik, ilyen például az ügyvédi titoktartás. Erről az ügyvédi tevékenységről szóló 2017-es LXXVIII. törvény 9. §-a ír, amely értelmében ügyvédi titok minden olyan tény és információ, amiről az ügyvéd a tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást. Ebbe nemcsak az ügyfele által megadott adatok tartoznak, hanem minden, az ügy ellátásával összefüggő ismeret is, mint például egy nyilvános tárgyalás történései. Ez a titoktartási kötelezettség független a megbízási jogviszony fennálltától, tehát akkor is megmarad, ha az ügyfél mégsem lett az ügyvéd ügyfele, vagy megszűnt közöttük a megbízás. Az ügyvédre még akkor is vonatkozik ez, ha már nem dolgozik ügyvédként. A kötelezettséget megszegő ügyvéddel szemben az ügyvédi kamara fegyelmi eljárást indíthat, ami végződhet akár az ügyvéd kamarából való kizárásával is.
A titkok fajtáinak sora közel sem ér itt véget, van még például orvosi titok, banktitok, adótitok és gyónási titok is. Mondhatjuk azt, hogy annyiféle titok van, mint ahány csillag az égen, és mindre más szabályok vonatkoznak. Ami a legfontosabb, hogy tartsuk tiszteletben mások titkait, és csak akkor osszuk meg harmadik személyekkel, ha erre a titok gazdája külön engedélyt adott.
