Az állatvédelem egyre nagyobb jelentőséggel bír mind nemzetközi, mind országos szinten. Nyugat-Európában és Angliában már a múlt század első felében kialakultak állatvédő mozgalmak. Ennek nyomán indult meg ez a mozgalom Magyarországon is. Hazánkban az intézményes természetvédelem kezdete 1879-re tehető, amikor megszületett az erdőhöz kötődő egész élővilág védelmét szolgáló első erdőtörvény. A törvénynek különös fontosságot adott, hogy felhívta a társadalom figyelmét a természeti értékekre, mint kőzetek, ásványok, növények vagy állatok.
Az állatvédelem csíráit a madárvédelemben kell keresnünk. 1894-ben megalakult a Magyar Ornitológiai Központ, melynek utóda a Magyar Madártani Intézet. Az intézet munkatársai tanulmányozni kezdték a madarak táplálkozási szokásait, vonulásukat, gazdasági hasznukat. Ugyanebben az évben született meg az úgynevezett mezőrendőrségről szóló törvény, mely a madarak védelméről intézkedett, oltalom alá helyezve többek között, azokat a kis ragadozókat (pl. vércsék, baglyok), melyek kisebb emlősökkel táplálkoznak.
Magyarországon azonban az Alaptörvény nem tér ki kifejezetten az állatok védelmére. A környezetvédelemre viszont igen, amely lényegében magába foglalja ezt a tevékenységet is. Egy 1998-ban született, majd 2001-ben kibővített törvény rendelkezik az állatok védeleméről. Emellett számos más kormány- és miniszterelnöki rendelet született a témában. Az imént említett törvény kimondja, hogy az állatok érző lények, ismerik az örömöt és a szenvedést, ezért az ember erkölcsileg köteles az állatokkal szemben tiszteletet és védelmet gyakorolni. Elismeri „azt a megkülönböztetetten nagy értéket, amelyet az állatvilág egésze és annak egyedei jelentenek az emberiség számára”. E törvény hatálya kiterjed többek között a gazdasági haszon céljából tartott, igénybe vett állatokra, a vadászatra alkalmazott állatokra, a mutatványos vagy bemutatási célra szolgáló állatokra, a kedvtelésből tartott állatokra és a veszélyes állatokra.
A „védett állat” fogalma hazánkban, még 50 éve sem volt releváns. A védett állatokról szóló rendelet 2001-ben született meg (13/2001. (V. 9.) KöM rendelet). Ez egy fokozatosan bővülő listát is magában foglal, amelyen a védett fajok száma jelenleg meghaladja a 2000-et. Hazánkra vonatkozóan az a megállapítás tehető, hogy az elmúlt évszázadban viszonylag kevés faj pusztult ki, azonban a természet kisebb egységeiben (tájak, élőhely-állományok) fokozatosan eltűntek egyes növény- és állatfajok. Ez önmagában véve hiába mondható jó hírnek, optimizmusra nem ad okot, hiszen egy-egy egységben egyetlen faj elvesztése, megritkulása is veszélyeztetheti a teljes közösséget. A táplálékláncban keletkező rések, hiányok miatt, a természet egészséges működése megborulhat, a védetté nyilvánításnak ezért az adott fajon túl is jelentősége van. A védett állatok elpusztítása, háborgatása, élőhelyük zavarása tiltott is büntethető.
A kormány továbbá 2018-ban egy újabb törvény kiadásával a Nemzeti Állatvédelmi Tanács létrehozásáról rendelkezett, mely törvény 2021 márciusában lépett hatályba.
