Szomszédviták – ez a probléma már nem új keletű, mint ahogyan Arany János 1854-ben írt A fülemile című verséből is láthatjuk. Mindannyiunk életében előfordulhat, hogy valami miatt konfliktusba kerülünk a szomszédunkkal, például ha mindig vasárnap hajnalban nyírja a füvet, vagy általában késő este döbben rá, hogy kellene még egy kép a falra. De vajon mikor érdemes a konfliktust jogi útra terelni?
„A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné” – mondja ki a Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény 5:23. §-a. Ez alapján láthatjuk, hogy két fajta zavarás van, a szükségtelen és a szükséges, előbbit a törvény tiltja, utóbbit pedig mindenkinek el kell viselnie. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mégis mi számít szükséges zavarásnak, és mi szükségtelennek? Melyik esetében lehet jogi segítséget kérni?
Szükséges például a felújítás, ám ennek ellenére mégsem kopácsolhatunk korlátlanul, éjjel-nappal. Társasházakban a minden lakóra kötelező házirend, kertes házas övezetben pedig önkormányzati rendelet szabályozza a munkálatokat. A szükséghelyzet is a szükséges zavarás kategóriájába tartozik. Ha például valakinek a lakása kigyulladt, és a tűzoltók csak egy másik személy lakásán keresztül tudnak odajutni (akár a falon áttörve), akkor ennek a másik személynek tűrnie kell ezt a használatot, viszont kártalanítást követelhet attól, akinek kigyulladt a lakása. Harmadik fajta szükséges zavarás a közérdekű használat, amikor például kábelek átvezetése miatt korlátozzák a tulajdonos tulajdonjogát az ingatlan felett, időlegesen használják a lakását. Ebben az esetben is kártalanítás illeti meg a tulajdonost. Ezen három esetben kénytelenek vagyunk elviselni a kényelmetlenséget, ilyenkor szomszédjogi vitáról nem beszélhetünk.
Más a helyzet a szükségtelen zavarásnál. Ilyen például a hangoskodás, amikor valaki indokolatlanul olyan zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja (pl. rendszeresen maximális hangerőn hallgat zenét), vagy a zavaró szagok, amelyek származhatnak például abból, hogy a szomszéd rendszeresen permetezi a kertjét, vagy nagyon elhanyagolja a lakását, és emiatt már a környező ingatlanokban is csótány- vagy patkányinvázió van. Szükségtelen zavarás építkezésnél is előfordulhat, például amikor az új épület megfosztja a szomszéd épületet a balatoni panorámájától, vagy tökéletes rálátás nyílik belőle a szomszéd belső udvarára. Kamerák felszerelésével is zavarhatjuk szükségtelenül a szomszédot, ha az eszköz a másik házára, kertjére is rálát.
Ezekben a szituációkban a helyi jegyzőnél indíthatunk birtokvédelmi eljárást, amihez egy formanyomtatvány kitöltése és illeték befizetése szükséges. Ha a jegyző a kérelmünket megalapozottnak találta, elrendelheti az eredeti birtokállapot helyreállítását, és eltilthatja a szomszédot a birtoksértő magatartástól. Másik megoldás lehet polgári peres eljárás indítása a bíróságnál, és kártérítés követelése a zavaró szomszédtól.
Mi a helyzet akkor, ha a parkolás miatt kerültünk vitába a szomszéddal? Fontos tudni, hogy az ilyen esetben sokak által alkalmazott megoldás, hogy az út szélére köveket, virágládákat helyeznek ki, amellyel akadályozzák a parkolást a házuk előtt, nem szabályos. Az úttest és a ház közötti rész közterületnek számít, így oda engedély nélkül semmilyen műtárgy nem helyezhető el.
Láthatjuk tehát, hogy szomszédvita esetén lehetőségeinket meghatározza, hogy milyen fajta zavarás az, ami miatt a vita keletkezett, hiszen csak a szükségtelenek esetében tehetünk jogi lépéseket. Bár azért érdemes megpróbálni beszélni a szomszéddal a problémáról, mielőtt még a jegyzőhöz fordulunk, hiszen garantált a rossz viszony, ha például rögtön polgári peres eljárást indítunk azért, mert a másik rendszeresen fapapucsban szaladgál a lakásában. Hiszen már Arany János is megírta a versében, hogy a „Rossz szomszédság: török átok”.
