A koronavírus alatt nem csak emberi kontaktjainkat veszítettük el könnyebben. Legbelül mindenki nyomát vesztette egy, a személyiségét alkotó jelentős darabnak is. Ki azért, mert eddig társaságának mókamestereként állandóan a középpontban volt, ki pedig azért, mert akadt egy kedvenc helye, amit a járvány miatt nem látogathatott, de a listát a végtelenségig lehetne folytatni. Ebből adódott, hogy ebben az időszakban az emberek túlnyomó többsége hajlamos volt úgy gondolni, hogy most neki a legnehezebb, mert nem nyílt alkalma felhőtlenül kikapcsolódni a baráti társaságával, rokonaival. Ez a rengeteg egyedül töltött idő pedig borúlátóvá, pesszimistává teheti az individuumot. De vajon ennek mindenképpen így kell lennie?

Grigorij Jefimovics Raszputyin, vagyis az Őrült pap életét és halálát misztikus legendák övezik. Személyének megítélését kettősség jellemzi, többen a cári családot bábként mozgató, részeges és erkölcstelen kuruzslóként, míg mások varázserővel rendelkező gyógyító szent emberként tekintettek rá. Ennek a kettősségnek köszönhető, hogy életéről rengeteg, sokszor egymásnak ellentmondó mítosz született, ellehetetlenítve a történelemtudomány számára több vele kapcsolatos rejtély megoldását. Azt azonban nem fedi homály, hogy hogyan csavarta ujja köré az utolsó orosz cárt, II. Miklóst és feleségét Alexandra Fjodorovnát, befolyásolva a Romanov család életét, és a kor politikáját. 

„Angliának három dolga van, amit meg kell tanulnunk: az alkotmány, a gépipar és a lótenyésztés.” – Széchenyi István

A gyerekek jelentik a jövőt. Mégis vannak esetek amikor a felhőtlen gyerekkor helyett bántalmazással, kizsákmányolással kell szembenézniük. Mit is jelent a szexuális kizsákmányolás? Mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekek úgy nőjenek fel, hogy ne váljanak áldozattá? Ha pedig mégis ilyen megpróbáltatásokkal kell szembenézniük, akkor mit tehetünk annak érdekében, hogy merjenek beszélni a történtekről?

Az internet elterjedésének számos pozitívumot köszönhetünk; rengeteg információ került csupán egyetlen „kattintásnyira”, könnyebbé és gyorsabbá vált a kapcsolattartás: egyszóval ma már szinte elképzelhetetlen az életünk nélküle. De minden éremnek két oldala van; amennyire hasznos, ugyanannyira káros is lehet, rengeteg bűncselekmény valósul meg nap mint nap a világhálón, illetve annak felhasználásával. Kiváló példa erre az internetes zaklatás.

A halálbüntetést alkalmazó országokban a halálraítéltek a siralomházban töltik el hátralévő idejüket, ez gyakran nagyon hosszú várakozást, általánosságban 15-20 évet is jelenthet. Eközben többször is fellebbezést nyújtanak be, hogy elhalasszák a kivégzést vagy felmentsék őket az ítélet alól.

Az Európai Parlament újonnan elfogadott egyezménye szerint 2035-től az EU teljes területén megszüntetik a belső égésű motorokkal rendelkező járművek gyártását. Ezt sokan szükséges, míg mások értelmetlen lépésnek tartják.

A független Etiópiában történt a legtöbb fegyveres erőszak és tömeggyilkosság Afrikában. E cikk most az etióp történelem 1960-as évek utáni szegmensét vizsgálja, különös tekintettel az 1974 és 1991 közötti időszakra, amikor a helyi kommunista párt kormányzott, a „Derg”, melyet Mengistu Haile Mariam vezetett.

1945. november 20-án vette kezdetét a történelem egyik leghíresebb büntetőjogi eljárásává vált nürnbergi per. A szimbolikusan Nürnberg városában lefolytatott jogvita precedens értékű volt, hiszen a történelemben először vonták büntetőjogi felelősségre támadó háború indításáért egy vesztes ország vezetőit. A város jelképességét annak köszönhette, hogy szorosan kötődött a Német Nemzetiszocialista Munkáspárthoz: 1923-tól itt tartották a náci nagygyűléseket és itt születtek meg 1935-ben a hírhedt faji alapú törvények.

Az állatvédelem egyre nagyobb jelentőséggel bír mind nemzetközi, mind országos szinten. Nyugat-Európában és Angliában már a múlt század első felében kialakultak állatvédő mozgalmak. Ennek nyomán indult meg ez a mozgalom Magyarországon is. Hazánkban az intézményes természetvédelem kezdete 1879-re tehető, amikor megszületett az erdőhöz kötődő egész élővilág védelmét szolgáló első erdőtörvény. A törvénynek különös fontosságot adott, hogy felhívta a társadalom figyelmét a természeti értékekre, mint kőzetek, ásványok, növények vagy állatok.