Nyár elején mentek végbe Magyarországon az önkormányzati választások, amelynek működésével a friss emlékek miatt jelenleg a választók többsége tisztában van. Ugyanakkor, ezzel egy időben történtek a nemzetiségi önkormányzati választások is, amelyekről sokan elfeledkeznek, azonban ugyanolyan súlyban képezik az alkotmányosság és a demokrácia részét, mint a “hagyományosnak” mondható önkormányzati választások.
Először is tisztáznunk kell a nemzetiség fogalmát. Ugyan a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Njtv.) szakított az 1993-as nemzetiségi törvény terminológiájával, amely szerint a „nemzeti és etnikai kisebbség” fogalmat leváltotta az egységesebb „nemzetiség” fogalma, a tartalmi szempontok nem változtak az előző törvényhez képest. Ma minden olyan népcsoportot nemzetiségnek tekintünk, amely egy évszázada Magyarországon honos, kisebbségben él, rendelkezik saját nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal, valamint összetartozás-tudatáról tanúbizonyságot tesz.
Jelenleg az Njtv. tizenhárom Magyarországon honos népcsoportot ismer el, amelyek közül legnagyobb számban a romáknak, németeknek és horvátoknak van nemzetiségi önkormányzatuk. Ezek az önkormányzatok csakúgy, mint a területi önkormányzatok, közszolgáltatási feladatokat látnak el, természetesen annyi különbséggel, hogy itt a központban a kisebbségben lévő közösség áll, az ő igényeiket igyekeznek kielégíteni.
A nemzetiségi önkormányzati szavazáson való részvételt választójog szabályozza. Itt beszélhetünk választhatósági feltételről (passzív választójog), valamint szavazási feltételről (aktív választójog) egyaránt, előbbinek egyik legfontosabb feltétele, hogy a jelölt ismerje a nemzetiség nyelvét, annak hagyományait és kultúráját. Ez kulcsfeltétel, hiszen különben a jelölt személye ütközne mindazzal, ami a nemzetiség fogalom mögött áll, ezzel semmibe véve azt, amit képviselni szándékozna. Mind a jelölteknek, mind a választóknak a nemzetiségi névjegyzékben szerepelniük kell, illetve egyidejűleg csak egy nemzetiség névjegyzékében szerepelhetnek.
A nemzetiségi önkormányzatok három szinten látnak el képviseletet: települési, területi és országos szinteken. A jelöltállítás feltétele, a megválasztható képviselők száma stb. a három szinten eltérnek, ezeket mind a Nemzeti Választási Iroda határozza meg, mind a tizenhárom nemzetiség önkormányzati szintjére lebontva. Láthatjuk, hogy az egyszerűnek tűnő folyamat mögött milyen körültekintő munka áll. Ennek feltétele a nemzetiségek állapotának folyamatos követése, vizsgálása, ezzel is kiemelve meglétük fontosságát az országban.
A területi nemzetiségi önkormányzati választáson a választópolgárok külön szavazólapon szereplő listára adják le a szavazataikat, amelynél szintén érvényes az arányos eloszlás, illetve a küszöbérték megléte. A területi önkormányzatok tagjainak száma az Njtv. alapján hét főben van meghatározva, és az önkormányzatok testülete közgyűlésként van megnevezve. Ezzel ellentétben a települési nemzetiségi önkormányzati választásokon nem listára, hanem egyéni jelöltekre szavaznak a választók, a tagok száma választóktól függően három vagy négy fő lehet, valamint a településeken a testület képviselő-testületként van nyilvántartva.
A számok sosem hazudnak arról, hogy fontos-e valami, vagy van-e igény az adott dologra, és ez itt sincs másképp. Települési önkormányzatok tekintetében 2018-ban 2023 testület működött, melyekből 1097 roma, 401 német és 112 horvát volt. Ezek alapján teljesen látható, hogy a nemzetiségi választásoknak van súlyuk, fontosak az országban élő embereknek.
A nemzetiségi jogok védelmének legfontosabb alapköve a nemzetiségi önkormányzatok megléte, ugyanis az egyszerű polgárok nem nemzetközi szervekhez fordulnak elsődlegesen, ha jogérvényesítésről van szó, hanem a legközelebbi önkormányzatokhoz. Az ilyen önkormányzatok segíteni tudják azonban a nemzetközi szervek munkáját, mivel a legjobban ezek a testületek látják át az kisebbségek helyzetét, innen tud jönni a legtöbb tanács, amivel a kisebbségi jogvédelem fejleszthető lehet. Természetesen Magyarországon nem elhanyagolható a Nemzetiségi Jogvédő Intézet munkája sem, amely nagyban hozzájárul az előbb felsoroltakhoz.
Összefoglalva, amit látnunk kell a cikk elolvasása után, az egy tágabb kép a nemzetiségi önkormányzati választásokról, illetve, hogy átérezzük ezek meglétének fontosságát. Ezután a mi kezünkben van e dolgok védelme és fejlesztése, ami mindannyiunk közös érdeke és célja kell, hogy legyen.
