December közeledtével nem csak az ünnepi hangulat erősödik körülöttünk, hanem az áruházak minden évben kötelezőnek érzett akciói is. Manapság, amikor már a Black Friday sem csak egyetlen napot jelent, könnyen elveszhetünk a különféle ajánlatok tengerében. Éppen ezért nem árt tisztában lenni az „akciózásra” vonatkozó jogi szabályokkal.

Alapelvek

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény lefekteti azokat az alapelveket, amelyeket a kereskedő egy árkedvezmény meghirdetésekor köteles betartani. A törvény kimondja, hogy a kereskedőnek tilos olyan kereskedelmi gyakorlatot folytatnia, amely megtéveszti a fogyasztót, különösen az árak és árkedvezmények vonatkozásában. A kereskedelmi kommunikáció csak valós állításokból állhat, amely kiterjed a termék jellegére, származására, árára és az esetleges árelőnyökre is.

„Ez akciós? Régen is ennyi volt!”

Már mindenki ismeri a kereskedőknek azt a trükkjét, amikor egy nagyobb akció meghirdetése előtt megemelik a termékeik árát, majd „óriási akció” vagy „árzuhanás” néven kínáljak az eredeti árán ugyanazt az árut. Ennek a vásárlókat megtévesztő gyakorlatnak kívánt véget vetni a 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet 2022-es módosítása. E szabályozás szerint, amikor a kereskedő akciót hirdet meg, az akciós áron kívül kötelezően fel kell tüntetnie a korábbi árat is. Ez a korábbi ár pedig a vállalkozás által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző harminc nap. Tehát egy akció meghirdetésekor a kereskedőnek fel kell tüntetnie a termék jelenlegi árát, valamint azt az árat, amely az akciót megelőző legalább 30 napban a legalacsonyabb volt a termékre vonatkozóan. Ezzel a szabályozással megakadályozható, hogy a kereskedők az akciók előtt mesterségesen feltornásszák az árakat, majd hamis kedvezményekkel csábítsák a vásárlókat. A korábban alkalmazott árról a kereskedőnek hitelt érdemlően kell nyilatkoznia egy esetleges ellenőrzés során.

Ez a szabályozás vonatkozik mind a hagyományos, mind az online kereskedelemre. Internetes vásárlás során azonban könnyen találni olyan áruházakat, ahol az akció során továbbra sem tüntetik fel ezt a korábbi árat vagy megtévesztően szerepeltetnek több áthúzott vételárat is. A szabályozás érvényesítése során a Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt évben több eljárást is indított a hazai online kereskedelem jelentős szereplőivel szemben.

Villámakció! Akár 60% kedvezmény!

Gyakran találkozni ehhez hasonló állításokkal, de ezek sem képezhetik a kereskedői túlzás tárgyát. A GVH pontosan meghatározza, hogy milyen kritériumoknak kell teljesülniük ahhoz, hogy egy kereskedő ezekkel a kifejezésekkel jellemezze az általa meghirdetett árcsökkenést. Az „akár” állítás használatához az akciónak az összes termékre, vagy pontosan körülhatárolt termékkategóriára kell vonatkoznia. Ezen felül az „akár” ígérettel ténylegesen megvásárolható árunak el kell érnie az összes, a reklámmal érintett termék legalább 10%-át. Tehát az „akár” kifejezés használata nem lehet megtévesztő, és a kereskedőnek valódi, érvényes kedvezményeket kell biztosítania, nem csupán hamis ígéreteket. A „villámakció” és a hasonló, a kedvezmény rövid időtartamára utaló kifejezések esetén az akció időtartamának ténylegesen rövidnek kell lennie, összhangban a megnevezéssel.

A karácsonyi időszak különösen kiélezett a kereskedők számára, így a vásárlóknak érdemes körültekintőnek lenniük. A törvények és rendeletek célja, hogy védjék a fogyasztókat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoktól és elősegítsék a transzparenciát a piacon. Mielőtt vásárolnánk, érdemes alaposan tájékozódni, összehasonlítani az árakat és figyelmesen ellenőrizni az akciós hirdetéseket. A tudatos vásárlás nemcsak pénzt takaríthat meg számunkra, hanem hozzájárulhat a tisztességes kereskedelmi környezet kialakításához is.