„Angliának három dolga van, amit meg kell tanulnunk: az alkotmány, a gépipar és a lótenyésztés.” – Széchenyi István

„Angliának három dolga van, amit meg kell tanulnunk: az alkotmány, a gépipar és a lótenyésztés.” – Széchenyi István

A gyerekek jelentik a jövőt. Mégis vannak esetek amikor a felhőtlen gyerekkor helyett bántalmazással, kizsákmányolással kell szembenézniük. Mit is jelent a szexuális kizsákmányolás? Mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekek úgy nőjenek fel, hogy ne váljanak áldozattá? Ha pedig mégis ilyen megpróbáltatásokkal kell szembenézniük, akkor mit tehetünk annak érdekében, hogy merjenek beszélni a történtekről?

Az internet elterjedésének számos pozitívumot köszönhetünk; rengeteg információ került csupán egyetlen „kattintásnyira”, könnyebbé és gyorsabbá vált a kapcsolattartás: egyszóval ma már szinte elképzelhetetlen az életünk nélküle. De minden éremnek két oldala van; amennyire hasznos, ugyanannyira káros is lehet, rengeteg bűncselekmény valósul meg nap mint nap a világhálón, illetve annak felhasználásával. Kiváló példa erre az internetes zaklatás.

A halálbüntetést alkalmazó országokban a halálraítéltek a siralomházban töltik el hátralévő idejüket, ez gyakran nagyon hosszú várakozást, általánosságban 15-20 évet is jelenthet. Eközben többször is fellebbezést nyújtanak be, hogy elhalasszák a kivégzést vagy felmentsék őket az ítélet alól.
Az Európai Parlament újonnan elfogadott egyezménye szerint 2035-től az EU teljes területén megszüntetik a belső égésű motorokkal rendelkező járművek gyártását. Ezt sokan szükséges, míg mások értelmetlen lépésnek tartják.

A független Etiópiában történt a legtöbb fegyveres erőszak és tömeggyilkosság Afrikában. E cikk most az etióp történelem 1960-as évek utáni szegmensét vizsgálja, különös tekintettel az 1974 és 1991 közötti időszakra, amikor a helyi kommunista párt kormányzott, a „Derg”, melyet Mengistu Haile Mariam vezetett.

1945. november 20-án vette kezdetét a történelem egyik leghíresebb büntetőjogi eljárásává vált nürnbergi per. A szimbolikusan Nürnberg városában lefolytatott jogvita precedens értékű volt, hiszen a történelemben először vonták büntetőjogi felelősségre támadó háború indításáért egy vesztes ország vezetőit. A város jelképességét annak köszönhette, hogy szorosan kötődött a Német Nemzetiszocialista Munkáspárthoz: 1923-tól itt tartották a náci nagygyűléseket és itt születtek meg 1935-ben a hírhedt faji alapú törvények.

Az állatvédelem egyre nagyobb jelentőséggel bír mind nemzetközi, mind országos szinten. Nyugat-Európában és Angliában már a múlt század első felében kialakultak állatvédő mozgalmak. Ennek nyomán indult meg ez a mozgalom Magyarországon is. Hazánkban az intézményes természetvédelem kezdete 1879-re tehető, amikor megszületett az erdőhöz kötődő egész élővilág védelmét szolgáló első erdőtörvény. A törvénynek különös fontosságot adott, hogy felhívta a társadalom figyelmét a természeti értékekre, mint kőzetek, ásványok, növények vagy állatok.

Pu Ji 1906-ban született, nagybátyja után pedig már 2 éves és 10 hónapos korában megörökölte a trónt (helyette apja régensként kormányzott). A régens reformokat akadályozó szemléletmódja országszerte felkelésekhez vezetett, majd 1912-ben kikiáltották a Kínai Köztársaságot. Ezt követően Pu Ji-t lemondatták, véget ért Kínában a császárság, ez azonban korántsem jelentette az ekkor még csupán 6 éves fiú pályafutásának végét.

A vámpír szó hallatán sokféle kép ugorhat az ember eszébe, de talán az első név, ami ezeket követi, az Drakuláé. A gróf úr története az 1897-es megjelenése óta rengeteg filmest inspirált, hogy filmvászonra vigye a könyvet. Az első ilyen filmek között szerepel az 1922-es Nosferatu is, amely kis híján csatlakozhatott volna a korszak megannyi elvesztett némafilmjéhez, ha nem lettek volna olyanok, akik nem követik a jog által elrendelteket.
Fotó: Staatliche Museen zu Berlin