Cikksorozatunkban már bemutatásra kerültek egyes oktatóink gondolatai az OTDK-val összefüggésben, e cikk célja hogy a dolgozatírók szemszögéből is betekintést nyerhessünk az előbb említett versenybe. Ennek keretében Deák Ferenc, Varga Réka, Fafka Borbála és Balogh Katalin hallgatókat kérdeztük az OTDK kapcsán.
Az idén megrendezett OTDK-n az egyetemünk hatalmas sikereket ért el. Ez többek között köszönhető a konzulenseknek is. E cikkben az Ítélet Pogácsás Anett, Kurunczi Gábor, Papp János és Erdődy János konzulenseket kérte meg, hogy osszák meg a gondolataikat az eddigi talán legsikeresebb Pázmány szerepléssel kapcsolatban.
Hawaiit hivatalosan 1898-ban annektálta az Amerikai Egyesült Államok. Sok szempontból különbözik a többi tagállamtól; nyelve, kultúrája, földrajzi elhelyezkedése miatt. A leglényegesebb különbség azonban talán az, ahogyan az USA részévé vált. Mi vezetett idáig, és ki is volt Hawaii utolsó királynője?
Először öt-hat évvel ezelőtt hallottam Clint Eastwood nevét, amikor édesapámmal egy péntek délután szokásunkhoz híven filmet néztünk. Abban az időben a maffia-filmek voltak a kedvenceink, kiváltképp, ha Robert de Niro is szerepelt bennük. A klasszikusokat, mint a Keresztapa-trilógia (1972, 1974, 1990), a Nagymenők (1990) vagy a Bronxi mese (1993), már mind láttuk, így egy újabb filmre, a Vérmesékre (2013) esett a választásunk. Clint Eastwoodnak ugyan nem volt semmilyen szerepe a filmben, azonban az egyik hosszan tartó jelenet alatt játszódó szám nagyon megtetszett, így a Shazam alkalmazással megkerestem a zenét, ami a Gorillaz – Clint Eastwood című száma volt. Édesapám megkérdezte, hogy tudom-e, kicsoda Clint Eastwood. Nem tudtam. „Ebben az esetben ez lesz az utolsó maffia-film egy ideig, jövő héttől elkezdjük a westerneket”- mondta. Ezt követően rengeteg spagettiwesternt néztünk meg, amelyekben Clint Eastwood szerepel, majd áttértünk a későbbi, Oscar-díjra jelölt, illetve Oscar-díjat nyert filmjeire, melyeknél már rendezőként is munkálkodott. A legutóbbi filmje a Kettes számú esküdt (2024), melynek rendezésekor 93 (!) éves volt.
Az Európai Unió Tanácsa 2023 áprilisában elfogadta a 2023/970 bérek átláthatóságáról szóló irányelvet, amely számos változást fog jelenteni a munkaerőpiacon.
Az emberek gyakran tartoznak egymásnak, nincs ebben semmi szokatlan. Az is gyakran előfordul, hogy valaki nem adja meg a másiknak járó tartozását. Számos esetben az is megeshet, hogy az, aki tartozik nekünk, nem ugyanabban az országban éli az életét, mint mi. Erre az esetre alkotta meg az Európai Unió az egységes európai fizetési meghagyást. A normál hazai fizetési meghagyásos eljárásról talán már mindenki hallott, a „nagytestvére”, az európai fizetési meghagyás hasonló célokat szolgál, azaz mindenki megkapja azt a pénztartozást, ami jár neki, mégpedig országhatárokon átnyúló pereskedés nélkül.
„Nehéz lesz a vizsga, érdemes legalább egy hetet készülni rá.” Gyakran hallatszik el az előző mondat bizonyos tárgyak tekintetében, ahogy a felsőbb évfolyam tagjai óva intik alsóbb évfolyamos hallgató társaikat. Mindezek ellenére, külföldi, nevezetesen kínai kitekintést fogunk megtenni, amelynek keretében megismerhetjük közelebbről a kínai felsőoktatási felvételi vizsgát („érettségi”), azaz a gaokaot.
Fotó: Dank PPKE-JÁK Memes
Mindennapjaink szerves részét képezi számos találmány, de nem is gondolnánk, hogy sokszor kizsákmányolást, fenyegetést és ellehetetlenítést tudhat magáénak az, aki feltalálta, miközben hírnevet és milliókat az, aki ellopta az adott ötletet.
Minden Pázmányos hallgató jól ismeri a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat, hiszen számos órát töltünk tanulással az épület díszes falai között. Sokunknak ismerősen csenghet az az információ is, hogy a könyvtár egykor a Wenckheim család palotája volt, ám azt már valószínűleg kevesebben tudják, hogy a fényűző épület egyik építtetője, Wenckheim Krisztina korának igazi „celebritása” volt: ő volt „a leggazdagabb árva”.
Wenckheim Krisztina (1849-1924)
Fotó: Vasárnapi Újság (1897. 07. 04.)
Jogi tanulmányaink során gyakran találkozunk azzal, hogy a tulajdonjog a legteljesebb dologi jog, amely többek között magában foglalja a rendelkezés jogát. Azonban mégis vannak olyan esetek, amikor a tulajdonos akár önnön akaratán kívül kénytelen lemondani tulajdonjogáról és tulajdonát átruházni másra. Ingatlanok esetében ekkor beszélhetünk a kisajátítás intézményéről.
