A harmadik Klan „létrejötte” 1950-re datálható, ugyanakkor itt már nem beszélhetünk újabb alapításról, valójában ez ugyanúgy a második Klan, azzal a különbséggel, hogy szervezeti és ideológiai változások következtek be az akkoriban jelentős történelmi körülményeknek köszönhetően.

Fotó: Martin/Flickr

Véleményem szerint kijelenthető, hogy a mai Ku Klux Klan valójában 1915-ben alakult meg, és az 1950-ben létrejött harmadik Klan csak a második Klan-ból megmaradt szervezetet jelenti. Ez egyértelműen következik abból, hogy a második KKK-t valójában sosem számolták fel hivatalosan, csupán a szervezet létszámának drasztikus csökkenése jelentéktelenné tette azt. A második Klan tagjainak létszáma ugyanis annak „fénykorában” 4-6 millió főre tehető, amíg a 2018-as adatok szerint a harmadik Klan tagállománya összesen 12 ezer főből áll (ugyanakkor itt érdemes megjegyezni, hogy ez a szám a tendencia alapján folyamatosan növekvőben van).

A harmadik szervezet legfontosabb ideológiai változása a ma is ismert jelenségeknek köszönhetők, így a Klan ma már iszlámellenes, globalizációellenes, illetve homofób és neofasiszta ideológiákat is magáénak vall. Fontos változtatás volt még, hogy a harmadik Klan már kifejezetten meg is határozta, hogy kiket fogad be tagjának. Ezek alapján a Ku Klux Klannak tagja csak fehér, protestáns amerikai lehet. 

A Ku Klux Klan jelképei és szimbólumai

A cikkben már utaltam rá, hogy a Ku Klux Klan tagjai, vagyis a Klansmenek fehér csuklyát viselnek, ennek a csuklyának a vélelmezett jelentésén kívül azonban más funkciója is van. A KKK egy alapvetően titkosan, mondhatni a föld alatt működő szervezet, azon tevékenységeit, amelyeket az amerikai büntetőtörvények büntetni rendelnek, a szervezet tagjai igyekeznek teljes anonimitásban végezni. Ennek megfelelően a csuklya nem csak a Klan ellenségeinek megfélemlítésére, hanem a Klansmenek személyazonosságának elfedésére is szolgál, emellett azonban egyenruhaként is funkcionál a szervezeten belül. Eredetileg a csuklya a legtöbb esetben egy kivágott párnahuzat volt, azonban manapság kifejezetten erre a célra készítik a tagoknak, amelyet belépéskor kellett megvenni a bokáig érő fehér talárral együtt. A fehér talárt a mellkas bal oldalán, a szív felett az ún. Klan-kereszt díszít, amelynek hivatalos neve Vércsepp Kereszt. A szimbólum egy piros körben elhelyezkedő egyenlő szárú kereszt, amelynek közepén egy vércsepp szimbólum található. Jelentése nem teljesen tiszta, de feltehető, hogy a fehér vér tisztaságára és a testvériségre utal. A Klan nem minden tagjának ugyanolyan színű az egyenruhája, ennek oka, hogy a szervezeten belül betöltött tisztségeket más színek jelölik. A Klan hóhér ruhájának színe a fekete, amíg a Klan Texas állambeli vezetőjének (Grand Dragon) narancssárga ruhája van. Az egyes szervezeti egységekben külön megnevezéseket alkalmaznak azonos tisztségekre, így például a Grand Dragon tisztséget a Klan többi szervezeti egységében Grand vagy Imperial Wizard névvel illetik. 

A fentiekből következik, hogy a Klan egy hierarchikusan felépülő szervezet, amely  hierarchia a második Klan idején volt a legerősebben jelen. A ma ismert Klan-ban kevesebb beosztást neveznek meg külön, mint régebben, általában a helyiségi, megyei, állami és az országos vezetőnek van külön tisztsége. A Ku Klux Klan legfőbb vezetőjének, vagyis az elnöknek a megnevezése Supreme Grand Wizard, amíg az állami vezetők megnevezése Grand vagy Imperial Wizard. A mai Klan esetében a két fogalmat szinonímaként használják, ugyanakkor a második Klan idején az Imperial Wizard katonai vezetőt jelentett, a Grand Wizard viszont közigazgatásit. A Klan ilyen jellegű szervezeti tagolása egyaránt hasonlít a közigazgatási szervek, valamint az egyházak szervezeti tagolására. Ez nem véletlen, hiszen a második Klan alapítója egy metodista pap volt, másfelől megjelenik benne az, hogy a Klan valóban egy létező szervezet, amelynek rendes igazgatása van, és így szervezeten belüli fegyelme is, mondhatni konspiratívan működő szervezet.

Összegzés

Összességében ki lehet jelenteni, hogy a Ku Klux Klan által jelentett veszély ma már korántsem akkora, mint annak megalapítása idején volt, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az ilyen jellegű szervezetek létrejötte és sikere sosem csak egy embertől függnek. Ahhoz, hogy az ilyen jellegű terrorszervezeteket visszaszorítsuk, vagy egyáltalán ne is adjunk teret ahhoz, hogy létrejöjjenek, fontos, hogy azokra a problémákra keressünk megoldásokat, amelyek ezeket a szervezeteket életre hívják. Természetesen van olyan eset, amikor ilyenre nincs lehetőség, ugyanakkor mindenképpen törekedni kell rá.