176 éve tört ki az újkori magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc. Szinte minden magyar ember tud néhány személyt, eseményt kötni a forradalomhoz, hiszen már kisiskolás korunkban is rendületlenül álltuk végig az iskolai ünnepségeket, Himnusszal, Nemzeti dallal, kokárdával, Petőfivel, Pilvax kávéházzal színesítve. Azonban a sok sematikus megemlékezés, Táncsics-szabadítás újrajátszás, és 12 pont sorolás között gyakran elvész a forradalom valódi jelentőségének kiemelése.
Az 1848-as év nem csak hazánkban kavarta fel az állóvizet, többek között Palermo, Párizs és Bécs utcái is a tömegtől voltak hangosak a népek tavasza folyamán. Ebbe az európai eseménysorozatba illett bele a pesti forradalom is, amely elsősorban polgári forradalom, másodsorban pedig olyan nemzeti identitásformáló történés volt, amelyre a mai napig épít az ország. A feudális béklyóitól szabadulni kívánó magyar nép a reformkor végén felismerte, hogy most van lehetőség a nemzet sorsának jobbra fordítására: ahogy Petőfi is fogalmaz, „Most vagy soha!”. A forradalom eredményeként megszülethetett a modern magyar társadalom és a XIX. század későbbi évtizedeiben, a forradalomból és eszméiből táplálkozva létrejöhetett a polgári Magyarország. Addig soha nem látott nemzeti egység, társadalmi konszenzus bontakozott ki a forradalom, s majd a szabadságharc idején, hiszen ez mindenki ügye volt, az ország sorsa volt a tét. A nemzeti egység nem csak a szavak szintjén öltött formát: ütőképes hadsereg jött létre szinte a semmiből, ami 1,5 éven át eredményesen vette fel a harcot a jól szervezett és szignifikánsan nagyobb harcértéket képviselő császári hadsereggel.
Érdekes ugyanakkor, hogy a magyar forradalom két szempontból is unikális jellegű volt. Egyrészt ez volt az egyetlen, amely valódi eredményeket hozó szabadságharccá tudod fejlődni, másrészt, bár polgári forradalom volt, az események fő mozgatórugója – az érdemi polgári réteg hiánya miatt – a nemesség lett. Fontos még kiemelni a polgári jogfejlődést, hiszen ez is a forradalom vívmányaként tudott érvényesülni az áprilisi törvények formájában. A jobbágyfelszabadítás formálisan is beemelte a nemzet egyenrangú tagjai közé a parasztságot, a közteherviselés bevezetésével a nemesség több évszázados privilégiumáról mondott le, megalakult az első felelős magyar kormány Batthyány Lajos vezetésével, és még számos fontos intézkedés szolgálta az ország javát.
Bár a szabadságharc elbukott és ismét egy sötétebb korszaka következett a magyar történelemnek, az akkor kivívott eredménynek nem voltak hiábavalók, hiszen Kossuth és Széchenyi öröksége a kiegyezés folytán a dualizmusban újra teret kaphatott, a forradalom szellemisége tovább tudott virágozni.
