Nem is gondolnánk, de a labdarúgás, a sport is lehet jogviták tárgya. A futballban ezen viták közül a legismertebbek a Bosman-ügy, amely megváltoztatta az átigazolások történelmét, a mostanában futó Szuperliga-ügy, valamint az általam az alábbiakban bemutatott Royal Antwerp-ügy, melyben a munkavállalók szabad mozgásáról szóló alapelv megsértése volt a konfliktus alapja.
A Royal Antwerp FC a belga első osztályban szereplő labdarúgó klub, napjainkban a legjobbak közé tartozik, a 2022-23-as szezonban 66 év után újra bajnokságot nyertek. A konfliktus 2019-ben kezdődött, amikor a Belga Királyi Labdarúgó-szövetség a home-grown-player (hazai nevelésű játékos, innentől: HGP) szabálya miatt nem engedte játszani az Antwerp izraeli születésű, azonban az esemény időpontjában már belga állampolgársággal rendelkező játékosát, Lior Refaelovot. A klub emiatt 2020-ban pert indított a szövetség ellen, az EUMSZ 45. cikkének, azaz a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó alapelvének megszegése miatt.
Mi is ez a HGP? Az UEFA által szervezett nemzetközi klubsorozatokban − Bajnokok Ligája, Európa Liga (akkor még UEFA kupa), Európai Konferencia Liga – a csapatok által nevezhető 25 játékos közül 8-nak – nemzetiségtől függetlenül – a klub hazai bajnokságában kell nevelődnie, ezek közül négynek a saját akadémiáján, 15-21 éves kor között legalább 3 évig. Ezeket a szabályokat a belga szövetség egy az egyben átvette, ez vonatkozik a bajnokságra, ahol az Antwerp is szerepel. Emellett a szövetség azt is előírta, hogy legalább 6 ilyen játékosnak a kezdőcsapatban is szerepelnie kell. Refaelov 2011 óta Belgiumban játszott, állampolgársággal is rendelkezik, ennek ellenére nem tartozik bele a HGP körébe. A klub azt sérelmezte, hogy a játékosát a szabály miatt diszkrimináció éri, ezért indította a pert.
A per folyamán az illetékes belga bíróság előzetes döntéshozatali eljárás kérelmével az Európai Bírósághoz fordult azzal a kérdéssel, hogy a HGP szabály ütközik-e az Európai Unió alapelveivel. Az Európai Bizottság 2014-ben egy tanulmányában vizsgálta a kérdéskört, és azt állapította meg, hogy a szabály elhanyagolható hatást gyakorol a verseny igazságosságára, emellett hazai nevelésű játékosok felnőtt csapathoz való integrációjára, valamint fejlődésére sincsen egyértelműen pozitív hatással. A vizsgálatból a szakértők továbbá azt szűrték le, hogy „nem állapítható meg kategorikusan, hogy a HGP-szabály munkavállalók szabad mozgására gyakorolt korlátozó hatásai arányban állnak a HGP-nek a verseny kiegyensúlyozottsága, valamint a fiatal játékosok képzése és fejlődése szempontjából jelentkező igen korlátozott előnyeivel."
Az ügyben az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Maciej Szpunar is nyilatkozott; igazat adott az UEFA-nak, és a belga szövetségnek. Arra hivatkozott, hogy a szabálynak köszönhetően ritka esetben előfordulhat diszkrimináció, azonban ez elhanyagolható abban az esetben, ha ez egy jobb cél, mégpedig a fiatal, saját nevelésű játékosok érdekében történik. Mindez szerinte a sport különleges természetéből adódik, ami megkülönbözteti az átlagos munkaviszonytól. Sőt szerinte a szabályozás még szigorúbb is lehetne, hiszen a jelenlegi kevés lehetőséget ad a ténylegesen a kluboknál nevelkedő fiataloknak.
Az ügyben a mai napig nem született döntés, azonban a főtanácsnok szavai alapján meg lehet állapítani, hogy a Royal Antwerp jogi csapatának nem túl sok esélye van, és valószínűleg az érdekeik is kifulladtak azóta, tekintve, hogy Refaelov eligazolt a szintén belga Anderlecht csapatához. Az ügynek köszönhetően az UEFA azt nyilatkozta, hogy ezt követően nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy motiválják a klubokat az akadémiáik fejlesztésére, a fiataljaik hatékony nevelésére, a felnőtt csapatban való játéklehetőség biztosítására. Több helyi fiatalt a csapatokba!
