A hat lépés távolság (angolul: six degrees of separation) elmélete az az elképzelés, hogy minden ember hat vagy kevesebb társadalmi kapcsolatra van egymástól, tehát bármely két ember összekapcsolható legfeljebb hat lépésben. Ugyanez ismeretes még a hat kézfogás szabályaként is.
Az elmélet természetesen kiterjeszthető minden olyan halmazra, melyben kapcsolat áll fenn az egyedülálló egyedek között, így akár egy szótár „lásd még” részére is.
A koncepciót eredetileg Karinthy Frigyes 1929-es Láncszemek című novellája fogalmazta meg. A történet számos olyan problémát jelenített és vizsgált meg, amelyek a későbbiekben más tudományágakra (például matematika, szociológia) is rendkívüli hatással voltak.
A novellában emberek egy csoportja játszik egy vita eldöntése érdekében: „Egyébként kedves játék alakult ki a vitából. Annak bizonyításául, hogy Földgolyó lakossága sokkal közelebb van egymáshoz, mindenféle tekintetben, mint ahogy valaha is volt, próbát ajánlott fel a társaság egyik tagja. Tessék egy akármilyen meghatározható egyént kijelölni a Föld másfél milliárd lakója közül, bármelyik pontján a Földnek -ő fogadást ajánl, hogy legföljebb öt más egyénen keresztül, kik közül az egyik neki személyes ismerőse, kapcsolatot tud létesíteni az illetővel, csupa közvetlen -ismertség- alapon (…).”
A novella történetét is alapul véve a XX. század második felét végig kísérték az emberi kapcsolatok rendszerét feltárni kívánó vizsgálódások. Ilyen volt például Michael Gurevich (1961) kutatása, melyet alapul véve Manfred Kochen matematikus a következőket állapította meg: egy Amerika méretű, társadalmi struktúra nélküli populációban „gyakorlatilag biztos, hogy bármely két egyén két közvetítőn keresztül kapcsolatba léphet egymással. Egy társadalmilag strukturált populációban ez kevésbé valószínű, ám még így is lehetséges.” Gurevich adatai alapján az 1970-es években számítógépes szimulációkat végeztek, melyek megállapították, hogy reálisabb 3 lépés távolságról beszélni az Amerikai Egyesült Államok (USA) lakosságát illetően, bizonyítva ezzel Stanley Milgram eredményeit.
Milgram az 1960-as években végzett kísérletet az USA középnyugati részén. Arra kérte az önkénteseket, hogy saját ismerőseik láncolatán keresztül juttassanak el egy képeslapot egy ismeretlen személynek. A kísérlet eredményei azt mutatták, hogy a cél megvalósításához öt közbülső emberre volt szükség. A kísérlet bár igazolta a hat lépés távolságának elméletét, mégsem tekinthető teljesértékűnek, hiszen a képeslapok nagy része sosem ért el a címzettekhez.
2001-ben Duncan Watts, a Columbia Egyetem professzora, megpróbálta újra alkotni Milgram kísérletét az interneten. Watts az eredmények alapján arra a következtetésre jutott, hogy a közvetítők átlagos (bár nem maximális) száma hat körül mozog.
A Milgram-képeslapkísérletet nemrég egy, az ELTE a Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékén működő kutatócsoport is vizsgálta, akik Milgram-mel azonos konklúzióra jutottak. Érdekesség, hogy bizonyos ponton túl az algoritmus összeomlott, a sűrűn lakott városi területeken alig működött a kijelölt útvonal, a csomag körbe-körbe járt.
A technológia fejlődésével az elmélet bizonyításának igénye más dimenziókban is felmerült.
Többen is próbálkoztak azzal, hogy meghatározzák két felhasználó közötti „elkülönülés” mértékét a közösségi hálózatokon. A kísérleteket Twitter-en hajtották végre algoritmusok segítségével: átlagosan 3,43-as „távolságot” találtak két véletlenszerű Twitter-felhasználó között.
A Facebook-on is mértek a Twitter-éhez hasonló méréseket. 2008-ban a távolság 5,28 volt, míg 2016-ra ez 4,57-re csökkent (ekkor 1,6 milliárd felhasználóval büszkélkedhetett a média-óriás).
Az elmélet inspirálta John Guare Six degrees of separation elnevezésű filmjét, amely nagyban hozzájárult az elképzelés népszerűsítéséhez. Ahogy az egyik szereplő mondja: „Valahol azt olvastam, hogy ezen a bolygón mindenkit csak hat másik ember választ el. Hat fokos távolság van köztünk és mindenki más között ezen a bolygón. Az Egyesült Államok elnöke, egy velencei gondolás, csak írja be a neveket.”
Az elmélet inspirálta a „Six degrees of Kevin Bacon” nevű játékot is, melyben a cél az, hogy bármely színészt összekapcsolják Kevin Bacon-nel legfeljebb hat kapcsolaton keresztül. (Két színész akkor kapcsolódhat össze, ha mindketten szerepeltek egy filmben vagy reklámban). Érdekesség, hogy 2012-ben a Google lehetővé tette, hogy bármelyik színész „Bacon Number”-jét megtudhassuk a keresőmotoron keresztül.
Az elmélet 1929-es megfogalmazása óta rendkívüli hatást gyakorolt a világ kutatóira, legyen szó szociológiáról, fizikáról vagy épp matematikáról. Bár gyakorlati felhasználásának lehetőségei még nem teljesen tiszták számunkra, az elméletnek köznapi jelentősége is van: megmutatja számunkra, hogy valójában milyen kicsi a világ, amiben élünk.
