„Jaj ne, teljesen kiment a fejemből!” – szalad ki az ember száján, amikor valamire emlékeznie kellene, de mégsem jut eszébe az a valami. A felejtést általában negatív jelenségnek éljük meg, annak ellenére, hogy egy természetes dolog. Az ember agya rengeteg információt képes elraktározni, de az agy kapacitása véges, bizonyos emlékek egy idő után elhalványulnak, eltűnnek. Az internetről ugyanez nem mondható el, az internet igazán soha nem felejt.
Példaként képzeljünk el egy lázadó kamaszlányt, aki egy buliban felelőtlenül, sok alkoholt fogyaszt és egy rendkívül kínos képet tölt fel magáról az internetre. Évek telnek el, a lány maga mögött hagyja a tinédzserkor viszontagságait, szorgalmasan tanul, elvégez egy egyetemet. Jelentkezik egy állásra, ahol az interjún le is nyűgözi a jelenlévőket, azonban az internetről előkerül ez a régi fénykép, így mégsem kapja meg a munkát. Ebben az esetben is negatívum lenne a felejtés? Nem gondolom, hiszen az ember folyamatosan változik, fejlődik és megérdemli, hogy régi apró hibái ne kisértsék egész életében.
Hasonlóan gondolkodott erről Mario Costeja González spanyol ügyvéd, aki 2010-ben rákeresett saját nevére a Google keresőben és linkeket talált két 1998-as újságcikkhez. A cikkek arról szóltak, hogy társadalombiztosítási tartozásának behajtásának következményeként elárverezték a házát. González szerette volna, hogy ezek a róla szóló, már elavult, relevanciával nem bíró információk kerüljenek le az internetről, ezért panaszt nyújtott be a spanyol adatvédelmi ügynökséghez (AEPD), a cikkeket közlő újság, a Google Spain és a Google Inc. ellen. Az AEPD a Google Spain és a Google Inc. elleni panasznak helyt adott, és kötelezte őket az oldalak törlésére a találatok közül. A Google megtámadta a döntést a spanyol bíróság előtt, a spanyol bíróság pedig az Európai Bíróságot kérte az üggyel kapcsolatos jogi kérdések és az uniós adatvédelmi irányelv értelmezésére. 2014. május 29-én megszületett a Google Spain ítélet, és ezzel együtt az „elfeledtetéshez való jog” fogalma. Ez azt jelenti, hogy minden magánszemélynek joga van ahhoz, hogy kérésére a keresőmotorok (pl.: Google) töröljék a weboldalakon megjelenő nevükhöz kapcsolódó lekérdezésekre adott bizonyos találatokat, linkeket (URL), amelyek személyes adatokat tartalmaznak. Az adatok eltávolítása feltételekhez kötött, annak nem megfelelőnek, irrelevánsnak, túlzott mértékűnek, időszerűtlennek kell lennie vagy szükségesnél hosszabb ideig tárolt személyes adatokat kell tartalmaznia ahhoz, hogy törölhetőek legyenek. Figyelembe kell venni azt is, hogy fűződik-e közérdek az információ elérhetőségéhez.
Az elfeledtetéshez való jog óriási nyilvánosságot kapott a 2014-es Google Spain Decision miatt. A 2018. május 25-től alkalmazandó EU-s általános adatvédelmi rendelet (General Data Protection Regulation - GDPR) ennek nyomán szabályozza az elfeledtetéshez való jogot, ami itt már törléshez való jogként is szerepel. A szabályozás lényege változatlan, az emberek arra kérhetnek adatkezelőket, hogy töröljék személyes adataikat. A törlés feltételei azonban a GDPR 17. cikke alapján változtak. Az érintett adatait az adatkezelő köteles késedelem nélkül törölni, ha azokra már nincsen szükség az adatkezelés eredeti céljából, az érintett visszavonja a hozzájárulását és az adatkezelésnek egyéb jogalapja nincs, ha a személyes adatot jogellenesen kezelték, vagy az adat megtartása uniós vagy tagállami jogi kötelezettséget sért, ha az érintett tiltakozik az adatkezelés ellen, a személyes adatokat jogellenesen kezelték, vagy ha a 16. életévét be nem töltött gyermekek adatkezeléséhez való szükséges hozzájárulást a felettük szülői felügyeletet gyakorló szülő visszavonja. Ugyan ez a cikk sorolja fel azokat az eshetőségeket is, amikor az adatkezelő adatkezeléshez való joga felülkerekedik a törléshez való jogon. A törlést nem lehet engedélyezni, ha az sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és a tájékozódáshoz való jog gyakorlását, szükséges valamilyen uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítéséhez, ahhoz közérdek fűződik, vagy az elengedhetetlen jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.
Annak ellenére, hogy az elfeledtetéshez való jogot sok kritika érte, legfőképpen azzal kapcsolatban, hogy a nagymennyiségű adat törlése sérti a szólásszabadságot és más emberi jogokat, az egész világon elterjedté vált.
