Ebben a hónapban ünnepelhettük a 20 éves Európai Uniós tagságunkat. Magyarország 2004. május 1-je óta az Európai Unió teljes jogú tagja. A több évig tartó csatlakozási tárgyalások lezárulta után az EU-val való csatlakozási szerződést 2003. áprilisában írták alá, Athénban.

Mint ahogy közismert, a jelenleg igen gyakori nemzeti jogalkotáshoz hasonlóan az Európai Unió jogalkotási tevékenysége sem könnyíti meg a jogászok életét. Ennek érdekében az Európai Unió jelentős mennyiségű jogalkotásával szemben szükséges a jogszabály által érintetteket megillető egyfajta felülvizsgálatot kiépíteni, ami egyfajta zálogát képezheti az uniós normák jogszerűségének.

Erről írott formában az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. és 264. cikke gondoskodik. Ezek szerint az Európai Unió Bírósága számára megadatott egyfajta olyan hatáskör, aminek köszönhetően a normák jogszerűségének védőbástyája. Az EUMSz. egy olyan eljárási fajtát hozott létre, ami egy „öntisztító rendszert” testesít meg. 

Az Uniós jogrend napjainkban már igen terjedelmes másodlagos joganyagból tevődik össze. Előfordulhat, hogy egyes jogi aktusok nem teljesítik a meghozatalukra vonatkozó eljárási követelményeket. Az így létrejött hibás normáktól való megtisztítást segíti elő a megsemmisítési eljárás. Megsemmisítés iránti keresetek során megosztottan az Európai Bíróság és a Törvényszék is eljár.

Megsemmisítési eljárás során sokszor említjük, hogy az EuB egyfajta alkotmánybíráskodási feladatokat lát el. A fent említett EUMSz. 263 cikk meghatározza melyek azokat az aktusokat, amelyek támadhatóak.

Ide tartozik:

• Tanács, Bizottság, Európai Központi Bank jogi aktusai (kivéve ajánlás, vélemény)
• Európai Parlament és az Európai Tanács harmadik személyekre joghatással járó aktusai
• Unió szervei vagy hivatalai által elfogadott, harmadik személyekre nézve joghatással bíró aktusok

Az eredményes megsemmisítéshez ezen kívül szükséges még megsemmisítési okok beállta. Ezek:

• Hatáskör hiánya
• eljárási szabály megsértése
• hatáskörrel való visszaélés
• Szerződésekre vagy alkalmazásukra vonatkozó jogi rendelkezések sérülése

A megsemmisítési eljárást nem indíthatja el bárki, az erre jogosultak körét a gyakorlat három eltérő csoportra osztja fel.

Privilegizált keresetindításra jogosultak köre (Ebben az esetben nincs szükség semmilyen további többletfeltétel teljesüléséhez):

• Tagállamok
• Európai Parlament
• Tanács
• Bizottság

Kvázi privilegizált keresetindításra jogosult (Ide tartoznak azok, akik előjogaik megvédése érdekében indíthatnak megsemmisítési eljárást):

• Számvevőszék
• Európai Központi Bank
• Régiók Bizottsága

Nem privilegizált keresetindításra jogosult bármely természetes vagy jogi személy, a neki címzett vagy őt közvetlenül és személyében érintő jogi aktusok ellen.

Közvetlen érintettség esetén a megtámadott aktus bármilyen intézkedés nélkül befolyásolja a felperes helyzetét, és a végrehajtás automatikus jellegű.

Személyes érintettség követelményét a Plaumann-teszt határozza meg. A teszt szerint az érintett felperesnek olyan egyfajta körhöz kell csatlakoznia, amely objektív módon mindenki mástól meg lehet különböztetni.