Az új tanév rengeteg új változást és kihívást hozott magával, nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók és az egyetem vezetőinek számára is. Egyetemünk által megalapításra került a Zlinszky János Szakkollégium, aminek célja az aktív Pázmányos hallgatók szakmai fejlesztése.
A Szakkollégium célja különösen, hogy Dr. Zlinszky János, a JÁK első dékánjának szellemi és erkölcsi hagyatékát szem előtt tartva hozzájáruljon olyan, a jogrend erkölcsi alapjait tiszteletben tartó jogászok és más vezető értelmiségiek képzéséhez, akik a jog rendjét nem önös szempontok szerint, hanem a közjóra és a természetes értékekre figyelemmel igyekeznek alakítani, fenntartani és alkalmazni, s hivatásukat a szakmai kiválóság, a közösségi elköteleződés és a társadalmi felelősségvállalás elveinek megfelelően gyakorolják.
A Szakkollégium általános célja, hogy a tevékenysége eredményes végzéséhez szükséges autonómia keretében saját szakmai program kidolgozásával a felsőoktatási intézmények oktatási tevékenységén túlmenő, magas szintű, minőségi szakmai képzést és önképzési lehetőséget nyújtson tagjainak, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, valamint a társadalom iránt
elkötelezett, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését.
A jelenlegi szakkollégistáknak a nyár folyamán kellett leadniuk a jelentkezésüket, ehhez szükséges volt a hallgatóknak egy önéletrajz és egy motivációs levél elkészítésére, valamint egy oktatói ajánlás beszerzésére. Szinte minden évfolyamról találhatunk jelentkezőket, emiatt rengetek új hallgató ismerkedhetett meg egymással, új barátságok szövődtek. Ez megmutatkozik abban is, hogy a saját maguk által rendezett összejöveteleken mindig jókedvvel és nagy létszámban vannak jelen.
A Szakkollégiumi képzés tematizált, az előadásokat a kar oktatói tartják. A felvételt követően a szakkollégium első félévében egy „alapozó” képzés sorozatban kell részt venniük a hallgatóknak, amely során különböző tantárgyak közül választhatnak, mint például:
- Tárgyalástechnika (Dr. Papp János Tamás)
A hallgatók együtt közösen tárgyalásokat látogatnak, ahonnan hasznos gyakorlati tapasztalatokat szereznek, valamint a félév során egy perszimulációban kamatoztathatják tudásukat egy több tagból álló bírói tanács előtt.
- Kutatásmódszertan (Dr. Aczél-Partos Adrienn)
A hallgatók új „skilleket” sajátíthatnak el, amelyeket esetleges kutatásuk, illetve diplomamunkájuk során is hasznosíthatnak. Segítséget kapnak a releváns adatbázisok felleléséhez és használatához, illetve, ha szükségük van rá, a hallgatók a dolgozatuk tematizálásában is segítséget kapnak.
- Érveléstechnika (Steiger Anita)
Az érveléstechnika kurzus keretein belül lehetőségük van fejleszteni retorikai készségeiket, valamint elsajátítani azokat a módszertani alapokat, amelyekre minden jogásznak szüksége lehet a mindennapokban. A kurzuson kötetlen és kötött vitákat (pl. oxfordi) folytatnak, majd az óra végéhez közeledve értékelik az elhangzottakat, illetve előadásmódjukat. Az órán megkövetelt az aktív részvétel, amely nagyon inspiráló és könnyen kiszakítja az embert a megszokott mókuskerékből.
- Vezetési ismeretek (Pótó Judit)
A vezetési ismeretek kurzus keretében Pótó Judit kifejezetten interaktív óráin azt tanulhatják meg, hogy hogyan válhat belőlük egy nap jó vezető, hogyan tudnak fejleszteni egyes kompetenciákon ezen cél érdekében. A témák az első órán, saját felvetett kérdések szerint alakulnak. Ennek megfelelően már szóba került, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a szakkollégisták által példaképnek tartott vezetőalkatú személyek, illetve, hogy különböző embertípusukat hogyan lehet motiválni. A képzésen nem a megszokott előadó - hallgató felállás dominál, hanem sokkal inkább együtt, kisebb és nagyobb csoportokban vitatják meg a felmerült kérdésköröket. A foglalkozáson lehetőségük van az önismeret fejlesztésre is, ami kiemelten fontos, hiszen ez az első lépés azon az úton, hogy mások számára, mások munkájához tudjanak iránymutatást adni.
- Katolikus antropológia (Dr. Vincze Krisztián)
Az előadások izgalommal és jó kedvvel telnek. A hallgatók mélyítik tudásukat a katolikus tanítások terén. Ez a tudomány az emberi lényeg, az emberi lét és viselkedés vizsgálatával foglalkozik A katolikus antropológia a katolikus hitrendszer keretein belül próbálja megérteni az embert és az emberi tapasztalatot.
- Az Egyház Társadalmi Tanítása (Dr. Völgyesi Levente)
Az óra keretei között a hallgatók pápai enciklikákat dolgoznak fel, aminek köszönhetően kialakul egy beszélgetés és mindenkinek a saját látásmódja alapján lehetősége adódik észrevételét közölni. A hallgatóság egymásnak előadást tartva ismerteti a tananyagot. Ennek köszönhetően a szakkollégisták még jobban megismerik egymást.
A hallgatóknak a félév során majd döntést kell hozniuk, hogy mely szakirány specializációját jelölik majd meg. Lehetőségük van büntetőjogi szakirány, civilisztikai szakirány és közjogi szakirány közül választani, ahol nem csak a hatályos magyar joganyag kerül ismertetésre, hanem a szakterülethez kapcsolódó, határon átnyúló nemzetközi vonatkozások is. A tanulmányaik során lehetőségük lesz majd a hallgatóknak prezentációt tartani, oktatók által meghatározott releváns szakirodalmat feldolgozni és recenziót készíteni, illetve a területhez kapcsolódó gyakorlati készségeket fejleszteni.
