Szeptember elején a világ szeme pár napig Nepálra szegeződött, amikor a kormány bejelentette 26 népszerű közösségi média platform betiltását. A helyi fiatalok ezt egyértelmű cenzúrakísérletként, a szólásszabadságuk korlátozásaként fogadták, majd együtt az utcára vonultak és pár nap alatt hatalmas változásokat értek el. A nepáli Z generáció fellépése a korrupt, elöregedő, nepotista politikai elit ellen történelmi jelentőségű lehet, ajtót nyithat számukra egy innovatívabb, alkotmányosabb jövő felé. 

Miért, hova és hogyan jelentkezz az Erasmus Programba? Ha benned is felmerültek ezek a kérdések, remélem az alábbi cikk segít abban, hogy választ találj néhány felmerülő kétségedre, dilemmádra. Én a 2024/2025-ös tanév tavaszi félévét töltöttem Belgiumban, a Leuveni Katolikus Egyetemen. Ennek a szemeszternek a tapasztalatait és tanulságait szeretném most megosztani Veled. 

Bevezetés

„Most jól fogadnak a magyarok, mert nem kérek tőlök semmit; mig ellenben pár év mulva – ki tudja – nem leszek-e valamiben rájuk szorulva?” E szavakkal nyugtatta meg a diétát tizenhárom esztendő szünet után, 1825 kora őszére összehívni szándékozó Ferenc császár az ötletet mereven ellenző Metternich kancellárt. Az 1825/27-es országgyűlést tekinti a magyar historiográfia a reformkor nyitányának, amely az országot a rendi korszakból a polgári korszakba átalakító folyamat első állomása volt, ami végül számos vonatkozásában az 1848 áprilisi törvényekben bontakozott ki. Az alkotmánytörténet azonban jóval 1825 elé vezeti vissza a közjogi folyamatot, egészen az 1790/91-es diéta megnyitásáig.

Kedves Olvasó!

Először is szívből szeretnék gratulálni, hogy felvételt nyertél! Hatalmas megtiszteltetés és öröm, hogy én is a Téged elsőként köszöntők között lehetek!

Érdekel az újságírás? Szívesen írnál cikkeket, gyártanál interjúkat vagy készítenél podcastokat? Szeretnél egy klassz csapat tagja lenni, ahol azzal foglalkozhatsz, ami érdekel? 

Ha ezek igazak rád, nincs más dolgod, mint jelentkezni!

Küldj egy motivációs levelet és egy 2500-3000 karakteres cikket az itelet.blog@gmail.com e-mail címre! A cikk témája lehet irodalmi, történelmi, jogi vagy sporttal kapcsolatos is.

A jelentkezéseket október 1. éjfélig várjuk!

Ezt követően rövidesen felvesszük veled a kapcsolatot.

Sok sikert kíván az Ítélet szerkesztősége!

 „A bírónő ne miniszoknyában vagy sortban, a férfi pedig ne rövid ujjú ingben, nyakkendő nélkül ítélkezzen.”[1] Az alábbi cikk célja röviden ismertetni a tárgyalóteremben történő talárviselés egyes szabályait. Továbbá, pár mondat erejéig, a hallgatóságra vonatkozó egyes rendelkezések is ismertetésre kerülnek. 

Érvényes lehet egy olyan végrendelet, amelyet az örökhagyó klingon nyelven írt? Érdekes a kérdés, mivel a klingon nyelv nem összehasonlítható a hétköznapi, organikusan kialakult nyelvekkel, valamint az sem elhanyagolható szempont, hogy a klingon nyelvet közel sem beszélik vagy értik annyian, mint akár a magyar nyelvet. Cikkemben erre a kérdésre keresem a választ.

Fotó:https://eu.providencejournal.com/story/entertainment/events/2015/11/05/michael-dorn-wouldn-t-mind/33140205007/

Bárkivel megeshet, hogy egy olyan tárgy kerül hozzá, amiről nem sokat tud, csak annyit, hogy régi és akár értékes is lehet. Mivel használni már nem szeretné vagy nem tudná, ezért a legtöbb ember ebben a helyzetben megpróbálja eladni a tulajdonába került régiséget. Erre időnként akár egy tévéműsor keretei között is sor kerülhet, mint ahogyan ez a népszerű tévésorozatban, a Kincsvadászokban is látható. De vajon milyen jogszabályok vonatkoznak a műtárgyak adásvételére, létezik-e egyáltalán olyan jogi fogalom, hogy műtárgy, régiség? 

Egyetemi éveink alatt szerencsére rengeteg lehetőségünk van elfoglalni magunkat különböző hasznos időtöltésekkel, azonban mindenkinek vannak napjai, hetei, amikor nehezebb rávennie magát igazából bármire. A 21. század embere ilyenkor sokszor hagyatkozik okoseszközeinek használatára unaloműzés címszó alatt, azonban ez általában rövidtávon nyújt csak megoldást. Az unatkozással töltött időt ugyanakkor hasznosan is el lehet tölteni, bár csak akkor ha tudjuk, hogy ezt hogyan is tegyük. Mivel az unalom kétélű fegyver: segíthet nekünk, de tönkre is tehet. Mikor is kezeljük jól az unalmat? Cikkemben a teljesség igénye nélkül, erre igyekszem megtalálni a választ.

A modern slavery (modernkori rabszolgaság) fogalma egy Berlinben látott, modern rabszolgaság elleni tüntetést követően kezdett el mélyebben foglalkoztatni. A tüntetésen becslésem szerint, körülbelül nyolcvan-száz fő vett részt. Fekete ruházatuknak és nagyméretű transzparenseiknek köszönhetően, meglehetősen feltűnőek voltak kisebb létszámuk ellenére is, mégis rendezetten és békésen zajlott a demonstráció. A transzparensek mind figyelemfelkeltőek és meglehetősen informatívak voltak, illetve a résztvevők az arra járóknak, érdeklődőknek szórólapot is osztogattak. Minden kommunikáció, így a felszólalások, a feliratok, a szórólapok angol nyelvűek voltak, vélhetően azért, hogy mind a német, mind a németül nem beszélő berlini lakosok és a turisták számára is érthető legyen a demonstráció célja. Ezáltal minél szélesebb körben jusson el a demonstrálók mondanivalója. A szórólap nagyon átláthatóan volt megszerkesztve, több fontos adatot és rengeteg honlap, illetve közösségi média címet feltüntettek rajta, ahol további információk érhetők el a modern rabszolgaságról.