Az ember társasági léte soha nem könnyű feladat, mivel nem válogathatunk abban, hogy ki lesz az újonnan megvásárolt vidéki telken vagy a 12 emeletes panelházban a szomszédunk. Ilyenkor a szerencse nagyon nagy szerepet játszik, mivel kifoghatjuk ugyan a világ legtündéribb, legcsendesebb kisnyugdíjas szomszédját, de az is előfordulhat, hogy egy madárcsicsergős vasárnap reggelen ébredünk rá arra, hogy a szomszéd és a mi „csend” fogalmunk nem feltétlenül keresztezi egymást. De mégis mit tehetünk ilyen esetben, meddig kell tűrnünk a hangoskodó szomszédot?
A csendháborítás egyszeri, csekélyebb mértékű előfordulása általában nem szokott senki életében nagyobb volumenű zavart okozni, az ismétlődő vagy netán hosszabb ideig elhúzódó hangzavar viszont nagyon is képes a mindennapjainkat megkeseríteni. Ezen esetekre általános szabályozást a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, 5:23.§-a nyújt segítséget, amely kimondja „A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné”. Ez a korlátozó rendelkezés a tulajdonoson kívül nyilván az ingatlan birtokosára, haszonélvezőjére és használóira is irányadó.
Ingatlanunk helyzetét meghatározzák annak fizikai sajátosságai (pozíció, hangszigeteltség), társasházak esetén a házszabály, illetve a települési önkormányzat által hozott egyéb szabályozások is. Ilyen jogszabály például a 1995. évi LIII. törvény a környezet általános szabályairól, amely felhatalmazást ad a helyi önkormányzatnak arra, hogy az általánosnál szigorúbb előírásokat hozzanak létre.
A zajkeltés több módon is történhet, lehet lakáson belül vagy kívül, időben reggel délben, este, de akár éjszaka is – körülménytől függően külön paraméterek az irányadóak. A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló rendelet határozza meg a pontos értékeket.
Zajélmény kintről
A lakáson kívüli zavarás leggyakoribb példáját a zöldterület karbantartásával járó kerti munka végzése jelenti, ami önmagában egy teljesen általános dolog, mégis az időpontválasztással lehetnek problémák. Így főszabályként: munkanapokon 7:00-20:00-ig,
szombaton és pihenőnapokon 9:00-12:00, ill. 15:00-18:00 megengedett, vasárnap és munkaszüneti napokon pedig tilos.
Második leggyakoribb kültéri zajforrás a különböző védelmi rendszerekbe szerelt riasztó és egyéb hangkibocsátó berendezések, amiknek zavaró hangját működésükkor el kell viselnünk. Ez alól a szabály alól kivétel annak indokolatlan zajkeltése, például meghibásodás, merülő akkumulátor esetén. Megjegyzendő, hogy a tulajdonosnak kötelessége a rendszer karbantartása és a hiba mihamarabbi elhárítása.
Eseti zajforrások a pirotechnikai eszközök használata, a közterületen megrendezett rendezvények, koncertek, illetve hangerősítő berendezések.
A fal túloldaláról
A kültéri zajforrások mellett akár a lakóépületünkből is érkezhet nemkívánatos lárma. A társasházak legtöbb esetben házszabályaikban egyénileg rendelkeznek a lakásokban folytatható karbantartásról, házfelújításról és egyéb munka végzéséről, körülményeiről. A társasház közelsége miatt roppant zavaró lehet a házikedvencek kommunikációja, szomszédok vitarendezése, vagy a spontán megrendezett karaokés házibuli. Abban az esetben, ha magunk szeretnénk felújítást folytatni vagy baráti összejövetelt rendezni, célszerű a köznyugalom megőrzése érdekében egy tájékoztatót kifüggeszteni a társasházba.
Vitarendezés
Adódik a kérdés, hogy milyen eszközökkel élhetünk csendháborítás esetén. Legegyszerűbb és egyben a leghatásosabb konfliktuskezelési módszer, ha mi magunk keressük fel a csend zavaróját és kérjük meg a zaj vagy tevékenység megszüntetésére. Ha a szép szavaink ellenére sem hajlandóak felhagyni a zajongással, akkor szabálysértési és polgári eljárást is kezdeményezhetünk.
Elsőkörben a 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről a csendháborítást is tartalmazza. Az elkövetővel szemben a rendőr, közterület-felügyelő és természetvédelmi őr figyelmeztetést, pénzbírságot, feljelentést alkalmazhat.
Másik lehetőség, hogy az elkövetővel szemben birtokvédelmi eljárást kezdeményezünk, amit 1 éven belül az illetékes jegyzőnél kérhetünk.
Összegzésként megállapíthatjuk, hogy csendnek nagy szerepe van a társas környezetben, fontossága révén pedig számos úton szabályozott a mindennapi életünkben. Így tehát a hangoskodó szomszédunk által nyújtott hajnali metál koncertet nem vagyunk kötelesek eltűrni, az ellen számos eszközzel felléphetünk.
ca