A cikket a szerkesztőség csapatépítő estjén kialakult vita inspirálta.

Vannak olyan generációkon átívelő, kollektív vélemények, amelyeket igen nehéz megdönteni. Például azt, hogy „réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban…” ki volt a „jó” és ki a „rossz”, nem vitatjuk. E sorok írójának sem célja örök morális igazságokat cáfolni, viszont a Csillagok háborúja sorozat rajongóiként, minden korábbi vélekedésünket megkérdőjelező kérdésekkel találkozhatunk, amint a történéseket alkotmányjogi, politológiai szempontokból kezdjük vizsgálni. 

Az EU-ban már több, mint hatvan éve létező közös agrárpolitikai (KAP) program története új fejezetbe kezd a 2027-es évtől, amikor a jelenleg is hatályos KAP jelentős módosításokon esik majd át. A kapcsolódó 2028-as uniós költségvetés politikai vitáktól túlfűtött témája azonban nemcsak a tagállamok választásainak kimenetelét képes befolyásolni (bár nem jelentős mértékben), hanem a tagállamok jogrendszereibe történő átültetés és alkalmazás kérdését is.

Az ombudsman intézményének gyökerei a 19. századi Svédországba nyúlnak vissza. Az első ombudsmani hivatal 1809-ben jött létre a svéd alkotmány keretei között, mint a királyi hatalom és az igazgatás feletti civil kontroll egyik eszköze. Az intézmény célja az volt, hogy egy független személy vizsgálja meg a közhatalmat gyakorló szervek tevékenységét. Az intézmény gyorsan elterjedt más skandináv országokban, majd később világszerte, különösen a demokratikus államokban vált meghatározó szereplővé az alapjogvédelemben.

Tajvan szigete a Dél-kínai-tenger, a Kelet-kínai-tenger és a Filippínó-tenger között helyezkedik el, Kelet-Ázsia déli részén. Szubtrópusitól trópusiig terjedő éghajlatának köszönhetően biodiverzitása rendkívül gazdag.  Változatos domborzata – hegyek, tengerpartok, erdők és síkságok – és enyhe éghajlata rengeteg lepkefajnak kedvez a szigeten. A különböző lepkék számára életet biztosító őshonos növényfajok sokasága is hozzájárul ahhoz, hogy Tajvan körülbelül négyszáz lepkefajnak ad otthont, melyből több, mint ötven faj kizárólag Tajvan szigetén lelhető fel.

A kilakoltatási moratórium egy 2003 óta hazánkban is fennálló jogintézmény, amely minden évben egy meghatározott időintervallumban védelmet biztosít a lakhatási problémákkal küzdők számára.

Az előző közlekedésről szóló cikkben a büntetőpontrendszerrel ismerkedtünk meg. Így tudjuk, hogy a 18 pont elérése után visszavonják a vezetői engedélyünket. Most viszont arra keressük a választ, hogy ezt követően hogyan lehet jogszerűen orvosolni a problémát.

Sokszor láthatjuk, hogy az emberek póráz nélkül sétáltatják a házi kedvenceiket. Néhány gazdi azért preferálja ezt a sétáltatási módot, mert úgy gondolják, így nagyobb mozgásszabadságot tudnak biztosítani négylábú társaik számára a póráznál. Ám kevesen gondolnak bele abba, hogy a szabadon szaladgáló kutyájuk egy ilyen séta során akár kárt is okozhat, esetleg megtámad egy másik kutyát vagy egy embert. Arról pedig, hogy a jog tiltja a kutya felügyelet nélküli szabadon engedését, általában nem tudnak. 

A techno mint a világörökség része

Az 1980-as években Berlint leginkább a ’kettősség’ és ’feszültség’ szavakkal lehetett jellemezni. A két részre szakadt város keleti oldalán a komor hangulat és a szocializmus negatív hatásai, míg nyugati oldalán a szubkultúrák és a szolidaritás erősödtek fel egyre jobban az évek folyamán. Egy valamit azonban mindkét városrész érzett és tudott: a status quo hamarosan meggyengül, és egy új időszak következik. Ennek a társadalmi érzetnek egyik kifejeződése az ún. Love Parade, amely az évek során a politikai demonstrációból egy utcafesztivállá alakult át.

Kislánykorunkban sokan szerettünk volna hercegnők lenni: palotában élni, színes és csillogó ruhákban járni – ám szüleink királyi mivoltának hiányában erre lehetőség nem adatott. 2014-ben egy kislány álma viszont valóra válni látszott: édesapja megalapította Észak-Szudán Királyságát egy Afrikában található terra nullius területen. De tényleg ennyire egyszerű volna országot alapítani – és egy álmot valóra váltani?

Vannak témák, amiket ha akarunk, sem feltétlenül tudunk kikerülni. A mesterséges intelligencia pont ilyen. Igen gyakran találkozunk vele, a jövőt látjuk benne, vagy pont a mindent felforgató „szörnyszülöttet”; használjuk, szeretjük, utáljuk. Ami biztos, behálózza mindennapjainkat. Kis túlzással napi szinten fogalmazódnak meg újabb kérdések, megfejtendő problémák az „intelligens kollégával” kapcsolatban. A jogászokat is számos témában kényszeríti majd rá, hogy a régi, megszokott gyakorlatot átalakítsák, teret adjanak valami újnak, ugyanakkor kezükben tartsák az irányítást. A szerzői jog már évtizedekkel ezelőtt is foglalkozott az olyan alkotásokkal, amelyek nem embertől származnak, és a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése csak további kijáratlan utakat hozott magával. 

Fotó: pixabay