A techno mint a világörökség része

Az 1980-as években Berlint leginkább a ’kettősség’ és ’feszültség’ szavakkal lehetett jellemezni. A két részre szakadt város keleti oldalán a komor hangulat és a szocializmus negatív hatásai, míg nyugati oldalán a szubkultúrák és a szolidaritás erősödtek fel egyre jobban az évek folyamán. Egy valamit azonban mindkét városrész érzett és tudott: a status quo hamarosan meggyengül, és egy új időszak következik. Ennek a társadalmi érzetnek egyik kifejeződése az ún. Love Parade, amely az évek során a politikai demonstrációból egy utcafesztivállá alakult át.

Kislánykorunkban sokan szerettünk volna hercegnők lenni: palotában élni, színes és csillogó ruhákban járni – ám szüleink királyi mivoltának hiányában erre lehetőség nem adatott. 2014-ben egy kislány álma viszont valóra válni látszott: édesapja megalapította Észak-Szudán Királyságát egy Afrikában található terra nullius területen. De tényleg ennyire egyszerű volna országot alapítani – és egy álmot valóra váltani?

Vannak témák, amiket ha akarunk, sem feltétlenül tudunk kikerülni. A mesterséges intelligencia pont ilyen. Igen gyakran találkozunk vele, a jövőt látjuk benne, vagy pont a mindent felforgató „szörnyszülöttet”; használjuk, szeretjük, utáljuk. Ami biztos, behálózza mindennapjainkat. Kis túlzással napi szinten fogalmazódnak meg újabb kérdések, megfejtendő problémák az „intelligens kollégával” kapcsolatban. A jogászokat is számos témában kényszeríti majd rá, hogy a régi, megszokott gyakorlatot átalakítsák, teret adjanak valami újnak, ugyanakkor kezükben tartsák az irányítást. A szerzői jog már évtizedekkel ezelőtt is foglalkozott az olyan alkotásokkal, amelyek nem embertől származnak, és a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése csak további kijáratlan utakat hozott magával. 

Fotó: pixabay

Az útlevél napjainkban nem csupán utazási dokumentum, hanem egy ország globális státuszának egyik szimbóluma is. Nagy jelentőségét az adja, hogy meghatározza, tulajdonosa mennyire szabadon mozoghat a világban. De honnan ered az útlevél, mitől számít "erősnek", és mit árul el a borítószíne?

Manapság az emberek nagy része hallott már terápiás állatokról, látott már ilyen házikedvencet, esetleg közvetlen környezetében rendszeresen találkozik is velük. Azonban az „egyszerű” háziállatoknak is rengeteg pozitív hatásuk lehet gazdáikra. Számtalan tanulmány készült macskákról, melyek kimutatták, hogy a macskatartás előnyei közé tartozik többek közt, hogy csökkenti a depresszió kialakulásának valószínűségét, a stresszt és szorongást hosszú távon oldja, ezáltal hozzájárul a szívbetegségek megelőzéséhez. Valamint a kiskedvencek melletti alvás pihentetőbbnek bizonyul. 

A környezetvédelem a 20. század második felében egyre nagyobb hangsúlyt kapott a nemzetközi politikában és jogban. A környezeti problémák globális jellege – mint a légszennyezés, a klímaváltozás vagy az ózonréteg elvékonyodása – világossá tette, hogy egyes államok önálló cselekvése nem lesz elegendő, hanem összehangolt, nemzetközi szintű közös fellépésre van szükség. E felismerés egyik legfontosabb jogi eredménye az 1987-ben elfogadott, és 1989-ben hatályba lépő Montreali jegyzőkönyv volt, amely az ózonréteget lebontó anyagokról szólt és amely a mai napig a legsikeresebb környezetvédelmi nemzetközi egyezménynek számít. Jelentősége nem csupán a konkrét környezeti eredményeiben, hanem a nemzetközi jog fejlődésére gyakorolt hatásában is megmutatkozik. 

Véget érni látszik az online politikai reklámozás korszaka az EU-ban. Az elmúlt másfél évtizedben a közösségi média platformjai kivételes eszközt adtak a politikai kampányok kezébe, algoritmusokra támaszkodó, gyors és viszonylag olcsó terjesztést biztosítottak minimális átláthatósági kötelezettségekkel. Ez a korszak azonban most lezárulni látszik. Az Európai Unió 2024 márciusában elfogadta a 2024/900-as rendeletet, amely szigorú szabályokat vezet be az online politikai hirdetések átláthatósága és nyomon követhetősége érdekében.

Fotó: newseumed.org

Beülsz az autódba, rálépsz a gázra – és a kipufogóból vízgőz száll fel. Elég futurisztikusan hangzik, nemigaz? Pedig ez nem egy sci-fi sorozatból szökött koncepció, hanem nagyon is valóságos technológia: a hidrogénhajtás. Sokan a közlekedés zöld forradalmának kulcsát látják benne, mások szerint viszont túlságosan költséges, kényes és bonyolult megoldás ahhoz, hogy valódi alternatívája legyen az akkumulátoros villanyautóknak. 

A felsőoktatásban lévők számára rendkívül nagy problémát okozhat a lakhatás kérdése. Ez a jelenség természetesen nem csak hazánkban, hanem a nagyvilágban, így – többek között – Dél-Koreában is problémát okozhat. A cikk célja a Dél-Koreában lévő „garzon” lakások, azaz a goshiwon lakások bemutatása. 

Forrás: Reuters

A Japán életstílusról megoszló kép alakult ki a nyugati országokban. Japán nagyvárosaira közismerten intenzív munkakultúra és teljesítménykényszer jellemző, miközben a déli területei – kifejezetten az Okinava szigetvilág – globálisan is a legegészségesebb életmódot és kultúrát képviselik.