Az online rendelés ma már annyira a mindennapjaink része lett, hogy sokszor gondolkodás nélkül kattintunk a ,,megrendelem” gombra. Szükségünk van egy új cipőre, telefonra vagy könyvre, vagy éppen egy hirtelen jött impulzus hatására csak párat kattintunk és már várjuk is a futárt. A probléma ott kezdődik, amikor a csomag nem érkezik meg. Ilyenkor jön a klasszikus kérdés: ki a felelős? A webshop? A futárszolgálat? Esetleg mi magunk? A helyzet elsőre bonyolultnak tűnhet, pedig a jog alapvetően elég egyértelműen szabályozza ezt a kérdést. A legtöbb esetben ugyanis a fogyasztót nagyobb védelem illeti meg, mint azt sokan gondolnák.

Vásárlásaink során számtalan védjeggyel találkozhatunk, gondoljunk például a Coca Cola feliratra, a Milka csokoládé csomagolásának lila színére vagy a Nike cipők pipa logójára. Ezek a megjelölések kettős funkciót töltenek be, egyrészt az egyes áruk és szolgáltatások kereskedelmi eredetének azonosítására szolgálnak, másrészt megkülönböztetik egymástól a kereskedők termékeit. Értékes üzleti eszköznek számítanak, mivel bizalmat építenek a fogyasztók körében: minél ismertebbek és megbízhatóbbak, annál szívesebben választják a vásárlók az általuk jelölt termékeket. Mivel ilyen fontos szerepet játszanak a marketingben és általában a piaci versenyben, ezért a jog védelemben részesíti őket. Nézzük meg a védjegyoltalom szabályait!

A sajtot igazából a nap bármelyik étkezési időszakában - legyen az akár reggeli, ebéd vagy vacsora - fogyaszthatjuk, de gyakran kerül szendvicsekbe, salátákba, tésztákra, pizzára, sőt akár rántva is ehető.

A kétezres évek gyenge szereplései mind pályán, mind pályán kívül egyértelműen indokolták azt, hogy a korábbi thai miniszterelnök, Thaksin Shinawatra eladja a klubot. Az vevő pedig nem volt más, mint az Abu Dhabi United Group, melynek tulajdonosa Manszúr sejk, aki egyben az ADNOC nevű olajcég vezetője és jelenleg az Egyesült Arab Emírségek elnökhelyettese is. A klub megszerzése után az új vezetés nem tétlenkedett és egyből óriási mennyiségű pénzt kezdett el mozgósítani annak érdekében, hogy a Manchester City-t a világ legjobb csapatai közé emelje. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az első 3 évben közel 500 millió eurót költöttek csak játékosokra, köztük leigazolták a brazil Robinhot is, akinek a szerződtetése a maga 43 millió eurós vételárával akkori brit rekordnak számított, emellett sikerült elcsábítani olyan játékosokat, mint a friss VB győztes David Silvát, a később klublegendákká váló Edin Džekót, Sergio Aguerót, és Yaya Tourét is.

A Gradus csapata és Szerkesztőségünk tavasszal meghirdetett egy szépirodalmi pályázatot. Elsősorban verseket és novellákat vártunk hallgatóinktól meghatározott témákban. Az elkészült alkotások közül mind a zsűri, mind pedig a közönség választott magának egy kedvencet. A kedves szerzőket megkerestem néhány interjúkérdéssel. Innen is gratulálunk nekik! 
Az interjú elolvasása előtt érdemes vetni egy pillantást a díjazott műre is.

A Gradus csapata és Szerkesztőségünk tavasszal meghirdetett egy szépirodalmi pályázatot. Elsősorban verseket és novellákat vártunk hallgatóinktól meghatározott témákban. Az elkészült alkotások közül mind a zsűri, mind pedig a közönség választott magának egy kedvencet. A kedves szerzőket megkerestem néhány interjúkérdéssel. Innen is gratulálunk nekik!
Az interjú elolvasása előtt érdemes vetni egy pillantást a díjazott műre is.

ca

Minden évben megrendezésre kerül a Vis Moot nemzetközi perbeszédverseny, melyre egyetemünk 2024 óta folyamatosan küldi saját csapatát. Hogy ez a következő évben sem legyen másképp, a jelentkezés továbbra is folyamatban van, melynek részleteit a JÁK weboldalán, valamint Facebook oldalán is megtaláljátok. Karunk korábbi versenyzőinek köszönhetően, mélyebb betekintést szeretnénk adni nektek a versenybe, ezzel is sarkallva Titeket, hogy jelentkezzen mindenki bátran, akinek felkeltette az érdeklődését a verseny. Jó olvasást kívánunk!

Európa éppoly sokszínű nemzetiségeiben, mint az egységesítését hirdető mozgalom alapítója, a származását tekintve. 1923, Bécs – Létrejön a Páneurópai unió, az első Európa egyesítésére törekvő mozgalom, amelynek alapját Richard von Coudenhove-Kalergi Páneurópa című műve képezi. Még akkor is, ha nem ez a legelső elgondolás egy európai egyesült államokról, hiszen Friedrich Naumann, Mazzini, Kant, és William Penn is már ír ilyesfajta ideákról.

Talán keveseknek van fogalma arról, hogy mit is jelent az, amikor meghallják azt a szót, hogy azbeszt. Az azbeszt egy természetben is előforduló szilárd ásványok egy csoportja, amelyet az emberiség már a kőkorszak óta használ különféle módokon. Először csak edények készítéséhez, majd a 19. század közepétől az ipari forradalom előre haladásával, és a bányászat fellendülésének köszönhetően épületek, ajtók, háztetők, gépek és sok egyéb más termék szigeteléséhez kezdték el széleskörűen használni. Rendkívül jól szigetel a hő és elektromosság ellen, olcsón és könnyen volt megmunkálható, nem utolsó sorban pedig a világ minden pontján nagy számban fordult elő. A rengeteg pozitív tulajdonságai mellett azonban az azbeszt rendkívüli módon toxikus a környezetére. A vele való hosszú távú érintkezés nagyon gyakran rákos megbetegedéshez vezet, amelynek legtöbb esete sajnos gyógyíthatatlan.

Akik jártak már Orfű vadregénybe illő környékén, és (e sorok írójához hasonlóan) előszeretetten hallgatnak magyar alternatív zenét, minden bizonnyal már vágják a centit az idei Fishing on Orfű fesztiválra várva. Cikkünk részben riport, de elsősorban egy szerelmes levél is annak a közegnek, hangulatnak, amit csak évente egyszer, június végén, a Pécs melletti tavak partján tapasztalhat meg az ember.