„Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt." /Pázmány Péter/

Ítélet

Apaság a jog hálójában

Sulyok Veronika

2026. augusztus 17. - Ítélet.Pázmány

Az apaság jogi értelemben történő megállapítása a családjog egyik legfontosabb és legérzékenyebb területe, hiszen közvetlenül érinti a gyermek identitását, biztonságát és családi helyzetét. A mai társadalomban, ahol a családformák egyre sokszínűbbé válnak, és a reprodukciós technológiák is új lehetőségeket teremtenek, különösen fontos, hogy a származás jogi rendezése világos és kiszámítható legyen. 

Tovább

A család szent, a gyermek szabad? A nevelési szabadság dilemmái a magyar joggyakorlatban

Darvas-Tanács Hanna Zorka

A gyermeknevelés nem csupán érzelmi és pedagógiai folyamat, hanem egy szigorúan körülhatárolt jogi keretrendszer is, amelyben a magánszféra autonómiája és az állami gyermekvédelem felelőssége találkozik. A modern jogfelfogás egyik legjelentősebb vívmánya az a szemléletmódváltás, amely a korábbi évszázadok ,,szülői hatalom” (patria potestas) koncepciójából elmozdult a szülői felelősség irányába. Ebben a megközelítésben a szülők jogai már nem a gyermek feletti korlátlan rendelkezést jelentik, hanem olyan jogosultságok összességét, amelyek a gyermek zavartalan fejlődésének biztosítását szolgálják.

s05prodpresidente-family-7392843_1920.jpg

Tovább

A csomagod elveszett, a jogaid nem

Canak Zorka

Az online rendelés ma már annyira a mindennapjaink része lett, hogy sokszor gondolkodás nélkül kattintunk a ,,megrendelem” gombra. Szükségünk van egy új cipőre, telefonra vagy könyvre, vagy éppen egy hirtelen jött impulzus hatására csak párat kattintunk és már várjuk is a futárt. A probléma ott kezdődik, amikor a csomag nem érkezik meg. Ilyenkor jön a klasszikus kérdés: ki a felelős? A webshop? A futárszolgálat? Esetleg mi magunk? A helyzet elsőre bonyolultnak tűnhet, pedig a jog alapvetően elég egyértelműen szabályozza ezt a kérdést. A legtöbb esetben ugyanis a fogyasztót nagyobb védelem illeti meg, mint azt sokan gondolnák.

romeosessions-packages-6153947_1920.jpg

Tovább

Mire jó a védjegy?

Molnár Csenge

Vásárlásaink során számtalan védjeggyel találkozhatunk, gondoljunk például a Coca Cola feliratra, a Milka csokoládé csomagolásának lila színére vagy a Nike cipők pipa logójára. Ezek a megjelölések kettős funkciót töltenek be, egyrészt az egyes áruk és szolgáltatások kereskedelmi eredetének azonosítására szolgálnak, másrészt megkülönböztetik egymástól a kereskedők termékeit. Értékes üzleti eszköznek számítanak, mivel bizalmat építenek a fogyasztók körében: minél ismertebbek és megbízhatóbbak, annál szívesebben választják a vásárlók az általuk jelölt termékeket. Mivel ilyen fontos szerepet játszanak a marketingben és általában a piaci versenyben, ezért a jog védelemben részesíti őket. Nézzük meg a védjegyoltalom szabályait!

trademark1.jpg

Tovább

Az Arab államok megjelenése az angol topfutballban és ennek árnyoldala- a Manchester City felemelkedése és lehetséges bukása?

Bálint Balázs

A kétezres évek gyenge szereplései mind pályán, mind pályán kívül egyértelműen indokolták azt, hogy a korábbi thai miniszterelnök, Thaksin Shinawatra eladja a klubot. Az vevő pedig nem volt más, mint az Abu Dhabi United Group, melynek tulajdonosa Manszúr sejk, aki egyben az ADNOC nevű olajcég vezetője és jelenleg az Egyesült Arab Emírségek elnökhelyettese is. A klub megszerzése után az új vezetés nem tétlenkedett és egyből óriási mennyiségű pénzt kezdett el mozgósítani annak érdekében, hogy a Manchester City-t a világ legjobb csapatai közé emelje. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az első 3 évben közel 500 millió eurót költöttek csak játékosokra, köztük leigazolták a brazil Robinhot is, akinek a szerződtetése a maga 43 millió eurós vételárával akkori brit rekordnak számított, emellett sikerült elcsábítani olyan játékosokat, mint a friss VB győztes David Silvát, a később klublegendákká váló Edin Džekót, Sergio Aguerót, és Yaya Tourét is.

oip-4094329164.jpg

Tovább

Interjú az Ítélet x Gradus irodalmi verseny győzteseivel - Fodor Noémi szavai (közönségdíjas)

Győri Romeó

A Gradus csapata és Szerkesztőségünk tavasszal meghirdetett egy szépirodalmi pályázatot. Elsősorban verseket és novellákat vártunk hallgatóinktól meghatározott témákban. Az elkészült alkotások közül mind a zsűri, mind pedig a közönség választott magának egy kedvencet. A kedves szerzőket megkerestem néhány interjúkérdéssel. Innen is gratulálunk nekik! 
Az interjú elolvasása előtt érdemes vetni egy pillantást a díjazott műre is.

Finding poetry in quiet solitude and inspiration

Tovább

Interjú az Ítélet X Gradus irodalmi verseny győzteseivel - Környei Kristóf szavai (A zsűri által megszavazott nyertes)

Győri Romeó

A Gradus csapata és Szerkesztőségünk tavasszal meghirdetett egy szépirodalmi pályázatot. Elsősorban verseket és novellákat vártunk hallgatóinktól meghatározott témákban. Az elkészült alkotások közül mind a zsűri, mind pedig a közönség választott magának egy kedvencet. A kedves szerzőket megkerestem néhány interjúkérdéssel. Innen is gratulálunk nekik!
Az interjú elolvasása előtt érdemes vetni egy pillantást a díjazott műre is.

ca

Tovább

Interjú a Vis Moot Pázmány csapat versenyzőivel - Székely Rékával és Tatár-Kis Bálinttal

Rózsa Sándor György

Minden évben megrendezésre kerül a Vis Moot nemzetközi perbeszédverseny, melyre egyetemünk 2024 óta folyamatosan küldi saját csapatát. Hogy ez a következő évben sem legyen másképp, a jelentkezés továbbra is folyamatban van, melynek részleteit a JÁK weboldalán, valamint Facebook oldalán is megtaláljátok. Karunk korábbi versenyzőinek köszönhetően, mélyebb betekintést szeretnénk adni nektek a versenybe, ezzel is sarkallva Titeket, hogy jelentkezzen mindenki bátran, akinek felkeltette az érdeklődését a verseny. Jó olvasást kívánunk!

vismootcikk.jpg

Tovább

Páneurópai Mozgalom – Határtalan Európa

Rózsa Sándor György

Európa éppoly sokszínű nemzetiségeiben, mint az egységesítését hirdető mozgalom alapítója, a származását tekintve. 1923, Bécs – Létrejön a Páneurópai unió, az első Európa egyesítésére törekvő mozgalom, amelynek alapját Richard von Coudenhove-Kalergi Páneurópa című műve képezi. Még akkor is, ha nem ez a legelső elgondolás egy európai egyesült államokról, hiszen Friedrich Naumann, Mazzini, Kant, és William Penn is már ír ilyesfajta ideákról.

3919312-3666746537.jpg

Tovább
süti beállítások módosítása