A környezetvédelem a 20. század második felében egyre nagyobb hangsúlyt kapott a nemzetközi politikában és jogban. A környezeti problémák globális jellege – mint a légszennyezés, a klímaváltozás vagy az ózonréteg elvékonyodása – világossá tette, hogy egyes államok önálló cselekvése nem lesz elegendő, hanem összehangolt, nemzetközi szintű közös fellépésre van szükség. E felismerés egyik legfontosabb jogi eredménye az 1987-ben elfogadott, és 1989-ben hatályba lépő Montreali jegyzőkönyv volt, amely az ózonréteget lebontó anyagokról szólt és amely a mai napig a legsikeresebb környezetvédelmi nemzetközi egyezménynek számít. Jelentősége nem csupán a konkrét környezeti eredményeiben, hanem a nemzetközi jog fejlődésére gyakorolt hatásában is megmutatkozik. 

Véget érni látszik az online politikai reklámozás korszaka az EU-ban. Az elmúlt másfél évtizedben a közösségi média platformjai kivételes eszközt adtak a politikai kampányok kezébe, algoritmusokra támaszkodó, gyors és viszonylag olcsó terjesztést biztosítottak minimális átláthatósági kötelezettségekkel. Ez a korszak azonban most lezárulni látszik. Az Európai Unió 2024 márciusában elfogadta a 2024/900-as rendeletet, amely szigorú szabályokat vezet be az online politikai hirdetések átláthatósága és nyomon követhetősége érdekében.

Fotó: newseumed.org

Beülsz az autódba, rálépsz a gázra – és a kipufogóból vízgőz száll fel. Elég futurisztikusan hangzik, nemigaz? Pedig ez nem egy sci-fi sorozatból szökött koncepció, hanem nagyon is valóságos technológia: a hidrogénhajtás. Sokan a közlekedés zöld forradalmának kulcsát látják benne, mások szerint viszont túlságosan költséges, kényes és bonyolult megoldás ahhoz, hogy valódi alternatívája legyen az akkumulátoros villanyautóknak. 

A felsőoktatásban lévők számára rendkívül nagy problémát okozhat a lakhatás kérdése. Ez a jelenség természetesen nem csak hazánkban, hanem a nagyvilágban, így – többek között – Dél-Koreában is problémát okozhat. A cikk célja a Dél-Koreában lévő „garzon” lakások, azaz a goshiwon lakások bemutatása. 

Forrás: Reuters

A Japán életstílusról megoszló kép alakult ki a nyugati országokban. Japán nagyvárosaira közismerten intenzív munkakultúra és teljesítménykényszer jellemző, miközben a déli területei – kifejezetten az Okinava szigetvilág – globálisan is a legegészségesebb életmódot és kultúrát képviselik.

„Luke, én vagyok az apád.” – idézik világszerte az ikonikus film elhíresült mondatát – tévesen. A Csillagok háborúja-sorozat A Birodalom visszavág című részében ugyanis Darth Vader valójában azt mondja Luke-nak, hogy: „Nem! Én vagyok az apád.”. Mégis, az emberek többsége szerint az előbbi mondat hangzott el és az vált szállóigévé. Mi lehet az oka ennek? 

Fotó: https://www.linkedin.com/pulse/luke-i-am-your-father-pei-ying-chua

Az ünnep eredete

A Día de los Muertos, vagyis a halottak napja Mexikóban nem csupán a gyász napja, hanem sokkal inkább az élet ünnepe. November 1-jén és 2-án Mexikó utcái megtelnek emberekkel, akik az élet folytonosságát és az elhunytak emlékét ünneplik. 

E mexikói hagyomány története és kialakulása az aztékok, maják, zapotékok idejére vezethető vissza, ám a ma ismert Día de los Muertos az ősi azték rítusok és katolikus hagyományok összeolvadásából jött létre, ami a 16. századi spanyol hódítók érkezésének köszönhető. Az évek során kialakult szokás szerint november 1-jén az elhunyt gyermekekre, 2-án pedig a felnőttekre emlékeznek. 

Fotó: Gobierno de México

Szeptember elején a világ szeme pár napig Nepálra szegeződött, amikor a kormány bejelentette 26 népszerű közösségi média platform betiltását. A helyi fiatalok ezt egyértelmű cenzúrakísérletként, a szólásszabadságuk korlátozásaként fogadták, majd együtt az utcára vonultak és pár nap alatt hatalmas változásokat értek el. A nepáli Z generáció fellépése a korrupt, elöregedő, nepotista politikai elit ellen történelmi jelentőségű lehet, ajtót nyithat számukra egy innovatívabb, alkotmányosabb jövő felé. 

Miért, hova és hogyan jelentkezz az Erasmus Programba? Ha benned is felmerültek ezek a kérdések, remélem az alábbi cikk segít abban, hogy választ találj néhány felmerülő kétségedre, dilemmádra. Én a 2024/2025-ös tanév tavaszi félévét töltöttem Belgiumban, a Leuveni Katolikus Egyetemen. Ennek a szemeszternek a tapasztalatait és tanulságait szeretném most megosztani Veled. 

Bevezetés

„Most jól fogadnak a magyarok, mert nem kérek tőlök semmit; mig ellenben pár év mulva – ki tudja – nem leszek-e valamiben rájuk szorulva?” E szavakkal nyugtatta meg a diétát tizenhárom esztendő szünet után, 1825 kora őszére összehívni szándékozó Ferenc császár az ötletet mereven ellenző Metternich kancellárt. Az 1825/27-es országgyűlést tekinti a magyar historiográfia a reformkor nyitányának, amely az országot a rendi korszakból a polgári korszakba átalakító folyamat első állomása volt, ami végül számos vonatkozásában az 1848 áprilisi törvényekben bontakozott ki. Az alkotmánytörténet azonban jóval 1825 elé vezeti vissza a közjogi folyamatot, egészen az 1790/91-es diéta megnyitásáig.