Egyetemi éveink alatt szerencsére rengeteg lehetőségünk van elfoglalni magunkat különböző hasznos időtöltésekkel, azonban mindenkinek vannak napjai, hetei, amikor nehezebb rávennie magát igazából bármire. A 21. század embere ilyenkor sokszor hagyatkozik okoseszközeinek használatára unaloműzés címszó alatt, azonban ez általában rövidtávon nyújt csak megoldást. Az unatkozással töltött időt ugyanakkor hasznosan is el lehet tölteni, bár csak akkor ha tudjuk, hogy ezt hogyan is tegyük. Mivel az unalom kétélű fegyver: segíthet nekünk, de tönkre is tehet. Mikor is kezeljük jól az unalmat? Cikkemben a teljesség igénye nélkül, erre igyekszem megtalálni a választ.

A modern slavery (modernkori rabszolgaság) fogalma egy Berlinben látott, modern rabszolgaság elleni tüntetést követően kezdett el mélyebben foglalkoztatni. A tüntetésen becslésem szerint, körülbelül nyolcvan-száz fő vett részt. Fekete ruházatuknak és nagyméretű transzparenseiknek köszönhetően, meglehetősen feltűnőek voltak kisebb létszámuk ellenére is, mégis rendezetten és békésen zajlott a demonstráció. A transzparensek mind figyelemfelkeltőek és meglehetősen informatívak voltak, illetve a résztvevők az arra járóknak, érdeklődőknek szórólapot is osztogattak. Minden kommunikáció, így a felszólalások, a feliratok, a szórólapok angol nyelvűek voltak, vélhetően azért, hogy mind a német, mind a németül nem beszélő berlini lakosok és a turisták számára is érthető legyen a demonstráció célja. Ezáltal minél szélesebb körben jusson el a demonstrálók mondanivalója. A szórólap nagyon átláthatóan volt megszerkesztve, több fontos adatot és rengeteg honlap, illetve közösségi média címet feltüntettek rajta, ahol további információk érhetők el a modern rabszolgaságról. 

Ahogyan az előző cikkünkben bemutatásra került, az őssejtek az orvostudomány egyik legígéretesebb területét jelentik. A tudomány fénysebességgel halad előre, a jog pedig próbálja utolérni – több-kevesebb sikerrel. Jelen cikkben utánajártunk, hogy milyen megoldást nyújt a magyar jog az őssejteket övező jogi és etikai dilemmákra; írásunkat pedig egy kapcsolódó eset bemutatásával zártuk.

Cikksorozatunk következő részében az őssejtek színes világát egy másik, az uniós jog szempontjából ismerhetjük meg. A tagállamok eltérő módon szabályozzák az őssejtkutatást: míg egyes országok támogatják az ezirányú törekvéseket, mások szinte teljesen tiltják az őssejtek kutatását. Létezik, létezhet-e egységes európai szabályozás, vagy az őssejtek jövője örökre a tagállamok kezében marad?

Egy lebénult beteg újra jár, egy cukorbetegnek többé nincs szüksége inzulinra, vagy egy szívrohamot szenvedett páciens szívizmai ismét teljesen egészségesek lesznek – mindez az őssejtekkel lehetséges lehet. Valóban forradalmasíthatják az őssejtek az orvostudományt, vagy csupán csillogó, ám fals reményekkel kecsegtető módszerről van szó?

Az egészségügyi ellátás során a betegek nem csupán páciensek, hanem jogokkal rendelkező természetes személyek. A beteg különböző jogosultságait az 1997. évi CLIV. egészségügyi törvény biztosítja, azáltal, hogy kilenc betegjogot nevesít, amelyek a kezelés alatti jogok érvényesítését, az ember autonómiájának elismerését, ezáltal az orvos-beteg közötti kapcsolat őszintébbé, bizalmasabbá és könnyebbé tételét szolgálják.

Sorra röppennek fel a hírek, hogy a világ minden táján vízhiánnyal szembesülnek az országok. Például Boszniában 2024 nyarán egyes tavak részben vagy teljesen kiszáradtak. A Bileca-tó általában a boszniai vízienergia-termelés fő forrása, valamint népszerű fürdőhely is, azonban a víz kritikusan alacsony szintje az energia- és idegenforgalmi ágazatra is hatással volt. Ugyanezen nyáron Lengyelországban a Visztula vízmércéje elérte az igen alacsony, 24 cm-t. Bár sokan úgy gondolják, hogy Magyarország víz nagyhatalom, sajnos ez egyre kevésbé van így, ugyanis a klímaváltozás ránk nézve is veszélyt jelent.

2001. január 1-je óta Magyarországon hatályos a 2000. évi CXXVIII. törvény ​a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről (a továbbiakban: törvény). Aki rendszeresen vezet, vagy közlekedik autóval, bizonyára tisztában van vele, hogy ennek a rendszernek a „segítségével” is el lehet veszíteni a vezetői engedélyünket, de azt, hogy pontosan hogyan működik, és hogy miért hány pontot kapunk, azt már korántsem biztos.

Az egész nyugati világ megrettent, amikor 2021. augusztus 15-én a tálib csapatok, az Al-Káida és más fegyveres vallási csoportok támogatásával átvették a hatalmat Afganisztán felett, miután az amerikai hadsereg és a korábbi afgán kormány elhagyta az országot. Azóta elkezdték megvalósítani a vallási radikalizmustól túlfűtött államideológiájukat, aminek legfőbb áldozatai a nők lettek, annak ellenére, hogy jogaik tiszteletben tartására számos ígéretet tettek a csoport képviselői nemzetközi porondokon.

A Rushmore-hegy, amely az Egyesült Államok egyik legismertebb műemléke, nemcsak történelmi jelentősége, hanem az elkészítéséhez szükséges technikai és mérnöki megoldások miatt is figyelemre méltó. 1927-ben kezdődött meg a projekt, mely során négy amerikai elnök, George Washington, Thomas Jefferson, Theodore Roosevelt és Abraham Lincoln arca került a dél-dakotai Black Hills gránitszikláiba.