Tajvan szigete a Dél-kínai-tenger, a Kelet-kínai-tenger és a Filippínó-tenger között helyezkedik el, Kelet-Ázsia déli részén. Szubtrópusitól trópusiig terjedő éghajlatának köszönhetően biodiverzitása rendkívül gazdag.  Változatos domborzata – hegyek, tengerpartok, erdők és síkságok – és enyhe éghajlata rengeteg lepkefajnak kedvez a szigeten. A különböző lepkék számára életet biztosító őshonos növényfajok sokasága is hozzájárul ahhoz, hogy Tajvan körülbelül négyszáz lepkefajnak ad otthont, melyből több, mint ötven faj kizárólag Tajvan szigetén lelhető fel.

A kilakoltatási moratórium egy 2003 óta hazánkban is fennálló jogintézmény, amely minden évben egy meghatározott időintervallumban védelmet biztosít a lakhatási problémákkal küzdők számára.

Az előző közlekedésről szóló cikkben a büntetőpontrendszerrel ismerkedtünk meg. Így tudjuk, hogy a 18 pont elérése után visszavonják a vezetői engedélyünket. Most viszont arra keressük a választ, hogy ezt követően hogyan lehet jogszerűen orvosolni a problémát.

Sokszor láthatjuk, hogy az emberek póráz nélkül sétáltatják a házi kedvenceiket. Néhány gazdi azért preferálja ezt a sétáltatási módot, mert úgy gondolják, így nagyobb mozgásszabadságot tudnak biztosítani négylábú társaik számára a póráznál. Ám kevesen gondolnak bele abba, hogy a szabadon szaladgáló kutyájuk egy ilyen séta során akár kárt is okozhat, esetleg megtámad egy másik kutyát vagy egy embert. Arról pedig, hogy a jog tiltja a kutya felügyelet nélküli szabadon engedését, általában nem tudnak. 

A techno mint a világörökség része

Az 1980-as években Berlint leginkább a ’kettősség’ és ’feszültség’ szavakkal lehetett jellemezni. A két részre szakadt város keleti oldalán a komor hangulat és a szocializmus negatív hatásai, míg nyugati oldalán a szubkultúrák és a szolidaritás erősödtek fel egyre jobban az évek folyamán. Egy valamit azonban mindkét városrész érzett és tudott: a status quo hamarosan meggyengül, és egy új időszak következik. Ennek a társadalmi érzetnek egyik kifejeződése az ún. Love Parade, amely az évek során a politikai demonstrációból egy utcafesztivállá alakult át.

Kislánykorunkban sokan szerettünk volna hercegnők lenni: palotában élni, színes és csillogó ruhákban járni – ám szüleink királyi mivoltának hiányában erre lehetőség nem adatott. 2014-ben egy kislány álma viszont valóra válni látszott: édesapja megalapította Észak-Szudán Királyságát egy Afrikában található terra nullius területen. De tényleg ennyire egyszerű volna országot alapítani – és egy álmot valóra váltani?

Vannak témák, amiket ha akarunk, sem feltétlenül tudunk kikerülni. A mesterséges intelligencia pont ilyen. Igen gyakran találkozunk vele, a jövőt látjuk benne, vagy pont a mindent felforgató „szörnyszülöttet”; használjuk, szeretjük, utáljuk. Ami biztos, behálózza mindennapjainkat. Kis túlzással napi szinten fogalmazódnak meg újabb kérdések, megfejtendő problémák az „intelligens kollégával” kapcsolatban. A jogászokat is számos témában kényszeríti majd rá, hogy a régi, megszokott gyakorlatot átalakítsák, teret adjanak valami újnak, ugyanakkor kezükben tartsák az irányítást. A szerzői jog már évtizedekkel ezelőtt is foglalkozott az olyan alkotásokkal, amelyek nem embertől származnak, és a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése csak további kijáratlan utakat hozott magával. 

Fotó: pixabay

Az útlevél napjainkban nem csupán utazási dokumentum, hanem egy ország globális státuszának egyik szimbóluma is. Nagy jelentőségét az adja, hogy meghatározza, tulajdonosa mennyire szabadon mozoghat a világban. De honnan ered az útlevél, mitől számít "erősnek", és mit árul el a borítószíne?

Manapság az emberek nagy része hallott már terápiás állatokról, látott már ilyen házikedvencet, esetleg közvetlen környezetében rendszeresen találkozik is velük. Azonban az „egyszerű” háziállatoknak is rengeteg pozitív hatásuk lehet gazdáikra. Számtalan tanulmány készült macskákról, melyek kimutatták, hogy a macskatartás előnyei közé tartozik többek közt, hogy csökkenti a depresszió kialakulásának valószínűségét, a stresszt és szorongást hosszú távon oldja, ezáltal hozzájárul a szívbetegségek megelőzéséhez. Valamint a kiskedvencek melletti alvás pihentetőbbnek bizonyul. 

A környezetvédelem a 20. század második felében egyre nagyobb hangsúlyt kapott a nemzetközi politikában és jogban. A környezeti problémák globális jellege – mint a légszennyezés, a klímaváltozás vagy az ózonréteg elvékonyodása – világossá tette, hogy egyes államok önálló cselekvése nem lesz elegendő, hanem összehangolt, nemzetközi szintű közös fellépésre van szükség. E felismerés egyik legfontosabb jogi eredménye az 1987-ben elfogadott, és 1989-ben hatályba lépő Montreali jegyzőkönyv volt, amely az ózonréteget lebontó anyagokról szólt és amely a mai napig a legsikeresebb környezetvédelmi nemzetközi egyezménynek számít. Jelentősége nem csupán a konkrét környezeti eredményeiben, hanem a nemzetközi jog fejlődésére gyakorolt hatásában is megmutatkozik.