Új cél, régi program

Az EU-ban már több, mint hatvan éve létező közös agrárpolitikai (KAP) program története új fejezetbe kezd a 2027-es évtől, amikor a jelenleg is hatályos KAP jelentős módosításokon esik majd át. A kapcsolódó 2028-as uniós költségvetés politikai vitáktól túlfűtött témája azonban nemcsak a tagállamok választásainak kimenetelét képes befolyásolni (bár nem jelentős mértékben), hanem a tagállamok jogrendszereibe történő átültetés és alkalmazás kérdését is.

Az EU 1962-ben megindított közös agrárpolitikai programját azért fejlesztette ki, hogy a tagállamok mezőgazdasági termelését összehangolja, ezzel versenyképesebbé téve az európai élelmiszereket a világpiacon. A megoldások egyikét például a területalapú támogatások rendszerében látták, mely a gazdáknak nyújt támogatásokat a meg nem művelt földekért cserébe. Mindez azért volt fontos lépés, mert ezzel elkerülhető a kontinensen belül egy mezőgazdasági értelemben vett túltermelési válság. Mindemellett azonban számos más gazdaság- és vidékfejlesztési program is kapcsolódik a KAP rendszeréhez.

A téma jelentősége azért is fontos, mert a mai uniós költségvetésben, a közös agrárpolitika még mindig jelentős szerepet játszik, olyannyira, hogy a 2025-ös évben mintegy 31 milliárd euró, átszámítva 383,4 milliárd forint van a KAP támogatásokra fordítva. Ezen támogatások mellett a kétpilléres rendszer miatt a tagállamok  külön-külön is hozzájárulnak mezőgazdasági tevékenységeik finanszírozásához.

2027-től ez a szám azonban csökkenni fog, melynek a Bizottság által megjelenített főbb okai az EU agrár támogatásokra szánt összegének racionalizálása, valamint a költségvetésen belüli átcsoportosítások szükségessége. A tervek szerint a módosítás rugalmasabb végrehajtási struktúrát, fiatal (40 év alatti) gazdák támogatását, valamint kifejezetten a kis és közepes gazdaságok támogatását jelentené, mely tekintettel lenne az adminisztratív terhek csökkentésére és a válság idején nyújtandó finanszírozás javítására.

 A módosításokhoz kapcsolódó jogszabályi rendelkezést tekintve a közös agrárpolitika alapja az Európai Unióról szóló szerződés. A KAP rendeletek formájában érvényesül, vagyis a tagállamok jogrendszerébe közvetlenül, átültetés nélkül kerül át, nem kell az egyes tagországoknak külön elfogadni. Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága pedig a végrehajtásokért felelős, aki felhatalmazáson alapuló végrehajtási jogi aktusokat is elfogadhat a végrehajtások érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat azonban csak úgy fogadhatják el, hogy konzultálnak egy olyan bizottsággal, ahol minden tagállam képviseltetni tudja magát, ők beleegyeznek, s csak ezt követően lehet elfogadni, végrehajtani.

Jelen állás szerint azonban több ország is ellenezte a módosítás javaslatát. Ezek hátterében részben birtokszerkezeti problémák állnak, hiszen a nagybirtokosokat nem fogja támogatni a korábbihoz hasonló mértékben az Unió, részben a kistermelők és a mezőgazdaságból élő munkások pénzügyi finanszírozásának nehézségei, valamint a tagállamok költségvetéseinek jelentős mértékű esetleges módosításai állnak.

Fontos megjegyezni, hogy a rendelet csak 2027-től lenne hatályos a tagállamokra nézve, ezért jelenleg még csak a javaslat kidolgozása zajlik. Az Unió jelenlegi legfontosabb célja az európai versenyképesség növelése, azonban a jelenleg is zajló, befolyásoló tényezők nehezítik ezt a folyamatot, így az EU-nak olyan megállapodásra kell jutnia a tagállamokkal, melyek az agráriumban egyesítik a kontinentális és a nemzetállami érdekeket is egyaránt.

 Ne maradj le hasonló tartalmakról,
kövess minket Facebook-on és Instagram-on

Az ombudsman intézményének gyökerei a 19. századi Svédországba nyúlnak vissza. Az első ombudsmani hivatal 1809-ben jött létre a svéd alkotmány keretei között, mint a királyi hatalom és az igazgatás feletti civil kontroll egyik eszköze. Az intézmény célja az volt, hogy egy független személy vizsgálja meg a közhatalmat gyakorló szervek tevékenységét. Az intézmény gyorsan elterjedt más skandináv országokban, majd később világszerte, különösen a demokratikus államokban vált meghatározó szereplővé az alapjogvédelemben.

A magyar ombudsmani rendszer kialakulása a rendszerváltás utáni demokratikus berendezkedés részeként történt. Az 1989-es alkotmánymódosítás tette lehetővé az állampolgári jogok országgyűlési biztosa intézményének létrejöttét, amely 1993-ben kezdte meg működését (1993. évi. LIX törvény az országgyűlési biztosokról). Eredetileg négy különálló biztos működött: az állampolgári jogok biztosa, az adatvédelmi biztos (2007. december. 1-jétől), a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa, valamint a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa. 2012-től azonban az új Alaptörvény és a sarkalatos jogszabályok egyetlen integrált rendszerré alakították az ombudsmani hivatalt. Jelenleg az alapvető jogok biztosa (más néven ombudsman) látja el a feladatokat, helyettesei pedig bizonyos kiemelt területeken – mint a nemzetiségi jogok, környezetvédelem – segítik munkáját.

Az ombudsman jogállását és feladatait az Alaptörvény 30.-ik cikke, valamint az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény határozza meg. Az alapvető jogok biztosa az Országgyűlés által választott független tisztségviselő, mandátuma hat évre szól, és egyszer újraválasztható. Függetlenségét jogszabály garantálja, utasítást nem fogadhat el, és kizárólag a törvénynek van alárendelve.

Az ombudsmannak az választható, aki legalább 35. életévét betöltötte, kiemelkedő elméleti tudással vagy legalább 10 év jogász szakmai gyakorlattal rendelkezik. Továbbá a választást megelőző 4 évben nem volt országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati képviselő, köztársasági elnök, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási vagy helyettes államtitkár, polgármester, alpolgármester, jegyző, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja, valamint párt alkalmazottja vagy tisztségviselője. Nem lehet az ombudsman továbbá gazdasági társaság vezető tisztségviselői felügyelőbizottságának tagja. Más tevékenységért díjazást nem fogadhat el, illetve megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politika tisztséggel vagy megbízatással.

Évenkénti beszámolási kötelezettsége van az ombudsmannak, kérdés intézhető hozzá. A biztos elsődleges feladata, hogy vizsgálja a közhatalom gyakorlása során elkövetett alapjogsérelmeket, illetve azok veszélyét. Különösen azokra az esetekre koncentrál, ahol rendszerszintű problémák merülnek fel. Vizsgálatai során kezdeményezhet jogszabály-módosítást, alkotmánybírósági eljárást, hatósági fellépést, de saját hatáskörében döntést nem hozhat, szankciót nem szabhat ki – szerepe így elsősorban javaslattevő és figyelemfelhívó. Az ombudsman tehát nem bíróság, de hatásköre sok esetben képes közvetett jogérvényesítést biztosítani az állampolgárok számára.

A biztos munkáját 2 helyette segíti jelenleg, az egyik a nemzetiségi jogokért felelős helyettes, másik a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes. A helyettesek is függetlenek, de tevékenységüket az alapvető jogok biztosával együttműködésben, annak szigorú keretei között végzik. Bár kezdeményezhetnek vizsgálatot és javaslatokat tehetnek, a döntéshozatal az alapvető jogok biztosának hatáskörében marad.

Az ombudsman szerepe ma különösen fontos a jogállamiság és az emberi jogok védelme szempontjából. Egy demokratikus társadalomban az állampolgároknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy legyen a hatalmi visszaélések ellen fellépés – különösen olyan szituációkban, amikor a bírósági vagy hatósági út túl lassú, költséges, vagy formálisan nem áll rendelkezésre. Az ombudsman ezen a téren „puha hatalommal” rendelkezik: bár nem kényszerítő eszközökkel dolgozik (pl.: kötelező erejű döntéseket nem hozhat), mégis képes társadalmi nyomást gyakorolni, tudatosítani a jogsértések létezését, és ösztönözni a jogalkotót vagy a hatóságokat a korrekcióra. Azonban az alapvető jogok biztosa nem vizsgálhatja a bíróságok, az Országgyűlés, a parlament, a köztársasági elnök, az Állami Számvevőszék és az ügyészségek tevékenységét sem. Az ombudsman nem foglalkozhat 1989. október 23. előtti ügyekkel sem.

Az ombudsman munkája alapvetően nehéz, türelmet és diplomáciát igénylő feladat. Egyensúlyt kell tartania a hatalommal szembeni kontroll és az együttműködés között. Fontos, hogy az ombudsman ne váljon politikai szereplővé, de ne is maradjon pusztán adminisztratív szerepben.

A gyakorlatban az ombudsman sokszor láthatatlanul dolgozik: dokumentumokat elemez, válaszleveleket ír, egyeztet döntéshozókkal. Munkája nem látványos, de annál fontosabb. Amikor sikerül egy jogsértés nyomán változást elérni – akár egy intézmény gyakorlatában, akár egy jogszabály módosításában –, az közvetlen hatással lehet több ezer ember életére.

 Ne maradj le hasonló tartalmakról,
kövess minket Facebook-on és Instagram-on

Tajvan szigete a Dél-kínai-tenger, a Kelet-kínai-tenger és a Filippínó-tenger között helyezkedik el, Kelet-Ázsia déli részén. Szubtrópusitól trópusiig terjedő éghajlatának köszönhetően biodiverzitása rendkívül gazdag.  Változatos domborzata – hegyek, tengerpartok, erdők és síkságok – és enyhe éghajlata rengeteg lepkefajnak kedvez a szigeten. A különböző lepkék számára életet biztosító őshonos növényfajok sokasága is hozzájárul ahhoz, hogy Tajvan körülbelül négyszáz lepkefajnak ad otthont, melyből több, mint ötven faj kizárólag Tajvan szigetén lelhető fel.

A kilakoltatási moratórium egy 2003 óta hazánkban is fennálló jogintézmény, amely minden évben egy meghatározott időintervallumban védelmet biztosít a lakhatási problémákkal küzdők számára.

Az előző közlekedésről szóló cikkben a büntetőpontrendszerrel ismerkedtünk meg. Így tudjuk, hogy a 18 pont elérése után visszavonják a vezetői engedélyünket. Most viszont arra keressük a választ, hogy ezt követően hogyan lehet jogszerűen orvosolni a problémát.

Sokszor láthatjuk, hogy az emberek póráz nélkül sétáltatják a házi kedvenceiket. Néhány gazdi azért preferálja ezt a sétáltatási módot, mert úgy gondolják, így nagyobb mozgásszabadságot tudnak biztosítani négylábú társaik számára a póráznál. Ám kevesen gondolnak bele abba, hogy a szabadon szaladgáló kutyájuk egy ilyen séta során akár kárt is okozhat, esetleg megtámad egy másik kutyát vagy egy embert. Arról pedig, hogy a jog tiltja a kutya felügyelet nélküli szabadon engedését, általában nem tudnak. 

A techno mint a világörökség része

Az 1980-as években Berlint leginkább a ’kettősség’ és ’feszültség’ szavakkal lehetett jellemezni. A két részre szakadt város keleti oldalán a komor hangulat és a szocializmus negatív hatásai, míg nyugati oldalán a szubkultúrák és a szolidaritás erősödtek fel egyre jobban az évek folyamán. Egy valamit azonban mindkét városrész érzett és tudott: a status quo hamarosan meggyengül, és egy új időszak következik. Ennek a társadalmi érzetnek egyik kifejeződése az ún. Love Parade, amely az évek során a politikai demonstrációból egy utcafesztivállá alakult át.

Kislánykorunkban sokan szerettünk volna hercegnők lenni: palotában élni, színes és csillogó ruhákban járni – ám szüleink királyi mivoltának hiányában erre lehetőség nem adatott. 2014-ben egy kislány álma viszont valóra válni látszott: édesapja megalapította Észak-Szudán Királyságát egy Afrikában található terra nullius területen. De tényleg ennyire egyszerű volna országot alapítani – és egy álmot valóra váltani?

Vannak témák, amiket ha akarunk, sem feltétlenül tudunk kikerülni. A mesterséges intelligencia pont ilyen. Igen gyakran találkozunk vele, a jövőt látjuk benne, vagy pont a mindent felforgató „szörnyszülöttet”; használjuk, szeretjük, utáljuk. Ami biztos, behálózza mindennapjainkat. Kis túlzással napi szinten fogalmazódnak meg újabb kérdések, megfejtendő problémák az „intelligens kollégával” kapcsolatban. A jogászokat is számos témában kényszeríti majd rá, hogy a régi, megszokott gyakorlatot átalakítsák, teret adjanak valami újnak, ugyanakkor kezükben tartsák az irányítást. A szerzői jog már évtizedekkel ezelőtt is foglalkozott az olyan alkotásokkal, amelyek nem embertől származnak, és a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése csak további kijáratlan utakat hozott magával. 

Fotó: pixabay

Az útlevél napjainkban nem csupán utazási dokumentum, hanem egy ország globális státuszának egyik szimbóluma is. Nagy jelentőségét az adja, hogy meghatározza, tulajdonosa mennyire szabadon mozoghat a világban. De honnan ered az útlevél, mitől számít "erősnek", és mit árul el a borítószíne?