"Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt" /Pázmány Péter/

Ítélet

Zlinszky János Szakkollégium

Detre Csongor

2024. augusztus 16. - Ítélet.Pázmány

A PPKE Jog- és Államtudományi Karának vezetése 2023 tavaszán határozta el, hogy a Kar saját szakkollégiumot alapít. A szakkollégium – mely a Kar alapító dékánjáról Dr. Zlinszky Jánosról kapta a nevét – céljaként azt fogalmazta meg, hogy a felsőoktatási intézmények oktatási tevékenységén túlmenő, minőségi szakmai képzést nyújtson tagjainak. Valamint, hogy a JÁK első dékánja szellemi és erkölcsi hagyatékát szem előtt tartva, hozzájáruljon olyan jogászok képzéséhez, akik a jog rendjét a közjóra figyelemmel igyekeznek alakítani és alkalmazni.

szakkoli_1.jpg

Tovább

A Hit szerepe a tanulmányokban

Mozol Kristóf András

A jogi tanulmányok, mint az életben megszerzett bármely tudás, olyan lehetőséget ad egy ember kezébe, amellyel saját magát megvalósíthatja és közösségét fejlesztheti. A tudás egy olyan eszköz, amihez azonban céloknak kell kijelölnie az irányt és valamilyen alapnak kell mederben tartania. Egyetemünk keresztény, katolikus szelleme minden alapjait kereső és abban elmélyülni kívánónak segítséget nyújt.

katolikus.jpg

Tovább

Az objektivizmus – a szabadság mindenekelőtt

Huber Márk

Az objektivizmus, mint filozófiai irányzat az orosz származású amerikai írónő és filozófus Ayn Rand (1905. február 2. – 1982. március 6.) teremtett meg. Az irányzatot eredetileg azért alkotta meg, hogy azzal kitalált történeteiben az általa kreált hősök és egyéb szereplők gondolatait és cselekedeteit irányítsa. A filozófia, Rand számára nem egy elvont ezoterikus tudomány volt, hanem egy olyan erő, amely a mindennapi életet és az emberiség történelmét nap-mint nap formálja. 

kep1.jpeg

Tovább

A szólásszabadság szerepe a 2020-2021-es amerikai elnökválasztás idején, avagy a Twitter balra lép, 1. rész

Pászti Erzsébet Anna

Társadalmainkban a szólás- és sajtószabadság olyan jogok, amelyek elengedhetetlenek egy demokratikus állam működéséhez. Vonatkozik ez a közösségi médiára is, ahol a hírek és a különböző információk sorra követik egymást: vannak ezek között hasznosak és különösen kártékonyak is, ugyanakkor az értékítéletet az olvasónak kell meghoznia; nem pedig az oldalt üzemeltető cégeknek. Nagy botrányt kavartak így 2020-2021-ben a Twitter döntései bizonyos közérdekű, az amerikai választásokkal kapcsolatos információk visszatartásáról. 

twitter1_1.png

Tovább

Titkok mindenhol

Molnár Csenge

Titkokkal az élet bármely területén találkozhatunk, akár a baráti vagy családi kapcsolatainkban, a munkahelyünkön vagy az iskolában, éppen ezért a jog is szabályozza a titoktartási kötelezettséget. Ha valaki elárul egy titkot, az nemcsak mások rosszallását vonhatja maga után, hanem akár jogi következményei is lehetnek. De mégis milyen fajta titkok vannak, és melyiknél mire kell figyelni? 

top_secret.png

Tovább

Mitől veszélyes az űrszemét?

Vass Kitti

Talán már maga a feltevés is meglepő lehet, hiszen az űrben végtelen helye van lebegni a szemétnek, szóval hogyan jelenthetne problémát? Elsősorban az űrszemét alatt nem a két űrállomáson megtermelt hulladékra kell gondolni. Azokat ugyanis kilövik a Föld légkörébe, így aztán elég.
pexels-philippedonn-1169754.jpg

Tovább

Javítóintézeti nevelés Magyarországon

Simek Fülöp

A Btk. 108. § (1) szerint a fiatalkorú bűnelkövetőkkel szemben intézkedésként javítóintézeti nevelés is alkalmazható, mégpedig akkor, ha ez az eredményes nevelése érdekében szükséges. Akkor szabhatja ki a bíróság, ha a 12-18 éves fiatal szempontjából ez a módszer hatékony lehet a társadalmi visszailleszkedés elősegítésében, valamint az újabb bűncselekmények elkövetésének megelőzésében. 

 2f36fa41-8141-49bc-8e12-a0d9235ebc60.jpg

Hazánkban jelenleg 4 javítóintézet működik, egy lányok (Budapesten, Rákospalotán), három pedig fiúk részére (Aszódon, Debrecenben, és Nagykanizsán). Az első a Pest vármegyei Aszódon alakult 1884-ben, az akkori igazságügyminiszter, Pauler Tivadar anyagi hozzájárulásával. A cél az volt, hogy ugyan a növendékek, a börtönökhöz hasonlóan, körülkerítve éljenek, azonban az életmódjuknak minél jobban hasonlítani kellett a rendes, polgári élethez. Ennek elősegítésének érdekében „családokra” osztották őket, egy-egy nevelővel, oktatásban részesültek, valamint szakmát is tanultak, amiről a végén papírt is kaptak. Hasonló elvek szerint működött a 19. század végén megalakult többi intézet is, köztük az 1890 óta működő Leánynevelő. E kettőn kívül a székesfehérvári intézet azóta megszűnt, a kassai és a kolozsvári a határon kívülre került. A mai is működőek közül a nagykanizsai 2015-ben, a debreceni pedig 1971-ben alakultak meg.

A 20. század viharjaiban, mint általában egész Magyarország, ezek az intézmények is sok változáson mentek keresztül. A nevelés időtartama eredetileg nem volt meghatározva, addig tartották benn őket, amíg „megmentettnek” nem voltak tekintve, azonban 20 éves korukban mindenképp el lettek bocsátva. A mai szabályozás szerint minimum 1 évig, de maximum 4 évig tarthatóak az intézetben, 21 éves korukban bocsájtják el őket végleg. A cél azonban megmaradt: nem bűnhődni vannak az intézetben, hanem „elhanyagolt és megromlott erkölcseik megjavítása végett vannak a nevelésünkre bízva”, ahogy Magyari László, a debreceni intézet volt igazgatója fogalmaz. 

Napjainkban a javítóintézeteket nagyjából egy bentlakásos iskolaként kell elképzelni. A nevelés végrehajtásáról elsősorban a büntetésvégrehajtási törvény (Bv. tv.) rendelkezik, hangsúlyozva az életkori szükségletek, a személyes fejlődés igényeinek kielégítését. Lehetőséget ad a szüleivel, nevelőivel való kapcsolattartásra, a sport és kulturális események látogatására, sőt szabadságra is, a törvény általi korlátok között. A működésben nagy szerepet kap a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ), amit az 1/2015. EMMI rendelet útmutatása alapján dolgoz ki az intézetek nevelőtestülete. A nevelőtestület tagjai az igazgató, felsőfokú végzettségű pedagógusok, valamint az intézményben vezető munkakörben dolgozó egyéb személyek, (a lehetséges betölthető pozíciókat a rendelet felsorolja, azonban ezek mindegyikének létesítése nem kötelező). Minden növendéknek kötelező biztosítani saját szekrényt, illetve ágyat, kapnak zsebpénzt, ruhákat, munkafelszerelést, amennyiben munkafoglalkozáson vesznek részt, valamint tanszereket is. Az elbocsátás után kötelező a pártfogó felügyelet, lehetőség van a megkezdett tanulmányok folytatására, és az utógondozásra is. 

A javítóintézeti neveltek száma csökkenő tendenciát mutat, míg 2015-ben 313, addig 2021-ben 252 főt számlált a KSH adatai szerint. A Magyar Helsinki Bizottság 2013-as jelentése alapján a neveltek életviszonyai kielégítőek, azonban így is szó van bántalmazásról, és előfordulnak verekedések. A viszonyokon mindig lehet javítani, azonban egy ideális világban nem is lenne szükség ilyen intézményekre.

Ne maradj le hasonló tartalmakról,
kövess minket Facebook-on és Instagram-on!

Megsemmisítési eljárás

Kovács Kristóf

Ebben a hónapban ünnepelhettük a 20 éves Európai Uniós tagságunkat. Magyarország 2004. május 1-je óta az Európai Unió teljes jogú tagja. A több évig tartó csatlakozási tárgyalások lezárulta után az EU-val való csatlakozási szerződést 2003. áprilisában írták alá, Athénban.

eu_1.jpg

Tovább
süti beállítások módosítása