A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Mennyire egyetemesek valójában az emberi jogok?

Péczeli Kristóf

2019. március 16. - Ítélet

Decemberben ünnepelték az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozat elfogadásának 70. évfordulóját, mely Nyilatkozat az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) a minden embert megillető alapvető jogokról szóló álláspontját jeleníti meg. E nyilatkozat szükségességét a II. világháború okozta keserű tapasztalat és a hidegháborúban központi szerephez jutó nukleáris fenyegetés alkotta. Legfőbb célja az volt, hogy az alapjogoknak egy olyasfajta katalógusát alkossák meg, amelyek az országok politikai berendezkedésétől, földrajzi helyzetétől, vallásától, hagyományaitól függetlenül építik ki az emberi jogoknak a nemzetközi intézményes garanciarendszerét.

udhr.jpg

Előzmények

A II. világháború 1939-től 1945-ig tombolt, és amikor a vége felé közeledett, Európában és Ázsiában sok városból csak füstölgő romok maradtak. A szövetséges haderők már Berlin szívében voltak, a Csendes-óceánon pedig az amerikai haditengerészet vívta csatáit a kis szigeteken. Az előző évek rettenetes jogtiprásai után a politikusok egy olyan bizonyosságot kerestek, amely végre garantálná az emberi jogok tiszteletben tartását. 1945 áprilisában 50 ország (győztes országok) küldöttei találkoztak San Franciscoban, ahol megszövegezték az ENSZ alapokmányát, mely végül október 24-én lépett hatályba (ez a nap lett az ENSZ nap). 1948-ban Eleanor Roosevelt – akit a dokumentum ihletőjének tartanak - és az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága nekilátott egy dokumentum megfogalmazásának és december 10-én el is fogadták, mely végül az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata címet kapta.

Újítások

A Nyilatkozat alapvetően két főbb változást hozott a nemzetközi jog rendszerében. Elsősorban enyhített a jogág „állam felfogásán”, ugyanis az ENSZ létrehozása előtt a nemzetközi jog belügyekbe való beavatkozás tilalmának alapelve szigorú, merev meghatározással élt az állami szuverenitás megfogalmazásának tekintetében. Az ENSZ alapokmányáig egy állam a saját polgáraival szemben tanúsított bánásmódja olyan belpolitikai kérdésnek számított, amelyet semelyik másik államnak vagy államok fölötti szervezetnek nem volt joga vizsgálni és kritizálni. Ebből kifolyólag egy másik állam politikai vezetésének felelősségrevonása lehetetlen volt. Az ENSZ alapokmánya ugyan deklarálja az állami szuverenitás védelmét és a belügyekbe való beavatkozás tilalmát, viszont több rendelkezésben is kitér arra, hogy az emberi jogok betartása minden résztvevő állam kötelessége (preambulum, 1. cikk, 13. cikk, 55. cikk, 62. cikk, 68. cikk, 76. cikk). A Nyilatkozat ezt a folyamatot vitte tovább azzal, hogy meghatározta milyen emberi jogokra terjed ki az állami védelmi kötelezettség.
Újítás továbbá, hogy az alanyai nem csak a nemzetközi jog szerint jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező államok lehettek, hanem ezen emberi jogi katalógus elfogadásával az alanyi kört kiterjesztette az egyénre is.

Kulturális különbségek

Azt, hogy miért nem sikerült a Nyilatkozatnak kiváltania a hozzáfűzött reményeket, egy több oldalról történő megközelítés után lehet megválaszolni. Elsősorban a kulturális különbségekben kell megkeresni az ütköző pontokat az államok között, amely alatt egyaránt értünk vallási és hagyománybeli különbséget. Az iszlám vallást követő államok között merül fel elsődlegesen elsősorban a Nyilatkozat közvetlen érvényességének kérdése.

Alapvetően két nézetet kell megkülönböztetni egymástól. A szekuláris nézetek képviselői szerint a muszlimoknak követni kell az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglaltakat. Felmerül azonban egy égető probléma, hogy a sharival (iszlám joggal) ellentétes előírásokat nem fogják követni. A másik nézet megkérdőjelezi az emberi jogok univerzalitását, mert azokat a nyugat a saját rendszerére hozta létre. Szerintük az emberi jogokat minden államnak garantálnia kell az egyéneknek, hiszen ezek megkérdőjelezhetetlenek, elidegeníthetetlenek és az emberi mivoltuknál fogva megillet mindenkit. A modern emberi jogok az egyének jogait hangsúlyozzák míg egyes kultúrákban (ilyen pl. Ázsiában) a kollektivitást hangsúlyozzák és nem fordítanak figyelmet más kultúrák jogára, elveire.

Az iszlám vallást követő államokon túl nem szabad elsiklani az ázsiai államok mellett sem, ahol a múlt század végén a vezetők elkezdték tagadni az emberi jogok univerzalitását. Az ott található államok közül talán Kína az, amely a leginkább elterjedt a köztudatban, ha az emberi jogok fokozatos megsértéséről beszélünk. Kína szerint az emberi jogok csakis akkor biztosíthatók, ha egy állam elér egy bizonyos gazdasági fejlettséget, amellyel képes az ott tartózkodó polgárok alapszükségleteit kielégíteni. Megkérdőjelezik az emberi jogok univerzalisztikus jellegét a kulturális különbségek miatt, úgy érzik, hogy a „Nyugat” az emberi jogok absztrakt felfogását erőlteti a keleti kultúrákra.

right-597133_1920.jpg

Kikényszeríthető-e?

Ahhoz, hogy világos képet kaphassunk a Nyilatkozat kötelező erejéről, egy kicsit fel kell, hogy elevenítsük a nemzetközi szerződések jogát. Az 1969. évi bécsi egyezmény 2. cikke alapján a nemzetközi szerződés „államok között írásban kötött és a nemzetközi jog által szabályozott megállapodást jelent, tekintet nélkül arra, hogy egyetlen, kettő, vagy több egymással kapcsolatos okmányba foglalták-e azt, és függetlenül a megállapodás sajátos megnevezésétől.” A szerződések tipológiáját tekintve rengeteg különböző nevű szerződéssel találkozhatunk. Ezek a szerződések jogi kötőerővel bírnak, megszegésük esetén kikényszeríthetők. Bár a szerződéseik típusai között megtalálható a nyilatkozat (deklaráció) is, de ezek sajátos helyet foglalnak el a rendszerben. Régebben használták jogi kötőerővel bíró szerződések esetén is, amire ékes példa az 1856. évi párizsi deklaráció, de használatos ez az elnevezés az egyoldalú kötelezettségvállalások esetében is (Nemzetközi Bíróság joghatóságának elfogadása például), vagy éppen az ENSZ Közgyűlés elvi jelentőségű határozatainál, amelyek önmagukban nem képesek jogi kötelezettségek létesítésére. Ezen utóbbi Közgyűlési határozathoz tartozik az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is.

Arra, hogy miért ebben a formában kötötték meg, arra a válasz a tagállamok közötti konszenzus elérése, ugyanis az államok mindig is vonakodtak az olyan szerződések aláírásától, melyek a szuverenitásukat korlátozták. Az ausztrál és a francia delegáció kifejezetten ragaszkodott egy nemzetek felett álló mechanizmus létrehozásához, de a Szovjetunió, Egyesült Királyság és az Egyesült Államok tartózkodtak ennek a támogatásától. A szovjetek attól tartottak, hogy ez a fajta mechanizmus a nyugati államok nyomásgyakorlásának egy módja lesz. A britek és az amerikaiak pedig a fentebb említett korlátozástól tartottak.

Máig az ENSZ az egyetlen olyan globális szervezet, mely egyik lefőbb céljaként az emberi jogok védelmét határozta meg, de a hatékony együttműködés hiányában a Nyilatkozat teljes egészében való kikényszerítése álom marad. A hatékonyabb együttműködés érdekében hozták létre a régiók a saját regionális szervezeteiket, ilyen az Európa Tanács (1949) Afrikai Unió (1963), az Arab államok ligája (1945) és az Amerikai Államok Szervezete (Ázsia az egyetlen régió, ahol nincsen ilyen regionális szervezet). Valamilyen szinten ezek a szervezetek is célként tűzték ki az emberi jogok védelmét, de különböző mértékkel igyekeznek ezt teljesíteni. Ezek a szervezetek saját maguk hozzák létre a fórumaikat, amik az egyezményeikben foglaltak tiszteletben tartására hivatottak. Nálunk Európában a legismertebb fórum a Strasbourgban található Emberi Jogok Európai Bírósága, aminek feladata az Európa Tanács keretében elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezményébe foglaltak kikényszerítése.

Konklúzió

Nagy hang, kis eredmény. Sajnos ez jellemzi korunk viszonyát az emberi jogokkal. Hivatkozni majdnem minden állam szeret az emberi jogokra, de amikor arra kerül a sor, hogy meg kéne szövegezni egy dokumentumot vagy éppen csatlakozni kéne hozzá, akkor máris elkezdenek vonakodni tőle. Sajnos még az aláírók között is vannak államok, melyek fittyet hánynak a szervezetek elmarasztaló döntésére és figyelembe sem veszik a számukra kedvezőtlen döntést. Ha megkérdeznénk az embereket, hogy szerintük mely államok azok, melyek a leginkább kritizálják az emberi jogokat, akkor valószínűleg Oroszország, Kína és esetleg Szaúd-Arábia vagy éppen India hangzana el a legtöbbször, de ne csak őket okoljuk azért, hogy a mai napig nem tudunk mindig hatékonyan fellépni az emberi jogok megsértésével szemben. Az Amerikai Egyesült Államokat is majdhogynem úgy kell bekönyörögni az emberi jogi egyezményekbe és nem meglepő, hogy az Egyesült Királyság is gyakran kritizálja nem csak az Európai Uniót, hanem az emberi jogok védelmére hivatott európai fórumokat, főleg, ha őket marasztalják el.

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr3914692740

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnightcoder2 2019.03.17. 13:48:44

Alapvetõen maga a felvetés is hülye ötlet volt. Ami az egyik kultúrában esetleg megvalósítható, az a másikban nem feltétlenül.

gigabursch 2019.03.17. 13:56:57

Túlhájpolt szarság ez az emberi jogos szöveg.

Ad Dio 2019.03.17. 15:03:41

Én már azzal is beérném, ha a nyugat odahaza betartaná a maga által kreált jogokat, de sajnos nem teszi: a 12 hetes kort el nem ért embernek még az élethez való joga sincs biztosítva. Mindaddig amíg a nyugat ilyen cinikusan lépi át a maga kreálta "alapjog" határait, nem hiszem hogy hiteles a missziója bárhol is a világban ezen a téren.

csakférfi 2019.03.17. 15:13:55

"Óriási sikerként könyvelte el az egész világ a pillanatot, amikor 2016. április 22-én aláírták a résztvevők a párizsi klímaegyezményt. Az egyezmény legfőbb célja, hogy a globális felmelegedés szintjét 2 Celsius-fok alatt tartsák az ipari forradalom előtti időszakhoz képest. Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy egyre kevesebb üvegházhatású gáz kerüljön a levegőbe, az országok csökkentsék a szén-dioxid kibocsátásának mértékét. A jelek szerint ez egyáltalán nem sikerült. Sőt."

hvg.hu/tudomany/20181206_globalis_felmelegedes_klimavaltozas_parizsi_klimaegyezmeny_uveghazhatasu_gaz_kibocsatasa

"1. Én vagyok az Úr, a te Istened. Ne legyen más istened!

Ne váljék a technika, a számítógép, az internet a te isteneddé – egyedül Istent kell félnünk és szeretnünk.

2. Ne vedd hiába Istened nevét!

Isten neve az, amelyet megszólíthatunk, a név pedig mindig a kommunikációt, a kapcsolatot segíti elő. Kísértés a digitális világában, hogy anonim módom próbálunk meg beszélni és közlekedni. A legnagyobb veszély az anonimitás, mert „az arctalanság arcátlanná tesz” (Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök). Ne vegyük hiába Isten nevét és az ember nevét sem.

3. Szenteld meg az ünnepnapot!

Legyen internetmentes, számítógépmentes, telefonmentes napunk, amikor megengedhetjük magunknak az el nem érhetőség luxusát. Adjunk lehetőséget arra, hogy csöndben és békében, internetmentesen töltsünk időt.

4. Tiszteld atyádat és anyádat!

A digitális világban is gondoljuk arra, hogy nemzedékek láncolatának össze kell kapcsolódnia. Megható, amikor egy generáció fiatalabb tagjai tanítják az idősebbeket, nagyszülőket internetezni. A tévénézés valaha családi esemény volt, ma egy monitort egy ember néz, jó lenne visszahozni a közös élményt.

5. Ne ölj!

Az internet nagy kísértés az ölésre – ölni lehet szavakkal, brutális szándékokkal, meghekkelve valamit, ölni lehet a legtöbb jó eszközt rossz szándékkal keresztezve.

6. Ne paráználkodj!

Az internet kísértés is – a pornográfia soha ilyen könnyen nem jutott el a nemzedékekhez – ennek veszélyeiről is őszintén kellene beszélnünk.

7. Ne lopj!

Csak jogtiszta szoftvert használj, csak jogtiszta tartalmat tölts le – egyházon belül hányszor szegjük meg ezt?

8. Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot!

Nagyon könnyen lehet hazugságokat, tévinformációkat, csúsztatásokat továbbítani. Mennyi hate mail-t (gyűlöletmélt) kapunk és adunk nap mint nap? Mennyi rágalmazást, gyűlöletet fogalmazunk meg a világhálón arccal vagy arctalanul?

9. Ne kívánd felebarátod házát!

Ne kívánd felebarátod számítógépét, kütyüjét! Fejleszteni szükséges, de irigység, kapzsiság nélkül.

10. Ne kívánd felebarátod házastársát, vagy bármiféle tulajdonát!

Mindenki maradjon meg jó érzéssel azon a területen, amely neki adatott, fejlessze azokat a tálentumokat, amelyeket kapott, használja azt a hálózatosságot, amely a rendelkezésére áll."

kotoszo.blog.hu/2017/02/11/digitalis_tizparancsolat

"I. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!

Istent felismerve első kötelességünk a benne való hit, a neki kijáró imádás; hódolat és dicsőítés, uralma kizárólagosságának elismerése.

II. Isten nevét hiába ne vedd!

Minthogy az ember gondolkodása és kimondott szava között szoros kapcsolat van, e hódolathoz hozzá tartozik Isten nevének (és általában az isteni dolgoknak) tisztelete.

III. Az Úr napját szenteld meg!

Istentől való függőségünket fejezzük ki azzal, hogy megtartjuk az Úr napját, ezt az időt (egész életünkkel együtt) Neki szenteljük, ugyanakkor a földi munkálkodás múlandóságát jelezve és a végső nyugalmat előlegezve munkaszünetet tartunk!

Az első három parancs Isten uralmának elismeréséhez vezetett minket. Csak ez biztosítja az ember tökéletes szabadságát. A Tízparancsolat második része (táblája) az embertársak iránti kötelességeket tartalmazza, összhangban a természeti törvényekkel:

IV. Atyádat és anyádat tiszteld!

Kapcsolataink közül első az, mely szüleinkhez fűz, hiszen életünket és felnövekedésünket nekik köszönhetjük. A szülői felelősség és a gyermeki tisztelet egymástól elválaszthatatlan.

V. Ne ölj!

Minden ember élete szent. Az egészség is Isten ajándéka. így kell őriznünk magunk és mások életét.

VI. Ne paráználkodj!

Az új élet nemzése éppúgy tiszteletet és védelmet kíván, mint az ember teste, s a szerelemben a másik felé megnyíló legbensőbb rejtett valósága.

VII. Ne lopj!

Az embernek a munkával szerzett tulajdonhoz, az életét biztosító anyagi javakhoz való jogát szavatolja ez a parancs.

VIlI. Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy!
Az emberek közti kapcsolatok legfőbb munkálója az emberi beszéd. E nagy adománnyal nem élhetünk vissza, nem használhatjuk mások kárára. A parancs a nyelvvel elkövethető legnagyobb bűnt is jelzi, s általánosságban is elénk állítja az igaz beszédet, mint Istentől szabott kötelességet.
IX. Felebarátod házastársát ne kívánd!
X. Mások tulajdonát ne kívánd!"

Betartani......??? Gyakorlatilag nincs olyan törvény amit meg-ne szegnénk mi emberek.Akkor meg minek?
:)

csakférfi 2019.03.17. 15:17:12

@Ad Dio:
Gyerekjogok?

"Hogy legyen mivel összevetni a kormányzati számokat: az OECD 2015-ös adatai szerint a hosszú távú, tartós gondozásra fordított kormányzati és társadalombiztosítási kiadások terén Magyarország – huszonnyolc ország összevetésében – a legutolsó helyen áll. Ezt a helyet azzal sikerült kivívni, hogy a nemzeti össztermék 0,2 százalékát fordítjuk erre a célra, ráadásul a további OECD-adatokból az is kiderül, hogy Magyarország a gondozási célú kiadások növelésében szintén az utolsó helyen áll. Ez világos elkötelezettség amellett, hogy a kormány nem kíván többet költeni erre a területre."

168ora.hu/itthon/oldja-meg-a-csalad-biztosan-orizzuk-az-europai-utolso-helyet-az-idosellatasban-164246?fbclid=IwAR2xI5qyu8F03gT_3vogH0QaRzgPB0RLN6xbPslOaj8iyCDvZ49xcc97Kfg

Lassan de biztosan öregszünk.......barátom.
Sötét jövő??,
:) :) :)

csakférfi 2019.03.17. 15:21:25

@midnightcoder2:
Haláli vagy öregem!

". Ami az egyik kultúrában esetleg megvalósítható, az a másikban nem feltétlenül. "

Az nem "kultura" ahol nem tartják be.Nőket erőszakolnak...körülmetélnek...férfiakat karaktergyilkolnak...metoo...bírói gyakorlat váláskor...stb. hogy néhány szélsőséget említsek.
Kultúra,,,
Létezik......a fantáziánkban,máshol nem.
Persze lehet tévedek.
:)
:) :)

Larry Silverstein 2019.03.17. 16:22:35

nincsenek egyetemes emberi jogok, nem is lesznek amig nem egyetlen allam kontrollal mindent a Foldon

(ami soros es ballib csicskainak az alma, miota a komcsi internacionale nem hozta, amit kellett vona)

MTA rendes tagja 2019.03.17. 16:57:53

@csakférfi:
Ennek semmi köze semmilyen joghoz. Két kérdéshez van: milyen az újraelosztás módja és hogyan kategorizálja az OECD az újraelosztott összegeket. Ha nálunk az idősellátás kategóriába kevesebb került, mint mondjuk a hollandoknál, akkor az egészségügyben vagy oktatásban vagy máshol többnek kell lennie. Ilyen egyszerű, értelme nincs a hivatkozott adatnak.

csakférfi 2019.03.17. 17:12:15

@MTA rendes tagja:
Tehàt valakinek...-kiknek joga van ujraosztani.
Most belemegyünk ebbe...hogy mi a jog...törvény?
Nem mondod!
:)

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.03.17. 17:31:43

A farizeus liberális emberi jogokat a nép kidobja a történelem szemétdombjára.

Jakab.gipsz 2019.03.17. 18:06:43

@Larry Silverstein: @csakférfi:

Minden komplex többszörösen összetett problémára adható, egy kézenfekvő egyszerű, de végzetesen hibás válasz, ilyen az ENSZ mint a világ állam víziója és a nyitott társadalom agendája is.

És persze az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is egy véglegesen elhibázott: dekrétum.

És ez az állításom, nem vicc, vagy rossz ízű tréfa.

Mert nincs jogotok, semmi féle jogot nem vindikálhatok önmagatoknak, csupasz majmok, azért mert a természet törvényeinek megismerésén kívül nincs más jogotok, ezt követően tanulhattok meg az univerzum törvényeihez alkalmazkodni.

Más szófordulattal elmondva: a természet részeként nem állhatunk a természet felett, sem mi a homo sapiensek, de még a pirézek sem.

Érthető?

csakférfi 2019.03.17. 18:11:06

@MAXVAL bircaman közíró:

"farizeus liberális"

Felsorolnàd?
Van néhàny dolog amiben nem értünk egyet...pl.-ul "túlòratörvény"
Ezzel nekem jogom van évi 400 túlòràhoz.....szerinted.
Szerintem meg kötelezhetnek erre mert a törvény jogot biztosít egyes kivàltsàgos embereknek (farizeusok?l hogy kötelezzenek a jogom gyakorlàsàhoz.....alkamazàsàhoz.
Amihez semmi hangulatom....sem kedvem....sem idöm.....sem energiàm...
Na itt küldtelek el "melegebb éghajlatra" néhàny hònapja.
Tehàt felsorolnàd mikazok a "történelmi szemétdombra" valò "liberàlis farizeusi eszmék".

csakférfi 2019.03.17. 18:14:38

@Jakab.gipsz:
"Más szófordulattal elmondva: a természet részeként nem állhatunk a természet felett, sem mi a homo sapiensek, de még a pirézek sem.

Érthető?"

Igen.
Tehàt nincs jogom.....enni...inni...szaporodni sem. Sem szeretni...sem gyülölni. Sem félni...sem òvni....sem pisilni...sem kakilni...
Erre gondoltàl?

csakférfi 2019.03.17. 18:21:33

@Jakab.gipsz:

Ja......még valami......

"csakférfi
1 órája
@MTA rendes tagja:
Tehàt valakinek...-kiknek joga van ujraosztani.
Most belemegyünk ebbe...hogy mi a jog...törvény?
Nem mondod!
:)"

Bocs....de ehhez semmi kedvem.

Az elözö Neked címzett kommentem....kérdésemre elég lesz egy "igen-nem" vàlasz.
Ha màr megtanultàl-emberként- ítélkezni.

Visceroid 2019.03.17. 18:26:03

Baromi eccerű ez az emberi jog Európában: mindenki, aki nem fehér az védett, aki fehér az dögöljön meg, mert náci. Európán kívül pedig lesz@runk mindenkit, úgy irtják egymást ahogy akarják.

A Helsinki Bizottság gyilkosok, bűnözők jogait véd 2019.03.17. 18:45:59

gyilkosoknak, bűnözőknek drogosoknak vannak jogaik
aki meg a bünözők áldozata, az le van szarva
legalábbis a soros féle jogvédők szerint

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.03.18. 05:39:04

@csakférfi:

Talán a legfontosabbat mondanám: azt az elvet, hogy a jogi egyenlőséget a fontos, minden más meg nem.

midnightcoder2 2019.03.18. 06:58:09

@csakférfi: Anno Mózes szerintem ezt nem egészen így gondolta. Amúgy ha engem kérdezel, az akivel anno összefutott és akiktõl a parancsolatok jöttek, szintén egy számítógép volt.

midnightcoder2 2019.03.18. 07:01:39

@Jakab.gipsz: Az ember éppen attól ember, hogy a természet fölött áll. A mostani problémáink épp abból adódnak, hogy ezt nem tudjuk/akarjuk elfogadni, illetve hogy a társadalmunk nem igazán érett meg arra, hogy ezt globálisan is megtegyük.

A globális felmelegedés ellenszere a klíma szabályozása lenne. Az eszközök megvannak hozzá, de a társadalom rohadtul nincs erre felkészülve. Ugyanakkor már több száz éve "szabályozzuk" a klímát. Csak nem a jó irányba...