A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Ítélet

Kapcsolati zsarnokok, érzelmi terroristák

2018. október 26. - Ítélet

Stalking és criminal harassment dr. Akpinar Szelim előadásában

            Idén sem maradhatott el dr. Akpinar Szelim sokakat vonzó előadása, mely az évek alatt valóságos hagyománnyá nőtte ki magát. Karunk egykori diákja ugyanis már öt éve jár vissza különféle lebilincselő témákkal, hogy megossza nem mindennapi ismereteit és tapasztalatait a hallgatókkal. Szakterülete a deviáns elkövetői magatartások és profilozás, melyet kilenc éve kutat, jelenleg pedig a BRFK Elemző Értékelő Osztályán dolgozik. A Hallgatói Önkormányzat meghívására október 10-én a zaklatásról beszélt a nagyelőadóban teltházas közönség előtt. Cikkemet teljes mértékben előadására alapoztam, az ő szavait igyekeztem a lehető legpontosabban visszaadni.

            Az előadás központi témáját a zaklatás, más szóval követés képezte. E cselekményre az angol stalking és criminal harassment fogalmakat szokás használni. E tevékenység egy másik személy kéretlen megkeresését és illetéktelen követését jelenti, de esetenként torkollhat erőszakba vagy akár gyilkosságba is. Ez nem egyetlen cselekmény, hanem folyamatos tevékenység, mely nem minden esetben büntetendő, ráadásul bizonyítása is nehéz feladat. A stalking éppen ezért a jog szürke zónájában mozog és erősen jelen van mai világunkban - gondoljunk csak a közösségi médiára, mely gyakorlatilag legalizálja mások lenyomozását és kéretlen követését.

            Az előadásban bemutatott zaklatás azonban nem keverendő a szexuális zaklatással. Utóbbi azon illetlen magatartásokat jelöli, melyek az egészséges munkakörnyezetet rombolják. Ide tartoznak a kollégáknak tett obszcén szexuális kijelentések és a zavarba ejtő, kéretlen közeledés. Ezek viszont nem rendelkeznek büntetőjogi relevanciával. Az éppen egy éve indult Me Too kampány éppen erre kívánta felhívni a figyelmet. A hatalmas médiakampány a sikeres felelősségre vonások mellett azonban sokszor elterelte a figyelmet a valódi áldozatokról, ráadásul gyakran csapott át alaptalan férfigyűlöletbe.

            Visszatérve az előadásban tárgyalt zaklatáshoz: az elkövetők általában magányosak, idősebbek, férfiak és büntetett előéletűek. Érdekes, hogy legtöbbször magasabb iskolai végzettséggel rendelkező, intelligens emberekről van szó, hiszen e tevékenység nem kevés ravaszságot és találékonyságot igényel. Az elkövetők másik fontos jellemzője a megszállottság: időt, energiát és pénzt nem kímélve fáradoznak a kiszemelt áldozat követésén. Telefon, számítógép, fényképezőgép, autó: minden rendelkezésre álló eszközt kihasználnak, hogy az áldozat közelébe férkőzzenek. Patológiás kötődést éreznek a kiszemeltjük iránt, azaz alaptalan érzelmeket táplálnak irányába - ez lehet elvakult szerelem, túlzott idealizálás vagy indokolatlan harag. Az áldozattal való foglalkozás és fantáziálás tölti ki mindennapjaikat, csak rá gondolnak, emiatt sokszor állásuk sincs. További fontos tényezők még az elkövető szociális izolációja, munkanélkülisége, veszteségérzete (amely lehet gyász vagy árvaság), nárcizmusa és szerelmi sikertelensége.

            A motivációk igen sokfélék lehetnek, azonban ritkán fakadnak szexuális vágyból. Sokkal inkább téves érzelmekről és egyirányú szerelemről van szó, melyet az áldozat iránt táplálnak. A visszautasításból eredő harag és bosszúvágy gyakori tényező, ugyanúgy, mint a dominancia, a barátkozás vagy a menedékkeresés. A kórképben gyakran szerepel drog- vagy alkoholfogyasztás, hangulatingadozás, skizofrénia, depresszió, pszichózis, nárcizmus vagy erotománia. Legutóbbi alatt egy másik ember (gyakran híresség) iránti egyoldalú, téves kötődést értünk, mint amilyet például Mark David Chapman táplált John Lennon iránt. Az erotomán férfi nagyon rajongott a híres énekesért, olyan akart lenni, mint ő. Mindenben utánozta Lenont (ugyanúgy öltözködött és viselkedett, ráadásul szintén japán nőt vett feleségül), el akarta lopni személyiségét, a végén már önmagára is John Lennonként tekintett. A folyamat végső mozzanataként pedig megölte egykori példaképét, hogy teljes egészében John Lenonná váljon.

44193184_335909977170766_3854605656350785536_n.jpg

            Az elkövetés eszközei is nagyon változatosak: kéretlen telefonhívás, levél, ajándékküldés, személyes megjelenés, fizikai követés, versírás, a kiszemelt barátainak való bemutatkozás, és még sok más módszer létezik, amivel az elkövető felhívhatja magára a figyelmet. A napi rutin és az ebből fakadó kiszámíthatóság hatalmas segítségére van a zaklatónak. Az áldozatról történő információgyűjtés is sok formát ölthet: közösségi média, kémkedés/leselkedés, magándetektív fogadása, álcázás (magát másnak kiadva férkőzik a közelébe), betörés, jogi eljárás indítása ellene (hogy megszerezze személyes adatait), stb. A zaklatást követheti fenyegetés, akár erőszak, sőt, olykor gyilkosság is. Az erőszak gyakran nyilvánul meg az áldozat dolgainak tönkretételében vagy háziállatának megölésében. Gyilkosságig már ritkán jut el az elkövető, ez szerencsére kevés esetben fordul elő. Statisztikai érdekesség, hogy a meggyilkolt nők túlnyomó részét azonban zaklatták haláluk előtt.

            Az áldozatok lehetnek ex partnerek, visszautasított kiszemeltek, hírességek, ellenérdekű jogi vagy üzleti felek, személyes vagy szakmai ismerősök. A hírességek (színészek, zenészek, politikusok, sportolók, celebek, királyi családok tagjai, stb.) fokozott veszélynek vannak kitéve, mivel hírnevük és tetteik által akaratlanul is céltáblává válnak. Barátságosságuk és nyitottságuk pedig tovább fokozza a helyzetet: sok erotomán rajongó lovallja bele magát abba az illúzióba, hogy ők igenis az illető híresség szeretői. A tömegtájékoztatás révén a hírességek életébe és érzelmeibe bepillantást nyerhetünk, ezáltal ragaszkodunk hozzájuk anélkül, hogy személyesen ismernénk őket. Az efféle paraszociális kapcsolatok akkor válnak veszélyessé, amikor valaki téveszméktől vezérelve kölcsönös kötődést, szerelmet feltételez olyan személy iránt, akivel sosem találkozott. John W. Hinckley például azért lőtt rá Ronald Reagan elnökre, hogy felkeltse Jodie Foster színésznő figyelmét, akibe meggyőződése szerint szerelmes volt.  Kockázatos foglalkozást űz többek között a tanár, a művész, a rendőr, a bíró, az egyetemista és a pszichológus/pszichiáter/terapeuta, mivel könnyen céltáblává válhatnak - őket gyakrabban zaklatják. Komoly problémát okoz továbbá a hamis áldozatok esete: ők lehetnek figyelemre éhes szimulánsok, üldözéses téveszmében szenvedők vagy akár a magát áldozatnak tettető elkövető. A valódi áldozat ezzel szemben sokszor nem mer előállni, olyan súlyos traumát okozott bennük az eset - pedig az ilyen komoly ügyeket nem szabad elhallgatni.

78480043-56af24e05f9b58b7d0154750.jpg

            Egy igen veszélyes 21. századi jelenség a kiberzaklatás (cyberstalking), valamint a kiberbántalmazás (cyberbullying). Az internet adta anonimitás hatalmas előny az elkövetőknek, hiszen a billentyűk mögött bárkinek kiadhatják magukat, így a felelősség is háttérbe szorul. A cyberbullying talán legdurvább példája a kanadai Amanda Todd esete, akinek különösen kegyetlen bántalmazássorozatot kellett elszenvednie, mielőtt végső elkeseredésében végett vetett életének. Mindössze 15 éves volt. Sajnos nem ő az egyetlen: rengeteg ártatlan fiatal vált internetes zaklatás áldozatává (nem beszélve a gyermekeket sakkban tartó és öngyilkosságra kényszerítő Kék Bálna és Momo nevű internetes rémjelenségekről).

            Mindezek elkerülésére léteznek megelőző lépések a közösségi médiában, a gyanús személyeket egy gombnyomással fel lehet jelenteni. Ettől függetlenül nem árt jobban vigyázni adatainkra és magánéletünkre: érdemes odafigyelni az adatvédelmi beállításokra és megfontoltabban ismerkedni. Ha mégis kiszemeltté válunk és zaklatóval akad dolgunk, a legfontosabb, hogy egyértelművé tegyük számára az elutasítást. A legtöbb stalker ugyan nem ért a szép szóból és továbbra is a nyomunkban lesz, azonban semmi esetre sem szabad vele kapcsolatba lépni, hiszen a konfrontáció is csak olaj a tűzre. Remélhetőleg az illető egy idő múlva felhagy tevékenységével, ha azonban továbbra is fenyegetve érezzük magunkat, ne habozzunk segítséget kérni a rendőrségtől!

44225015_315254129291431_260080542018437120_n.png

            A zaklatás büntetése komoly kihívás az igazságszolgáltatás számára, mivel nem egy nagy tettről, hanem sok apró tevékenységről van szó, melyek gyakran nem is illegálisak. A zaklatás tényét nehéz bizonyítani - éppen ezért fontos, hogy az áldozat minden üzenetet és tárgyat megőrizzen, melyek később bizonyítékul szolgálhatnak az elkövető ellen. A bíróság intézkedései sajnos sokszor nem hatásosak: egy távoltartási végzés például sokszor csak felbosszantja a zaklatót, aki ezért még inkább áldozata közelébe akar kerülni. A hatóságokhoz való fordulás mellett kiemelten fontos az egyéni óvatosság és megfontoltság. Sok film készült a témában, csak hogy néhányat említsek: Végzetes vonzerő, Cape Fear - A rettegés foka, A rajongó, Sötétkamra, Egy ágyban az ellenséggel, Őrült szenvedély, Rettegés (a címeik is önmagukért beszélnek…).

            A stalking mint ártalmas jelenség szerencsére ma már tudatosan felismert és egyértelműen elítélt tevékenységnek számít, melynek háttérbe szorítására komoly lépések történtek. Végezetül fontos letisztázni, hogy mások zaklatása és kéretlen követése - még ha szerelmi indíttatásból történik is - cseppet sem romantikus. A zaklató ugyan felhívhatja magára valaki figyelmét, de barátságot vagy szerelmet nem lehet más akarata ellenére kicsikarni - ezekhez már két ember kell…

ANTAL BÁLINT

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr1114323421

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.