A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Lapszemle

2012. szeptember 14. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

Hetilapok

A régóta várt és szorgalmazott csapatkivonás helyett a közeljövőben átmenetileg nő az Afganisztánban szolgáló magyar katonák száma. A Baglán tartományban hat éve működő Tartományi Újjáépítési Csoport létszáma októbertől ötszáz főre nő. Ez a misszió kezdete óta a legnagyobb magyar különítmény. A bővítés azonban csak ideiglenes jellegű. A végső cél a NATO-haderő 2014-re tervezett teljes kivonása. A magyarok által is felügyelt tartomány, különösen a katonai tábor, az ellenség kiemelt célpontja. A harci feladatokkal nem megbízott magyar csoport is vesztett már hat katonát az évek során. Minden eset után felmerült a magyarok hazarendelése, amit általában főként az aktuális ellenzék szorgalmaz. De ez továbbra is várat magára. A Heti Válasz tudósítója a helyszínen járt, hogy testközelből tájékozódjon a magyar katonák afganisztáni körülményeiről. A héten Reflektorban: Afganisztán.

A leginkább szkeptikusak figyelmét sem kerülhetik el a belvárosban az elmúlt évek során véghezvitt átalakítások, felújítások. A Kálvin tér és Kecskeméti utca, valamint a Március 15. tér látványos megújulása irányváltást jelez a belvárosi közterületek kinézete terén. Az említett beruházások az V. kerületi önkormányzat által meghirdetett „Új főutca” program első ütemében készültek el. A projekt második részének központja a tervek szerint a régóta elhanyagolt Ferenciek tere lesz.  A hosszú távú cél egyértelműen az, hogy a belváros elsősorban a gyalogosok igényeit és elvárásait szolgálja ki. Ennek keretében válna teljes egészében sétatérré a terület, miként a Kálvin tér jelentős része is. Ehhez hozzátartozik a sokak visszatetszését kiváltó aluljáró megszüntetése is. A tervek részleteiről és hátteréről olvashatunk a Heti Válasz Visszafoglalni a várost című írásában.

Egyre többek számára visszatetsző Németország, illetve a német kancellár, Angela Merkel viselkedése. A világgazdasági válság után gazdaságilag és pozíciójában egyaránt megerősödve kikerülő állam mind kevésbé titkoltan igényli a vezető szerepet a szorosabb egységbe tömörülő Európa élén. A mindenki számára kötelező adózási és fiskális szabályozásban, valamint a tovább szigorodó ellenőrzésekben egyre több ország látja saját szerepének túlzott korlátozását. Angela Merkel és kormánya ennél már távolabbra is tekint. Egy nemzetek feletti európai alkotmány létrehozását sürgetik. A német törekvések hátterét és lehetséges következményeit vizsgálja a közéleti hetilap legfrissebb száma. Az írás címe: Integráció vagy birodalomépítés?

A hazánkban sokáig szitokszónak tartott államosítás mára a kormány egyik legfontosabb jelszavává vált. Az egykor neki tulajdonított negatív értelmezést ma már a privatizáció fogalma vette át. A kimondott cél, hogy a profitorientált külföldi cégek és multik helyett a társadalmi érdekeket előtérbe helyező állam legyen a stratégiailag fontos területek fő tulajdonosa. Ebbe a kategóriába pedig egyre több minden belefér. A nemzeti olajtársaság visszavásárlása után ma már a gázszolgáltatás újraállamosítása a fő cél. De ezeken kívül állami monopóliumként képzelik el többek között a fém- és a dohánykereskedelmet, valamint a tankönyvterjesztést is. Az állam tulajdonszerzési törekvéseinek okait és távlatait mutatja be a Heti Válasz legújabb száma. Az összeállítás címe: Vissza az államnak.

A Nemzeti Nyomozóhatóság statisztikái alapján évről évre lista készül a legveszélyesebb, illetve a bűnözéstől legkevésbé fenyegetett hazai városokról. Az összeállítás egyik legmeglepőbb következtetése, hogy 2009 óta minden évben Pécs városában követik el a legtöbb gyilkosságot. Ez várhatóan idén sem fog változni, hiszen az utolsó negyedévig már négy áldozatról van tudomása a rendőrségnek. További adatokat és érdekességeket tudhatunk meg a HVG legújabb számában. A lap a városok hagyományos bűnügyi toplistájának első részét közli a héten. Ebben a megyei jogú városok statisztikáival ismerkedhetünk meg.

A gazdasági válság egyik különös következménye a városokból a vidék irányába tapasztalható elvándorlás. A városi terheket egyre nehezebben viselők többségét nem a tisztább levegő vonzza a tanyavilágba. Sokkal inkább a könnyebbnek gondolt megélhetés, a tervezhetőbb, önállóbb élet. A városiak betelepülése azonban korántsem zökkenőmentes. Az önellátáshoz szükséges ismereteknek ugyanis általában híján vannak. A zöldség- és gyümölcsterjesztést vagy az állattartást pedig nem lehet egyik napról a másikra megtanulni. Ezeket a hiányokat kívánják pótolni az egyre gyakoribb, a gazdálkodás alapjait tanító programok. A tanyavilág új lakóiról szól a HVG Földhözragadtak című írása.

Közelmúltbeli felszentelése és újranyitása óta viták kereszttüzében áll a jelentősen megújult pannonhalmi bazilika. Ennek elsődleges oka, hogy az épületegyüttes felújítása és bővítése során eddig mindig nagy figyelmet fordítottak a hagyományok követésének. Ezúttal azonban ez csak részben teljesült. A műemlékvédelem szempontjai kiegészültek a modern kihívásokra mindig reagáló szerzetesközösség elvárásaival. A hagyományos formákat pedig igyekeztek összhangba hozni napjaink művészeti minimalizmusával. Az átépítés hátteréről és végeredményéről olvashatunk a hetilap Díszletbontás címmel megjelent cikkében.

Régóta megfogalmazódott társadalmi igényt elégített ki a hatóság a héten Biszku Béla őrizetbe vételével. Sokakat felháborított, hogy a pártállam egykori belügyminisztere évtizedekkel a rendszerváltás után is békés nyugdíjasként élhet. Holott többek között az 1956 utáni megtorlásokban betöltött szerepe vitathatatlan. Ügyének hosszadalmas menete újfent rávilágított a kommunizmus idején elkövetett bűnök miatti felelősségre vonás nehézségeire. Egyszerű lenne az emberiesség elleni bűnök közé sorolni, és abból kiindulva megbüntetni azokat. Ezt azonban akadályozza az, hogy míg előbbiek a nemzetközi jogon alapulnak, a kommunista bűnök fogalma az egyes nemzetek jogszabályaira épül. Sőt, valójában még az emberiesség elleni bűnök közelebbi meghatározása és büntethetősége sem tisztázódott az elmúlt bő hat évtized során. E két büntetőjogi kategória kialakulásának folyamatát mutatja be a héten a HVG munkatársa. Írásának címe: Jogtipródás.

Paradox módon talán még soha nem irányult akkora figyelem Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának személyére és az általa képviselt területre, mint közelmúltbeli lemondása óta. Maga sem tagadja, hogy a környezetvédelem nem tartozik a társadalom érdeklődésére joggal számot tartó területek közé. Ennek ellenére lehetőségeihez képest sikeresnek tartja négyéves tevékenységét. Távozását elsősorban a jogszabályi környezet átalakulásával, pozíciójának elértéktelenedésével magyarázza. Fülöp Sándor négy évvel ezelőtt tett ígéretét beváltva adott interjút a HVG újságírójának. A vele készült beszélgetést a Portré rovatban olvashatjuk.

Az Egyesült Államokban naponta mintegy négyszázezer mobiltelefont dobnak ki. Ez csak egyetlen adat, amely azonban alátámasztja, hogy az elektronikus hulladék egyre jelentősebb gondokat okoz világszerte. Mindez azonban nem csak a felelőtlen és a divatot elvtelenül követő felhasználók hibája. Nagymértékben hozzájárul, hogy egy idő után az is készüléke lecserélésére kényszerül, aki egyébként nem váltana. Egyre ismertebb az a tény, hogy a gyártók már eleve beprogramozzák készülékeikbe a meghatározott idő elteltével előkerülő problémákat. Amelyek aztán általában a garanciális idő lejárta után mutatkoznak meg. Ezzel is vásárlásra ösztönözve a potenciális vevőket. De egyéb trükköket is előszeretettel vetnek be a gyártók. És nem csak mobiltelefonok, de a legtöbb gyakran használt elektronikai eszköz esetén. Ennek hátterét vizsgálják a héten a Figyelő munkatársai, szakértők segítségével.

Katolikus lapok

Az évek óta húzódó gazdasági világválság legnagyobb vesztesei nem a segítségre szoruló bankok, vagy a csődközelbe jutott államok. Az igazi vesztes az a világszerte élő sokmillió ember, akik elveszítették biztosnak hitt állásukat, illetve esélyük sincs arra, hogy munkát találjanak. Többszörösen is szomorúnak mondható azok helyzete, akik gyermekeik számára a biztos hátteret kellene, hogy jelentsék. De munkanélküliként ezt szinte lehetetlen megvalósítani. Önmaguk, családjuk és a társadalom egésze számára is fontos, hogy ez az állapot ne állandósuljon. A kudarcokba, a reménytelenségbe azonban nagyon könnyen bele lehet fáradni. Az Új Ember állandó rovata ezúttal a munkanélküli szülők helyzetére próbál megoldást keresni. E témában beszélget a lap munkatársa a munkaerő-kölcsönző és -közvetítő céget vezető Berta Csabánéval. A hét kérdése ezúttal: Ki segít az álláskereső szülőknek?

Egy egyházi szempontból különösen fontos, valamint egy felettébb szomorú évforduló kapcsán tartottak megemlékezést az elmúlt héten Szarajevóban. A II. Vatikáni Zsinat megnyitásának ötvenéves jubileuma mellett a huszadik század utolsó évtizedének egyik legvéresebb konfliktusa, a boszniai háború kitörésének huszadik évfordulója is ez évre esik. Az ez alkalomból megrendezett nemzetközi béketalálkozón számos vallási és politikai vezető vett részt. Mások mellett a szerb ortodox és az orosz pátriárka, illetve a szarajevói érsek is. Az összejövetel témáját „Az együttélés a jövő – vallások és kultúrák párbeszédben” cím foglalta össze. A békemenettel záruló találkozóról olvashatunk összefoglalót a katolikus hetilap legfrissebb számában.

Szeptember első napjaiban tartotta őszi rendes ülését a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. A találkozó központi témáját az októberben kezdődő hit évének menete és programjai jelentették. A tematikus év során a legfontosabb feladat a katolikus hit tartalmának minél szélesebb körben való megismertetése lesz. De szóba került az összejövetelen többek között az adófelajánlásokból származó bevételek jelentős csökkenése, valamint az egyházi iskolák helyzete is. Ugyancsak számos tisztázásra váró kérdést felvet a kötelező hit- és erkölcsoktatás bevezetése az idei évtől. Mindezekről, a további témákról, valamint Erdő Péter bíboros sajtótájékoztatójának részleteiről olvashatunk az Új Ember e heti számában.

Immár egy éve, hogy hivatalba lépett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem újonnan megválasztott rektora. Szuromi Szabolcs Anzelm jubileumi esztendővel kezdte rektori szolgálatát. Idén ünnepeljük az intézmény újraindulásának huszadik évfordulóját. A 2012-es év azonban még több újdonságot és kihívást tartogat az egyetem hallgatói és vezetői számára egyaránt. A felsőoktatás rendszerének és finanszírozásának gyökeres megújítása mellett a Katolikus Egyetem belső szervezete is számos változást él át. Részben kényszerűségből, részben a fejlődés érdekében. Előbbi kategóriába tartozik az oktatói gárda fiatalítása, amelynek fő okát a nyugdíjazások jelentik. A fejlődést ugyanakkor az egyes karok és egyetemek közötti szorosabb együttműködés szolgálja. Mindezekről részletesen beszél második rektori évének kezdetén Szuromi Szabolcs Anzelm az Új Ember munkatársának.

A franciaországi ökumenikus szerzetesközösség számára különösen is fontos a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának ötvenedik évfordulója. A közösség tagjai a zsinathoz kapcsolódva megemlékeznek arról, hogy a résztvevők között volt a mindenki által ismert Roger testvér és egy szerzetestársa is. Szintén 1962-höz köthető a közösség új templomának befejezése és felszentelése. A szerzeteseket vezető Roger testvér sokáig ellenállt a templom építésének, végül mégis beleegyezett régi központjuk elhagyásába. Így született meg az immár félszáz éve álló Kiengesztelődés temploma. A kettős jubileumhoz kapcsolódva olvashatunk a templom építésének történetéről a Keresztény Élet héten megjelent számában.

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr674776351

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.