A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Lapszemle

2012. szeptember 02. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

Hetilapok

Ellentmondásosan indult Pintér Sándor második belügyminiszteri időszaka, a négyéves ciklus feléhez érkezve azonban, ha csak időlegesen is, de igazi sikertörténetté vált. A közrend megteremtését és a rendőrség megtisztítását zászlajára tűző miniszter olyan eredményeket ért el, amelyekről elődei csak álmodhattak. Vizoviczki László és Portik Tamás letartóztatásával a hazai alvilági élet legmagasabb szintjét is elérte az igazságszolgáltatás. Több magas rangú nemzetbiztonsági és rendőrségi vezető pedig a saját kárán szembesülhetett a megújulás tényével, amikor vád alá került. A Heti Válasznak adott interjúban a miniszter beszél ezek mellett a közelmúltban botrányosan véget ért Ozora-fesztiválról, illetve a szélsőjobboldali erők fellépéséről is. A Pintér Sándorral készült beszélgetés a hetilap legújabb számában olvasható.

Nehéz összeegyeztetni, ha egy épület egyszerre nap mint nap használt kolostor, védelem alatt álló műemlék, és népszerű turisztikai látványosság. Ez jelentette a legnagyobb gondot a pannonhalmi apátság közelmúltban befejezett átfogó rekonstrukciója alatt is. További érdekeket sértett az, hogy a jelentős beruházás levezénylésére nem magyar szakembert kértek fel. Művészettörténészek és az építész szakma folyamatos támadásai közepette kellett tehát véghezvinniük az átalakítást az épületegyüttest gondozó bencés szerzeteseknek. Céljuk az évezredes múlt emlékeinek és a modern művészet minimalizmusának összehangolása volt. A rekonstrukció hátterét mutatja be a Heti Válasz múltat is felidéző írása. Címe: Isteni minimalizmus.

A világ legnagyobb pártja a Kínai Kommunista Párt, nyolcvanmillió főt is meghaladó tagságával. A szervezet egyben a Föld legnépesebb államának stabilitását, valamint a hatalom folytonosságát is biztosítani hivatott. Az állandóság azonban időről időre átfogó változások véghezvitelét igényli. Erre ébresztették rá a kínai hatalmi elitet is az 1989-ben, a Tienammen téren történtek. Azóta az egység a párton belül látszólag töretlen, ami a folyamatos gazdasági fejlődés egyik fontos alapját is jelenti. Hogy mindez fenn is maradjon, ahhoz szükséges a meghatározott időközönként tervszerűen véghezvitt elitváltás. Ez várható tíz év elteltével az idei pártkongresszuson. A kínai politikai változások menetéről és hátteréről készített összeállítást a legújabb Heti Válaszban olvashatjuk, A hatalommegmaradás törvénye címmel.

Hónapok óta hallani róla, de eddig senki sem akarta komolyan venni. Ma már azonban szinte tényként kezelhetjük, hogy Izrael még az ősszel támadást indít Irán, illetve a perzsa állam atomlétesítményei ellen. Egyre több egyértelmű jel utal arra, hogy a megelőző csapásnak beállított támadást még az amerikai elnökválasztás előtt be akarják fejezni. Az atomsorompó-egyezményt nem ratifikáló Izrael köztudottan azzal vádolja az egyezményt aláíró Iránt, hogy atomprogramja valójában nem békés célokat szolgál, hanem hosszabb távon a zsidó állam ellen irányul. Az elképzelés valóságalapjáról sokat elmond, hogy a hírhedt izraeli titkosszolgálat, a Moszad vezetőjének azért kellett távoznia, mert kétségbe vonta főnökei vélelmét. A közelgő konfliktusról, valamint az izraeli tervekről olvashatunk a hetilap Tájkép csata előtt című cikkében.

Az augusztus huszadikai ünnepségsorozathoz köthető modern hagyomány, hogy 2012-ben immár hatodik alkalommal választották meg az ország tortáját. Mivel az ünnep az államalapításról szól, így a győztes édesség Magyarország születésnapi tortája. Az idei versenyt a szakértőkből álló zsűri értékelése alapján a szabolcsi almás máktorta nyerte meg. Alkotója, Pintér Attila mestercukrász szerint az igényesen válogatott alapanyagok és a pontos csapatmunka vezetett a sikerhez. Vele készített interjút a Heti Válasz munkatársa.

Minden magyar állampolgárnak azonos jogokkal kell rendelkeznie. Ezzel indokolta a kormány, hogy az Alaptörvényben a határainkon kívül élő magyarok számára is lehetővé tette a magyarországi szavazáson való részvételt. Most az ő összeírásuk szükségességével és nehézségével magyarázza a választások előtti regisztráció bevezetését. Ez azonban általános lenne, minden választójogával élni kívánó magyar állampolgár számára kötelező. Holott még a kettős állampolgárok szavazásának részleteit sem dolgozták ki. A választójog gyakorlásának közelgő változásairól szól a HVG Ábelek a rengetegben címmel megjelent írása.

Évek óta gyakori téma a nemzetközi sajtóban az Egyiptomban kisebbségben élő kopt keresztények helyzete. Az állandó támadásoknak kitett közösség sorsa a tavaly januári forradalom, majd hatalomváltás óta sem javul. Újra és újra felerősödik a keresztény és muszlim hívek közötti feszültség. Nemrég egy máshol mindennaposnak mondható konfliktus fajult emberéletet követelő utcai harccá. A szaporodó vallási összetűzések feloldását az sem könnyíti meg, hogy az elnökválasztást a Muszlim Testvériség jelöltje nyerte meg. Így nehezen képzelhető el egy vallási kérdésekben semleges, de legalábbis toleráns állam létrejötte a közeljövőben. Az egyiptomi helyzetről készített helyszíni beszámolót a HVG tudósítója. Írásának címe: Vérre megy.

Mindszenty József bíboros 1956-os szerepvállalása miatt tizenöt évet volt kénytelen az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tölteni. Ez az idő azóta is rekordhosszúságú. A második leghosszabb ideig, öt évig egy perui ellenzékinek nyújtott politikai menedéket valamely nagykövetség. Emiatt az eldöntetlen ügy miatt is, ma már csak Latin-Amerikában számít szerződésbe foglalt jognak a diplomáciai menedék. Ezt a történelmi hagyományokon alapuló segítőkészséget használta ki a hetekben az elhíresült Wikileaks internetes portál alapítója, Julian Assange. A kiadatását kérelmező hatóságok elől Ecuador londoni követségén talált menedéket. Az ő esete kapcsán készített összeállítást az e heti HVG a diplomáciai menedék intézményének történetéről. A cikket Kibúvóhely címen olvashatjuk a lapban.

Nincs abban semmi meglepő, ha egy kormány vagy akár a miniszterelnök a szívügyének számító területekre az átlagosnál jobban odafigyel. A jelenlegi ciklusban kiemelten kezelt ágazat a sport, azon belül is elsősorban a labdarúgás. Mutatja ezt a 2014 és 2016 között összesen csaknem százmilliárd forintos állami finanszírozással felépülő három stadion. De beleillenek a sorba a kormányfő által még 2004-ben létrehozott Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány tervezett beruházásai is. A tízmilliárdos fejlesztés magánpénzekből valósulhat meg, ezzel a térség központjává téve az ezernyolcszáz fős települést. A nagyszabású felcsúti tervek hátteréről és részleteiről olvashatunk a közéleti hetilap legfrissebb számában, Kötőszövet címmel.

A világ leggazdagabb emberei körében újabban már nem annyira a vidéki angliai kastélyok vagy a francia Riviérán elterülő nyaralók vásárlása a divat, egyre inkább saját szigetre vágynak. De ma már nem is kell ehhez a legtehetősebbek közé tartozni, hiszen akár egy belvárosi lakás áráért szert tehetünk egy kisebb szigetre Kanada partjainál. A legkisebb eladott sziget alig ötszáz négyzetméter területű. A divat nem is mostanában kezdődött. Farhad Vladi már 1986-ban céget alapított szigetek eladására. Azóta több mint kétezret vásároltak tőle, és még ennél is többet adott bérbe. Ezt az egyre sikeresebb üzletágat mutatja be részletesen a héten a Figyelő munkatársa.

 Katolikus lapok

Az idén elfogadott, fokozatosan bevezetésre kerülő új oktatási törvény értelmében a következő tanévtől kötelező lesz az általános iskolákban a hit- vagy erkölcsoktatás. A legtöbb intézményben újnak számító tárgy bevezetése egy évek, lassan évtizedek óta hangozatott negatív tendenciára adott válasz. Az erkölcsi értékek, mások mellett a közelmúltban elhunyt Kopp Mária által is gyakran említett háttérbe szorulása, elértéktelenedése egyre inkább érzékelhető a társadalmon belül. A fokozatosság elsődleges oka az, hogy az erkölcstan felelős és valódi értékeket közvetítő oktatásához jelenleg még nem találni megfelelően képzett tanári gárdát. Ezt a hiányt kívánja pótolni a hátralévő időben a leendő tanárok továbbképzése, amelyben a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kara is részt vesz. A kar oktatóját szólaltatja meg ezúttal az Új Ember hét kérdése rovata. Cseri Kinga többek között a továbbképzésről, az erkölcstan szükségességéről, és majdani tanrendjéről is beszél.

Idén már harmincharmadik alkalommal rendezték meg a keresztény alapokon nyugvó, de a résztvevők sokféleségéről is elhíresült Rimini Meetinget. Vallási vezetők, politikusok, gazdasági szakemberek, tudósok és művészek egyaránt megtalálhatóak voltak a hét résztvevői és előadói között. Az esemény rangját mutatja, hogy mások mellett a moszkvai érsek, az olasz miniszterelnök és az ENSZ-közgyűlés elnöke is megtisztelte jelenlétével. A találkozó idei témáját „Az ember természete kapcsolat végtelennel” cím jelölte ki. A fő témák mellett arról is megemlékeztek a résztvevők, hogy Boldog II. János Pál pápa éppen harminc éve látogatta meg a rendezvényt. A Rimini Meetingről készített összefoglalót a héten a katolikus hetilap munkatársa.

Immár két évtizede, a rendszerváltás óta zajlik a több mint egy évezrede alapított pannonhalmi apátság régészeti kutatása és rekonstrukciója. A munkálatok hivatalos lezárására augusztus utolsó hetében került sor, a felújított Szent Márton-bazilika felszentelésével. Az egykor imateremként használt épület így ma már nem csupán a nagy művészeti korszakok stílusjegyeit hordozza magán, de a kortárs építészet jellemzőit is viseli. Az uniós források segítségével véghezvitt nagyszabású átalakítás vezetésével a világhírű brit építészt, John Pawsont bízták meg. A feladat nem volt egyszerű, mivel a szerzetesi közösség igényei mellett a műemlékvédelmi, valamint turisztikai szempontokat is figyelembe kellett venni. A rekonstrukció végeredményéről találunk fényképekkel illusztrált beszámolót a legfrissebb Új Ember Épített örökségünk rovatában.

XII. Piusz pápa a huszadik század egyik legellentmondásosabb egyházi vezetője. A második világháború pápája az utókor egy részének szemében a katolikus egyház zsidóellenességének és náci kapcsolatainak megtestesítője volt. Mára kiderült, mindennek semmi köze a valósághoz, sőt a feltételezés tudatos lejárató kampány eredménye. A román titkosszolgálat, Amerikába emigrált egykori vezetője írt könyvet a hírhedt szovjet titkosszolgálat, a KGB programjáról, aminek XII. Piusz pápa befeketítése volt a célja. Az események szemtanúinál ugyan esély sem volt erre, ám a hatvanas-hetvenes évek új nemzedékei már fogékonyabbak voltak a rágalmakra. Részleteket a korábbi titkosszolgálati vezető könyve alapján a Keresztény Élet legfrissebb számában olvashatunk.

Több rendtársa mellett Károlyi Bernát ferences szerzetes boldoggá avatásának hivatalos eljárása is kezdetét vette idén. Ennek eredményére ugyan vélhetően még éveket kell várni, de a kommunista diktatúra alatt elveikért letartóztatott és megkínzott szerzetesek életszentsége kétségbevonhatatlan. Így Bernát atyáé is, aki a börtönben szótlanul elviselt szenvedések következtében halt meg 1954-ben. A Keresztény Élet „Akiket üldöztek az igazságért” című rovata ezúttal Károlyi Bernát életét és meghurcoltatásának történetét mutatja be.

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr514747001

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.