A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Lapszemle

2012. augusztus 26. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

Hetilapok

Gáláns ajánlat vagy szemfényvesztés? Ezen tanakodhatnak az illetékesek és a közvélemény a neves műgyűjtő, Zelnik István közelmúltbeli bejelentése kapcsán. A vitatott megítélésű Andrássy úti Aranymúzeum tulajdonosa felajánlotta a magyar államnak, hogy visszavásárolja az évtizedek óta követelt Seuso-kincseket, amennyiben a saját gyűjteményében tudhatja azokat. Végrendeletében azonban az államra hagyná a felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat. Elmondása szerint a kincset jelenleg birtokló brit lorddal már megegyezett, minden a magyar kormány kompromisszumkészségén múlik. Mindehhez viszont hazánknak le kellene mondania évek óta bizonyítani vágyott tulajdonjogáról. L. Simon László kulturális államtitkár szerint a felvetés csak blöff, a jóváhagyás pedig az ország nemzetközi hitelességének elvesztését jelentené. A helyzet megítélését nehezíti, hogy Zelnik csak a napokban tette a bejelentést, bár a szerződést állítólag már május végén aláírta a kincs megvásárlásáról. Zelnik Istvánról és legújabb tervének hátteréről készített összeállítást a Heti Válasz, Aranyban utazik címmel.

Bár látszólag az Egyesült Államok belügye, mégis az egész világot foglalkoztatja az idén esedékes amerikai elnökválasztás. Vajon a gazdasági válság és a nemzetközi konfliktusok elhúzódó hatásai hagytak-e mélyebb nyomot a társadalomban vagy a szociális háló kiterjesztése, esetleg a terroristavezér, Oszama Bin Laden likvidálása? Az első színes bőrű elnök, Barack Obama négy évvel ezelőtti hatalomra kerülését nagyban segítette az amerikai társadalom különlegességek és hollywoodi sikertörténetek iránti fogékonysága. Ám az új elnök elmaradt a világszerte érezhető fokozott várakozásoktól. Képes lehet-e most legyőzni őt a karizmatikusnak nem nevezhető Mitt Romney? Erre keresi a választ a közéleti hetilap írása. Címe: Egy unalmas fehér férfi.

Szobrok, kilincsek, bevásárlókocsik, biciklitartók, felsővezetékek. És a felsorolás korántsem teljes. A fémtolvajok sem az eszközöket, sem az ellopott tárgyakat illetően nem válogatnak. Amit el lehet vinni, azt idővel el is fogják vinni. A egyre sűrűbb kényszerű leállások miatt a Budapesti Közlekedési Központ már jutalmat ajánlott fel a tolvajokról vagy a felvásárlókról szóló adatokért. De a helyzet az államot is lépésekre kényszeríti. A fémlopások becslések szerint évente mintegy ötmilliárd forint veszteséget okoznak a gazdaságnak. Már régebb óta tervben van a fémtörvény szigorítása. A közelmúltban felmerült az ágazat egészének államosítása is. Az illegális fémkereskedelem megfékezésének terveit mutatja be a Heti Válasz Gyűjtőszenvedély címmel megjelent írása.

A közelmúltban a kormány több beruházást is kiemelt projektté nyilvánított. Ezek között szerepel a budai Várbazár nyár elején hivatalosan is meghirdetett felújítása. A már évek óta romos állapotban lévő, életveszélyes épület egyes elemeinek látványterve már korábban is látható volt. A megosztott beruházás több része azonban csak most került nyilvánosságra. Elsőként a Heti Válasz olvasói ismerhetik meg az első kerületi önkormányzat állami támogatást és uniós forrásokat egyaránt elnyert terveit. A kerületi beruházás nagyságrendjében és költségeiben is szinte példa nélküli. Magában foglal többek között akadálymentesítést, közel háromszáz férőhelyes mélygarázs építését, valamint új villamosmegálló kialakítását. A beruházás terveiről és menetéről a Heti Válasz havonta megjelenő fővárosi mellékletében olvashatunk részletesen, Látványlift címmel.

A londoni olimpia befejeztével azonnal kezdetét vette az összegzések, elemzések és visszatekintések időszaka. Sokan pedig már ilyenkor is a következő játékokkal, esetleg a még távolabbi jövővel foglalkoznak. A legújabb Heti Válasz mindkét irányt célba veszi az idei olimpiához kapcsolódó három cikkében. Olvashatunk a sikerek összetevőiről, a hazai sporttámogatás átalakításáról, vagy az angolok olimpia utáni mérlegéről és véleményeiről. Választ kaphatunk arra a kérdésre is, reális-e egy Magyarországon megrendezésre kerülő olimpiáról álmodozni. S ha igen, mikor lehet az álomból valóság? Végezetül a több magyar sikerben is részt vállaló sportpszichológussal, Lénárt Ágotával készült interjút olvashatjuk. Részletek a legújabb Heti Válaszban.

Augusztus közepén érkezett a hír, miszerint három magyar állampolgárt ismeretlenek elraboltak a polgárháború sújtotta Szíriában. Nem sokkal ezután már azt is tudni lehetett, hogy mindhárman a rendőrség kötelékéből szereltek le néhány éve, most pedig kutyakiképzéssel foglalkoztak. A közel-keleti államba dolgozni mentek, meg nem erősített információk szerint a helyi kormány felkérésére. Munkavállalásukról sem korábbi feletteseik, sem a hivatalos szervek nem értesültek. Egykori kollégáik közül ezt többen vitatják, mivel informális úton még ők is tudtak a három magyar damaszkuszi munkájáról. Az ügyben még mindig teljes hírzárlat van, ami csaknem két héttel az elrablás után már nehezen indokolható. Mindez könnyen rossz fényt vethet a magyar külpolitikára, mivel a NATO és Európai Unió egyaránt a jelenlegi szír kormányzat teljes elszigetelése mellett döntött. A HVG a héten az elrabolt magyarokról, eddigi pályafutásukról és lehetséges motivációikról gyűjtötte össze a mostanáig megismerhető tényeket. A lap munkatársa rávilágít az üggyel kapcsolatos további összefüggésekre is. Írásának címe: Kutyaharapás.

Évek óta téma a könyvkereskedelem területén, hogy a forgalmazóknak az elektronikus könyvek irányába is nyitni kell, mivel azok a közeljövőben kiszorítják a piacról papíralapú társaikat. Bár a jóslatok beteljesülése még a legtöbb országban várat magára, felmerül a kérdés, mitől olyan biztos és egyértelmű az olvasás ezen új formájának térhódítása. Mitől jobb, vagy miben más az e-könyv? Ellene a papír félreismerhetetlen illatát, illetve a kiadók megnövekedett lehetőségeit hozzák fel. Míg előbbi szubjektív megítélésű, utóbbi visszaélések alapja is lehet, hiszen így akár a készülékről is törölhető egy-egy már megvásárolt mű. Sokhelyütt még kevés az elérhető könyv, illetve drágák az e-könyv-olvasók is. E kettő azonban folyamatosan javul. Ezeken kívül pedig nehéz bármivel indokolni az e-könyvek elleni küzdelmet. Az elektronikus könyvekről olvashatunk a héten megjelent HVG-ben, Sokoldalúság címmel.

Ki hinné, hogy az égitesteken felfedezett tájak elnevezése akár nagyobb bonyodalmakat is okozhat, mit egyes földrajzi nevek? Legutóbb a Marson nemrég landolt űrjármű leszállási helyének megnevezése váltott ki vitát. A névadásra jogosult Nemzetközi Csillagászati Unió ugyanis nem engedélyezte az űrszonda irányítói által hivatalos közleményekben is használt nevet. A névadás előtt számos kritériumot figyelembe kell venni. A nemzetek közötti konfliktusok megelőzése érdekében például csak a tizenkilencedik század előtt élt politikusokat vagy vallási vezetőket érhet ez a megtiszteltetés. Hegyeket azonban róluk sem nevezhetnek el, mivel azok csak mitológiai nevet viselhetnek. A Hold tájainak első nemzetközileg egységes elnevezéslistáját már 1935-ben nyilvánosságra hozták. Míg a Mars tájairól csak az ötvenes évek végén készült lista. További érdekességeket tudhatunk meg az űrbéli tájak elnevezéséről a HVG Marsrajzinév-bizottság című cikkéből.

Egy tehetséges és céltudatos indiai származású amerikai, Salman Khan akarva akaratlanul megváltoztatta nem csak saját életét, de talán az oktatás jövőjét is. A pénzügyi szakemberként dolgozó többdiplomás fiatal mindössze segíteni akart távol élő unokahúgának, ezért néhány perces korrepetáló videókat készített és küldött neki az interneten. Ezeket azóta csaknem kétszáz millióan nézték meg, Khan pedig már főállásúként végzi tevékenységét, nonprofit akadémiáján keresztül. Nem csak ezen a történeten érhető tetten a technikai újdonságok térhódítása az oktatás területén. A klasszikus módszerekkel ellentétben ma már szinte észrevehetetlen például, ha valaki külső segítséggel kívánja abszolválni vizsgáit. És a diákok ezen a téren messze megelőzik tanáraikat. A modern oktatási formák, segédeszközök és puskázási módszerek világába kalauzolja az olvasót a Figyelő legújabb száma.

Katolikus lapok

Egyre gyakrabban használt, mind több helyről hallott kifejezés a nanotechnológia. Ha a közbeszédbe még nem is, de a köztudatba már kezd beszivárogni. Miközben sokan még csak megközelítőleg sem tudják, mit is jelent valójában. Habár a „nano” hallatán általában sejtjük, valami nagyon apróról van szó, hogy mennyire, azt sem meghatározni, sem elképzelni nem tudjuk. A nanométer a milliméter milliomodrésze. A könnyebb érthetőség kedvéért: egy átlagos emberi hajszál hozzávetőleg nyolcvanezer nanométer hosszúságú. A nanotechnológia jelentősége a technika fejlődésében is egyre erőteljesebben érzékelhető. Ma már csaknem kétezer, ilyen technológiával előállított termék érhető el. De milyen hatással lehet mindez környezetünkre? Erre kaphatunk választ az Új Ember teremtésvédelmi sorozatának legújabb fejezetében.

Az államalapításról, illetve első királyunkról emlékeztünk meg a héten az augusztus huszadikai ünnepen. A keresztények számára ez a nap mindenekelőtt az országot a Szűzanya oltalmába ajánló Szent István király emlékezetéről szól. Ennek legszebb megnyilvánulása az évről évre a fővárosi Bazilikánál megtartott ünnepi szentmise és körmenet. Idén Erdő Péter bíboros mellett részt vett az ünnepségen mások mellett hazánk apostoli nunciusa, valamint a jeruzsálemi pátriárka is. De jelen volt Jakubinyi György gyulafehérvári érsek is, aki a szentmise homíliáját mondta. Őt kérdezi a héten a katolikus hetilap munkatársa Szent István király jelentőségéről, életének és példájának aktualitásáról.

Az ünnephez kapcsolódva sor került az állami kitüntetések átadásának hagyományos aktusára is. Ennek, mint minden évben, idén is számos katolikus vonatkozása volt. Magas állami elismerésben részesült mások mellett a munkája és személye miatt méltán népszerű Székely János püspök, Zakar Péter, a szegedi Hittudományi Főiskola rektora, valamint Vértesaljai László jezsuita szerzetes. A részletekről és egyházunk további kitüntetettjeiről olvashatunk az Új Ember összefoglalójában.

Számos felmérés látott már napvilágot, amelyek a keresztény világ strukturáltságát, sokszínűségét mutatták ki. Mivel vallásuk népszerűsége megállíthatatlanul növekszik, az elemzők figyelmét már az iszlám hívek sem kerülhetik el. Ennek tudatában készült a közelmúltban közzétett vizsgálat, melynek keretében harmincnyolc országból harminckilencezer felnőtt muzulmánt kérdeztek meg. Kiderül, hogy valamennyien vallják, egy Isten van, és Mohamed a prófétája. Ez köti őket össze, minden más vonatkozásban azonban jelentős a megoszlás. A nagyszabású felmérés eredményét foglalja össze a héten az Új Ember munkatársa.

Vörös Győző egyiptológus, ókorkutató olyan tájakon végzi mindennapi munkáját, ahová a legtöbben egész életükben nem juthatnak el. A kereszténység kezdeteinek legfontosabb történelmi helyszínein végez ásatásokat. Már három éve azon a helyen folytat tudományos munkát, ahol a híres zsidó történetíró, Josephus Flavius tanúsága szerint Keresztelő Szent Jánost fogva tartotta, majd kivégeztette a Bibliából is jól ismert Heródes. De tizenkilenc éves közel-keleti munkássága során a történelem számos kiemelkedő színterét bejárta már. Többek között az egyiptomi Thébában, illetve az ókori ciprusi fővárosban, Paphoszban is dolgozott. Ezekről is, de elsősorban jelenlegi munkájáról és eredményeiről beszél Vörös Győző az Új Ember kétoldalas, fotókkal és illusztrációkkal színesített összeállításában.

A Harmadik Világ Szegényeinek Szolgái mozgalom alapítója, Giovanni Salerno a hetvenes években Peruba utazott, hogy papként és orvosként szolgálja a helyiek közösségét. Az Andok falvainak szegénysége és elhagyatottsága megdöbbentette, ezért határozta el a mozgalom létrehozását. Ma már sokkal kiterjedtebb a szervezet és a cél is. Budapesten, a Józsefvárosban foglalkoznak a környékbeli gyerekekkel a tagok. Perun kívül egyedül itt. De hazánk is adott már valamit a harmadik világ szegényeinek szolgái számára. Szabó Zsolt atyát júliusban szentelte fel a toledói egyházmegye püspöke. Hivatása szerint ezután Giovanni Salerno példáját követve a perui szegények segítésére szánja életét. Minderről és eddigi élményeiről beszél Szabó Zsolt a Keresztény Élet ünnepi duplaszámában Az inkák magyar papja című írásban.

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr104732701

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.