A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Hely: Dunaújváros rövid története

2012. augusztus 01. - Ítélet

SZIGETI IMOLA

A város területe minden korban kedvező lehetőséget nyújtottak az emberi megtelepedésre: már az őskorban is lakott volt ez a terület. Az első jelentős település a bronzkorban alakult ki. Hatalmas tárgyi leletanyag maradt fenn a római korból is; az itt kiépült Intercisa nevű római katonai tábor a hozzá kapcsolódó polgárvárossal jelentős szerepet játszott a római birodalom keleti határának védelmében.

A honfoglaló magyarok a X. század elején telepedtek meg a térségben. A későbbi korból származó ásatások tárták fel a Dunaújváros elődjének tekinthető, már az Árpád-korban is létező, máig fennálló Pentelét, amely egy középkori görög szentről, Szt. Pantaleonról kapta a nevét. A falu 1541-től 1688-ig volt török uralom alatt, a 15 éves háború alatt pedig a lakosság teljesen kipusztult. A betelepítések során a magyar lakosságot rácok váltották fel. A pentelei rác lakosság részt vett a Rákóczi-szabadságharcban, amelynek leverése után a falu újra kiürült volna, ha nem hoznak magyar telepeseket a községbe. Ezt követően a település fejlődésnek indult.

dunaujvaros_003.jpg

Az 1831-es kolerajárvány után a jobbágyok helyzetének romlása ugyan lázadáshoz vezetett – ennek vezetője Szórád Márton csizmadiamester volt –, ám közben 1830-ban a község jogot szerzett évente négy országos és hetente két hetivásár tartására. A későbbi palotapuccsal megbuktatott "jóságos" V. Ferdinánd 1833-ban (ismét) mezővárosi rangot ad Pentelének. Az 1848-49-es szabadságharc idején a város népe Kossuth zászlaja alatt harcolt: a nemzetőrök és a népfelkelők felügyelték a dunai átkelőt és a Buda-Eszék út pentelei szakaszát. A kiegyezést követő közigazgatási változások során 1870-ben Dunapentelét a nagyközségek közé sorolták. A polgári fejlődés évtizedei következtek. Az évtized közepétől gazdasági fellendülés jellemző, közegészségügyi, majd orvosi kör alakul Pentelén, 1882-ben a új községháza épül, csendőrörs alakul. A századforduló a "boldog békeévek" fejlődését és a politikai indíttatású mozgalmak erősödését hozta Dunapentelére, az első világháború, majd a polgári konszolidáció évtizedét követő gazdasági válság azonban visszavetette a település virágzását. Az 1930-as évek második felében kibontakozó gazdasági fellendülést a második világháború törte meg. 1944 novemberétől a háborús pusztítás terepévé vált a település.

Az újjáépítés után az 1950-es esztendő hozott jelentős fordulatot a falu életébe. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége 1949 végén hozott döntést egy új, gigantikus vaskohászati kombinát és a hozzá kapcsolódó lakótelep felépítéséről. A kezdetben Mohács környékére álmodott beruházásnak a megromlott magyar-jugoszláv kapcsolatok miatt új helyszínt kerestek, így esett a választás a Mezőföldi-plató szélén álló településre: az első ötéves terv legjelentősebb beruházásaként kezdődött tehát az új város – akkori nevén Sztálinváros – építése. A város 1956-ban jelentős forradalmi események helyszíne volt. Az 1956-os forradalom utáni "konszolidációs" időszak fontos mérföldköveként említendő, hogy a város neve – 1961-től – Dunaújváros.

dunaujvaros_001.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr174689906

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.