A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Lapszemle

2012. július 28. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

Hetilapok

Bajnai Gordon a haza politikai elit legellentmondásosabb alakjainak egyike. Egykori hallgatói vezetőként lett 2009-ben az önmagát megbuktató szocialista kabinet utolsó miniszterelnöke, a hónapokig tartó, emlékezetes kormányfőkeresés eredményeként. Egyéves tevékenysége az elődei által csődközelbe lavírozott állam stabilizálását célozta. Ha nem a baloldal sokat emlegetett nyolcéves kormányzásának részese lett volna, talán még a jobboldal prominensei is nyíltan elismernék kvalitásait és eredményeit. Mandátuma lejártakor visszavonult a politikától, hogy üzleti és oktatói tevékenységét folytassa. A 2010-es megsemmisítő szocialista vereség óta azonban folyamatosan erősödtek a visszatérését szorgalmazó hangok. Bár már korábban is hallani lehetett róla, úgy néz ki, ősztől újra a nagypolitika színpadán találkozhatunk Bajnai Gordonnal. Az egykori kormányfő visszatérésének hátteréről és realitásáról olvashatunk a legújabb Heti Válaszban Haza és hasadás címmel.

Az elmúlt hónapok vitathatatlan rendőrségi sikerei, a hazai alvilági vezetők letartóztatásai, illetve a bűnüldöző szervek megtisztítása egy kevésbé örömteli tényre is felhívták a figyelmet. Olyan emberek kerültek most rendőrkézre, akikről többé-kevésbé nyíltan már évek, évtizedek óta köztudott volt, hogy kapcsolatba hozhatók a szervezett bűnözéssel. De akkor miért csak most kapták el őket? Részben magyarázatot adhat erre a rendőrségi vezetők őrizetbe vétele, ami azt mutatja, hogy az alvilág, illetve az üldözésére hivatott szervek szorosan összefonódtak. Hogy ennek most valóban vége lesz-e, és nem csak egy elitváltásnak lehetünk tanúi, azt ma még csupán remélhetjük. Az eddig történtekről és a szervezett bűnözés felszámolásának előfeltételeiről olvashatunk a közéleti hetilap Régi bűnnek hosszú az árnyéka című írásában.

A környező országokban idén megrendezett választások során feltűnő volt, hogy a határainkon túli magyarok képviseletére hivatott pártok képtelenek a megegyezésre. Ennek következményeit a szavazások eredményei mutatták meg. A szaporodó, de egymással is viaskodó magyar pártok nem csak megosztották potenciális szavazóikat, de sokaknak el is vették a kedvét a voksolástól. Szlovákiában a választási eredménytelenség mellett a tavalyi népszámlálás adatai is intő jelként hatottak. Ennek köszönhető, hogy tárgyalóasztalhoz ült a bázisát megőrző, de azzal keveset elért Magyar Koalíció Pártja, valamint a belőle kivált, szélesebb tömeget megszólító szlovák-magyar párt. A szlovákiai magyar képviselet jövőjéről készített összeállítást a héten a Heti Válasz. Címe: Magyar-magyar szótár.

Rábai Balázs nemrég még a magyar közszolgálati rádiózás egyik legismertebb műsorvezetője volt. A Kossuth Rádió népszerű reggeli közéleti műsorában ismerhette meg az ország. A közmédia új vezetése azonban jelentős mértékben megújította mind a struktúrát, mind pedig a személyi állományt. A hivatalosan a rossz szakemberek lecserélését célzó elbocsátásoknak esett áldozatul Rábai Balázs is. És bár az országot elhagyta, hivatását nem. A magyar után a szlovák közszolgálat kereste meg. Így ma már a szlovákiai magyarok számára készít reggeli műsort. Mint elmondja, rossz tapasztalatokról a szlovákiai közmédiában dolgozó magyarként egyelőre nem tud beszámolni. A Rábai Balázzsal készített interjút a Heti Válasz legújabb számában találjuk.

Semmiképpen sem nevezhető egységesnek a magyar kormány és a Nemzetközi Valutalap újbóli közeledésének hazai megítélése. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy Magyarországnak szüksége van egy védőhálóra, amely alatt biztonságban lerakhatja egy hosszú távon is stabil gazdaság alapjait. Sokan viszont megkérdőjelezik a kormányzat szándékait, mondván, hogy a háromnegyed éves egyeztetés, illetve a nem sietős hazai reagálások nem támasztják a magyar közeledés komolyságát. Ami azonban tény, hogy a héten hivatalosan is kezdetét vette az Európai Unió, illetve az IMF, valamint Magyarország közötti tárgyalássorozat. A Heti Válasz munkatársa annak járt utána a héten, milyen feltételei lehetnek a kért biztonsági hitelkeretnek, illetve mennyire lehet hajlandó kompromisszumra a magyar kormány.

Ki hinné, hogy a zöldfelületek már a múlt század harmincas éveiben is fontos szerepet játszottak a városrendezési kérdésekben. Pedig mindez jól látható a ma már nyüzsgő forgalomnak, és a tervezettnél sokkal több lakásnak helyet adó Tabán fürdővárossá alakítására kiírt pályázatban is. A többször megkísérelt átépítést előbb az első, majd a második világháború hiúsította meg. Mindössze néhány, az egykori tervekhez igazodó abbahagyott kivitelezés maradt utána. A legújabb HVG-ben a Tabán félbemaradt átépítésének folyamatába tekinthetünk bele, egyebek mellett látványtervek segítségével. Az írás címe: Az elsodort negyed.

Aki már használt számítógépes szövegszerkesztő programot, tudja, hogy annak helyesírás-ellenőrzésében nem érdemes vakon bízni. Különösen igaz ez a magyar nyelv esetén. A ragok, képzők és szóösszetételek sokaságával az egyébként folyamatosan fejlesztett és bővített programok is nehezen birkóznak meg. De nincsenek sokkal jobb helyzetben még a lényegesen könnyebb nyelvek, így az angol sem. A hetilap munkatársa ezúttal a nyelvi ellenőrző programok fejlődését és határait mutatja be. Összefoglalásának címe: Szarvas hibák.

Az olimpia első versengésére már a játékok megnyitóján sor kerül. A nemzetek felvonulása során az egész világ láthatja, és többnyire rangsorolja is a sportolók formaruháit. A divattal foglalkozó fórumoknak még hónapokkal később is témát ad, de szerencsére többnyire azért háttérbe szorul a ruha a sportoló és a sportesemények mellett. De a színpompás megnyitó alkalmával bepillanthatunk a nemzeti érzelem és a divattervezői fantázia találkozásának eredményébe. Sok országban, így például a rendező, és hagyományaikra oly büszke britek esetén is vitát kavart az alkotói szabadság előtérbe helyezése. A héten kezdődő olimpia formaruháiról és azok tervezőiről olvashatunk a megnyitóhoz kapcsolódva a HVG legújabb számában. A cikk címe: Hazai színek.

A londoni olimpia évében természetes, hogy szakértők, és kevésbé hozzáértő hírességek, illetve a sportolók elvárásairól, véleményéről, reményeiről szinte naponta olvashattunk az elmúlt bő félévben. Kevesebb szó esett eddig a társadalom várakozásairól. Ezt a hiányt kívánta pótolni a HVG az általa megrendelt közvélemény-kutatás által. Az eredmény nem meglepő, mivel hazánkban gyakori, hogy a vágyak átveszik a realitások helyét. Hogy ez ezúttal miben nyilvánul meg, azt hetilap Elképzelt aranyak című összegző írásából tudhatjuk meg.

Az olimpia megnyitójának hetében természetes, hogy minden hetilap bővebb összeállítást szentel az eseménynek. Így a Figyelő is, amely azonban elsősorban természetesen nem a sportteljesítmény, hanem a gazdasági vonatkozások felől vizsgálja a játékokat. Összességében megállapítható, hogy a kijutott sportolók már biztosan nem járhatnak rosszul. A legjobbak pedig akár ezalatt a bő két hét alatt biztosíthatják megélhetésüket az elkövetkező évtizedekre. De maga a rendező város, illetve ország is sokat nyerhet az olimpiával. Igaz ez még akkor is, ha a legtöbb szakértő az Athéni olimpiához köti a görög gazdaság mélyrepülésének kezdetét. A részleteket a Figyelő legújabb számában olvashatjuk. Az összeállítás címe: Akik csak nyernek az olimpián.

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr114683146

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.