A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Lapszemle

2012. július 06. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

Hetilapok

A választási rendszer minden demokratikus berendezkedésű állam alapvető építőelemei közé tartozik, mivel ez alapján áll fel az ország legfontosabb döntéshozó szerve. A hazai választások elmúlt két évtized során megszokott rendszere szinte minden szakértő szerint elavult. Nem véletlen, hogy lényegében a kezdetek óta valamennyi kormányzat tervbe vette a törvényi szabályozás újragondolását. Ezek a törekvések azonban korábban mindig elbuktak. Vagy a megfelelő akarat hiányában tolódtak ciklusról ciklusra, vagy a kormány és ellenzék között feszülő ellentétnek estek áldozatul. A két éve soha nem látott fölénnyel hatalomra került pártszövetség viszont már nem engedheti meg magának, hogy másra hárítsa a felelősséget. Tudják, ha most nem történnek változások, talán újabb évtizedekig várhatunk rájuk. A megegyezés szükségének hiánya azonban akaratlanul is együtt jár azzal, hogy egy érdekkör elképzelései dominálnak. Sokan már most is bírálják a következő hetekben elfogadásra kerülő új törvényt. Szerintük az, a kevesebb képviselővel és a határon túli magyarok szavazati jogával együtt az aktuális kormányzat bebetonozását célozza. Hogy valóban így van-e, arról olvashatunk a legújabb Heti Válasz cikkében. Címe: Csak a Fidesz?

Kisebb politikai és társadalmi vitát kavart a közelmúltban, hogy a magyar származású amerikai író, Elie Wiesel lemondott állami kitüntetéséről. Indokként azt hozta fel, hogy a magyar tanrend szélsőjobboldali írók tanítását is előírja. Valamint sérelmezte a házelnök, Kövér László aktív szerepét az általa fasiszta eszmék terjesztésével vádolt Nyírő József tervezett újratemetésén. A levélváltás adja az alapját a legújabb Heti Válasz Az irodalom visszavág című írásának. Ebben a tények ismertetése, és a két levél teljes szövegének közlése mellett a XX. század közéleti szereplőinek kevéssé ismert kínos mondataiból készített összeállítás is találunk. Bibó Istvántól Winston Churchillig.

Jelenits István piarista szerzetes-tanár tevékeny életének sokadik jelentős elismerését vehette át. Ezúttal állami kitüntetésben részesült. A Corvin-lánc birtokosaként pedig immár nem csak lehetősége, hanem kötelessége lesz, hogy elmondja a véleményét a társadalmat érintő legfontosabb ügyekben. Ezt megteszi ezúttal a Heti Válasz munkatársának kérésére is. Megtudhatjuk többek között azt, hogy mit gondol a főváros által szorgalmazott, ám a helyszínként kiszemelt tizenharmadik kerület által ellenzett Prohászka-szobor felállításáról. De kifejti véleményét a sokat kritizált új tanrendről. A Jelenits Istvánnal készített interjút a közéleti hetilap legfrissebb számában olvashatjuk.

Találós kérdés is lehetne: ki az, akiről elmondható, hogy volt hatodik kerületi alpolgármester, a Közép-afrikai Köztársaság utazó nagykövete, valamint az ország legdrágább eladó autójának tulajdonosa is? Ő, a korábban Terézváros pénzügyeiért felelős Fürst György. Ma már a helyi ingatlancsalások egyik fő gyanúsítottja. Kreativitása mindezek mellett nem vonható kétségbe. Rájött, hogy a képviselőtestület tagjaként milyen lehetőségei vannak a pénzszerzésre úgy, hogy még a gyanú árnyékát is elkerülje. Ennek támogatására a Dominikai Közösségben hozott létre jelentős fiktív cégbirodalmat. Később, amikor mégis a nyomozók látókörébe került, megtalálta azt a személyt, aki jó pénzért diplomáciai mentességet árult. Így válhatott negyvenéves korára egy százmilliót érő, Rolls-Royce Phantom luxusautó tulajdonosává. A villámkarriert befutó, de hasonlóan látványos bukás előtt álló Fürst György történetéről olvashatunk részletesen a Heti Válaszban, Terézváros fantomja címmel.

Hogy végül sikeresnek, vagy a kormány kudarcaként ítéljük-e meg a gazdaságról szóló nemzeti konzultáció eredményét, az vélhetően ezúttal is pártállástól függ majd. Vannak azonban objektíven megítélhető körülmények is. A válaszadók körének kibővítése ellenére egyelőre igen kevésnek tűnik az egy hónap alatt visszaküldött kevesebb, mint négyszázezer kérdőív. Az ezután következő nyaralási szezon pedig a határidő meghosszabbításával együtt is kérdésessé teszi a további jelentős növekedést. A most feltett kérdésekben tapasztalható érdektelenség nem is meglepő az elmúlt hónapok tükrében. Tovább fokozza mindezt az, hogy a napokban a munkára vonatkozó új szabályok hatályba lépésével, illetve a munkavédelmi program meghirdetésével maga a kormányzat adott korai választ több kérdésre. A nemzeti konzultáció kettősségét, pénzügyi és politikai vonatkozásait vizsgálja a héten megjelent HVG Hallgat a mély című írása.

Sokat hallani arról, hogy a csokoládé, bár jó hatással lehet a hangulatra, egészségtelen és hizlal. Ez utóbbi a túlzásba vitt fogyasztás esetén valóban igaz. Sokáig éppen emiatt nem is törekedtek egészségre gyakorolt pozitív hatásainak bebizonyítására. A múlt század második felétől azonban már a tudósok is felfigyeltek a csokoládé hasznos tulajdonságaira. Többek között szív- és érrendszeri betegségek, vese- és májelégtelenségek, valamint a cukorbetegség kialakulásának megelőzésében is segítséget nyújthat. A legfontosabb természetesen ez esetben is a tudatos és mértékletes fogyasztás. Hogy ez pontosan mit jelent, illetve miért nem egészséges minden csokoládé, azt is megtudhatjuk a HVG Fekete-fehér, igen-nem című cikkéből.

Évek óta egyre újabb és újabb kihívásokkal szembesíti a modern technika fejlődése a hagyományos lapkiadók többségét. Már az első digitális újságok másfél évtizeddel ezelőtti megjelenésekor sokan vizionálták a nyomtatott lapok közeli végét. Ám ez mindmáig nem következett be. A helyzet azonban egyre sürgetőbbé teszi a megoldás megtalálását. Egyelőre hiába látja mindenki, hogy a netes újságoké a jövő, és már most is igen népszerűek, a nyomtatott sajtó által nyújtott biztonság feladását még a legtöbb kiadó kockázatosnak találja. A nyomtatott újságok válságáról, illetve jövőjéről olvashatunk a legújabb HVG-ben Recept kerestetik címmel megjelent írásban.

Hasznosak-e az űrben folytatott kísérletek? A kérdés már számos alkalommal felmerült, mivel a kísérletek rendkívüli anyagi ráfordítást igényelnek, ám látványos eredményt mindezidáig nem hoztak. Ezúttal a Kutatás az emberiségért elnevezésű konferencián szakértők és illetékesek keresték a választ. Valamint elmondhatták érveiket és ellenérveiket a további kísérletek mellett, illetve azok ellen. E konferencia kapcsán járt utána a HVG munkatársa az űrutazások során végzett, tudományosnak nevezett kutatások történetének, vélt vagy valós eredményeinek és várható sorsának. Az írás címe: Mihasznuk?

Olyan, a gazdasági növekedés ösztönzésére szolgáló csomagot jelentett be a kormány, amelynek irányaival gyakorlatilag mindenki egyetért. Szakértők, ellenzék és a munkáltatók is úgy vélik, hogy a most megtett bejelentésekkel régi adósságát törlesztetheti az állam. Az elképzelések tehát jó irányba mutatnak, gondot csak a szükséges háttér megteremtése okozhat. Igaz, nem a kormány szerint, mivel a bejelentéssel egy időben a felhasználandó forrásokat is megnevezték. Az ellenzék és szakértők is úgy látják azonban, hogy veszélyes az államkasszába még nem befolyt összegekre alapozni az intézkedéseket. A Figyelő legújabb számából mind a program részleteit, mind pedig a forrásokat és azok megalapozottságát megismerhetjük. A gazdasági hetilap írásának címe sokat sejtető: Bizonytalan lábakon.

Katolikus lapok

Az európai gazdasági helyzet instabilitása kényszeríti arra a magyar kormányt, hogy nemzetközi szervezetekkel tárgyaljon a belső pénzügyi biztonság megteremtése és fenntartása érdekében. Ennek sikeréért a magyar fél mindent el is követ. Legalábbis kifelé ezt kommunikálja. Mindezt azonban nem erősíti meg a tény, hogy a kapcsolatfelvétel elhatározása még tavaly év végére tehető, ám a tárgyalások megkezdésére mind a mai napig nem került sor. Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap, vagyis az IMF feltételeire és reakcióira a kormány látszólag nem siet válaszolni. Sokakban felmerült, hogy Magyarországnak nem is áll érdekében a megállapodás, mivel a tárgyalások hírére máris stabilizálódott a hazai fizetőeszköz, a gazdaság pedig jelenleg nincs veszélyes helyzetben. Szakértők szerint azonban egyértelműen szükséges legalább egy pénzügyi védőháló, mert az jelentősen megnövelné a befektetői bizalmat. Az Új Ember munkatársa a héten a neves közgazdásznak, Csaba Lászlónak tette fel a hét kérdését: Lesz IMF-megállapodás?

A nemzeti konzultáció újabb fordulóját hirdette meg hetekkel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök. Alátámasztva ezzel azt a megválasztása után kinyilvánított szándékát, miszerint az emberekkel közösen képzeli el a kormányzást. A kérdőívek a napokban már mindenkihez eljutottak, kitöltésükre még csaknem másfél hónap áll rendelkezésre. A kérdések arra szolgálnak, hogy megszabott kereteken belül bárki saját értékrendje szerint alakíthassa az országos politikát. Egy keresztény ember számára különösen fontosnak kell lennie, hogy vallásának elvei megjelenjenek a fontos döntések hátterében. Ebben kíván segítséget nyújtani a Jezsuita Európa Iroda. Bár véleményük szerint a kérdések megfogalmazása túl kötött és szakmai, megkísérelték azokat a keresztény társadalmi tanítás tükrében értékelni. A katolikus hetilapban most induló sorozatból ezúttal az első két kérdés eldöntéséhez kapunk útmutatást.

Különleges esemény házigazdája volt június huszonhetedikén a Győri egyházmegye. Szent László király ünnepén püspöki szentmise és az uralkodó egészalakos szobrának avatása mellett felemelő körmeneten is részt vehetett a több ezer jelenlévő. A hívők nem csupán lovagkirályunk legendás hermáját, de az államalapító Szent István király jobbját is kísérhették. A talán leghíresebb magyar ereklye, a Szent Jobb egynapos győri látogatásáról, és az ünnep eseményeiről olvashatunk részletes, fényképekkel illusztrált beszámolót az Új Ember e heti számában, Ereklyék találkozása Győrben címmel.

Július első napján, múlt vasárnap ért véget a közel egy hónapig tartó Labdarúgó Európa-bajnokság. Az év egyik kiemelkedő sporteseménye a végső győztes kilétét tekintve nem hozott meglepetést, ám számos kérdést felvetett. Amennyire ünnep volt a két rendező, Lengyelország és Ukrajna, valamint az egész futballvilág számára, olyannyira elkeserítőek lehettek a kísérő események. A nehézkes előkészületek, a politikai botrányok, az ukránokat sújtó előítéletek, illetve az okkal feltételezhető korrupció nem egyszer elvonta a figyelmet a lényegről. Az EB szerethető és sötétebb oldaláról ír a héten az Új Emberben a világ vezető szaklapjának hazai főszerkesztője. Írásának címe: Szeressük-e a focit?

A gyöngyösi ferences templom, illetve a hozzá tartozó épületek felújítása kétéves munka után idén ért véget. A kívül-belül megújított épületegyüttesben található többek között hazánk legrégebb óta folyamatosan működő könyvtára. Miután túlélte a török hódoltságot, később pedig a huszadik századi államosítást, most pályázati forrásoknak köszönhetően felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye is megújulhatott. És immár a nagyközönség számára is láthatóvá vált. A felújítás közben nem feledkeztek meg a közelmúltról sem. A kolostor kerengőjében díszkutat emeltek az 1946-ban kivégzett Kiss Szaléz szerzetes számára. A Sarlós Boldogasszony búcsúján ünnepélyesen is lezárt felújításról további részleteket a Keresztény Élet legújabb számában tudhatunk meg.

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr44633321

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.