A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Lapszemle

2012. június 02. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

Hetilapok

Az egykor forgalmas és hivalkodó Várbazár évtizedekkel ezelőtt a főváros kiemelkedő látványossága volt. Ma a budai oldal egyik leglehangolóbb épületegyüttese, lepusztult és életveszélyes. A budai látkép szégyenfoltja azonban nemsokára újra Budapest ékessége lehet. Amennyiben a nagyszabású tervek nem jutnak sok más hasonlóan induló beruházás sorsára. A kormány és az önkormányzat közös elhatározása eredményeként a látványos tervek már elkészültek, várhatóan 2013-ban az építkezés is megkezdődhet. Ha pedig minden az elképzeléseknek megfelelően alakul az azt követő évben már mozgólépcsőn mehetünk fel a Budai Várba. A pályázaton győztes tervezőiroda rekonstrukciós terveibe elsők között tekinthettek be a Heti Válasz munkatársai, így most a lap olvasói is megismerhetik azokat. Emellett képet kaphatunk a háttérben történtekről, valamint a kivitelezés várható nehézségeiről is. Az összeállítás címe: Ybl után szabadon.

Egész Európa számára kellemetlen meglepetést szerzett a hétvégén Szerbiában megtartott államfőválasztás végeredménye. Az esélyesnek kikiáltott unió-párti Borisz Tadics vereséget szenvedett a radikális, Moszkva-barát Tomiszlav Nikolicstól. Hogy ez mennyire meglepő, azt mutatja, hogy még az utolsó felmérések is Tadics sima győzelmét valószínűsítették. Nikolics sikere nem várt fordulat, ami veszélybe sodorhatja az ország hosszas tárgyalássorozat után márciusban elnyert EU-tagjelölti státuszát. A választás új helyzettel szembesíti a vajdasági magyar politikusokat is, akik az előző kormánnyal ápolt jó viszony után immár nehezebb érdekérvényesítésre számíthatnak a Nikolics vezette Szerbiában. A legújabb Heti Válasz a szerb választások után kialakult helyzetet összegzi, Belgrád-Moszkva-tengely című cikkében.

Rendkívüli várakozás előzte meg a legnagyobb internetes közösségi portál, a Facebook részvényeinek közelmúltbeli tőzsdei bevezetését. A sokak által várt esemény azonban a többség számára meglepő és csalódást keltő eredményt hozott. A tőzsdei elektronikus rendszer leállásán felül az előzetesen várt részvényár közel felére esett árfolyam súlyos károkat okozott a Facebook üzleti megítélésében. Eközben az immár elkerülhetetlen nyilvánosság következtében felszínre kerültek az eddig kevésbé hangoztatott negatívumok is. Így a hirdetők és befektetők növekvő tőkekivonása, valamint a portál ellen tömegesen indított magánjogi perek. Kipukkad a Facebook-lufi? Ezzel a címmel olvashatunk a legújabb Heti Válaszban a Facebook tőzsdei indulásáról és annak következményeiről.

Hónapokkal ezelőtt a jelentős tartozást felhalmozó családok helyzetének könnyítése érdekében vezették be több településen az előre fizetős villanyórákat. Ezek előnye abban rejlik, hogy a fogyasztó nem tud több áramot használni annál, amit előre kifizet, így elkerüli az anyagi lehetőségeit meghaladó hátralékok felhalmozását. De a véletlenül vagy gondatlanul bekapcsolva hagyott eszközök miatti sokkoló villanyszámla is megelőzhető. Ez utóbbi lehetőség már nem csak a kispénzűek számára lehet vonzó. Így akkor sem kell megijedni, ha valaki véletlenül égve hagyja nyaralójában a lámpát egész télre, mivel amint elfogy az előre feltöltött összeg, minden kikapcsol. Ezért az ilyen villanyóra ma már mindenki számára elérhető, de csak a szociálisan rászorulók juthatnak hozzá ingyenesen. A kedvezményezettek körét viszont bővíteni kívánják a jövőben. Az előre fizetős mérőórákról, illetve a bennük rejlő lehetőségekről olvashatunk a közéleti hetilap Feltöltés alatt címmel megjelent írásában.

Az első Orbán-kormány idején a kultúra területe még stratégiai fontosságúnak számított. Az elmúlt két évben egyértelművé vált, ma már korántsem ez a helyzet. Úgy is mondhatnánk, a kultúra szerepét átvette a sport. A kabinet által deklaráltan kiemelten kezelt terület a törvényi szabályozás és az állami támogatások terén is a kormányzati ciklus haszonélvezője. Miközben a kulturális államtitkárság költségvetése csaknem egyharmadával csökkent az elmúlt két évben. Szőcs Géza államtitkár sem titkolja, meg van kötve a keze. A gazdasági válság, valamint az állami támogatások jelentős szűkítése eddig is több száz alkalmazott elbocsátását eredményezték. De a további megszorítások drámai következményekkel járhatnak a múzeumok, könyvtárak, levéltárak számára. A közgyűjtemények egyre nehezebb helyzetéről a legújabb HVG-ben olvashatunk Unokáink sem fogják látni címmel.

Kilencven évvel első megjelenését követően újra kiadják Adolf Hitler hírhedt programadó művét a Mein Kampfot. A müncheni székhelyű Kortárs Történelmi Intézet kutatói a könyv kritikai kiadását készítik el 2015-re. Akkor szűnik meg a szerző halála után hetven évig fennálló tilalom. Az intézet ugyan nem az első náci irat újrakiadását tervezi, de a Mein Kampf még mindig különleges indulatokat gerjeszt az emberek többségében. A történészek tudományos felvilágosításra és oktatási segédeszköznek szánják az újrakiadást, ami alapos bevezetővel és több ezer lábjegyzettel alátámasztva mutatja be a szerző tévedéseit és plagizálásait, valamint a megírás körülményeit. A Mein Kampf tervezett újrakiadásának körülményeiről, illetve az eredeti műről is olvashatunk a HVG A történelem lábjegyzetei című cikkében.

Június hetedikén veszi kezdetét az irodalom egy hétig tartó ünnepe, az immár nyolcvanharmadik alkalommal sorra kerülő Ünnepi Könyvhét. A világ számtalan könyvfesztiválja között is jelentősnek mondható eseményt először 1929-ben, gróf Klebersberg Kuno nyitotta meg. Az első nem aratott átütő sikert, később előfordult, hogy egyetlen naposra redukálták, sokáig pedig kisajátította magának az aktuális politikai elit. De a könyvhét mindezek ellenére nyolcvanhárom esztendeje évről évre megrendezésre kerül, egyre növekvő érdeklődés kíséretében. A HVG Trend című rovata a közelgő megnyitóhoz kapcsolódva részletes összeállítással jelentkezik a héten. Olvashatunk a könyvhét eddigi történetéről, a legnagyobb kiadókról és terveikről, valamint az irodalom jövőjének tartott elektronikus könyvről is. Mindemellett a lap munkatársai röviden bemutatják a véleményük szerint legérdekesebbnek ígérkező ötven, ez alkalomból megjelenő alkotást.

Arról itthon és külföldön egyaránt megoszlanak a vélemények, hogy a magyar gazdaság, ha lassan is, de visszatalált-e már a növekedés útjára. Az sem egyértelmű, hogy a jelen helyzetért ki, esetleg milyen folyamatok tehetők felelőssé. Pártállástól függően rá lehet fogni az előző kormányok felelőtlen intézkedéseire, a jelenlegi kabinet elhibázott döntéseire, de akár külső tényezőkre is. Azt azonban nehezen lehetne tagadni, hogy a gazdaság pillanatnyi helyzete nem ad okot derűlátásra. A recesszió után éledező bankok a szektort sújtó válságadók, valamint a devizahitelesek kényszerű kisegítése miatt nagymértékben visszafogták a hitelezést. Ez súlyosan érinti az egyébként is nehéz helyzetben lévő kis- és középvállalkozásokat, amiknek ideális esetben a gazdaság motorjaivá kellene válniuk. A fogyasztásra leginkább rávehető társadalom rétegek a mindennapi túlélésre, jobb esetben a takarékoskodásra rendezkedtek be. A német gazdaság és ipar gyors magára találása pedig a vártnál kisebb mértékben tudja előmozdítani a magyar növekedést. A Figyelő legfrissebb száma a kétéves kormányzati ciklus feléhez érve elemzi a hazai gazdaság helyzetét, növekedésének lehetőségeit és esélyét.

Katolikus lapok

A természetvédők leggyakoribb kérdése már régóta nem az, hogy mit tett az ember saját környezete ellen, sokkal inkább, hogy helyrehozható-e valaha az, amit elrontottunk. Az elmúlt évtizedek egyre nyomasztóbb környezetszennyezése a természet szinte valamennyi tényezőjének jelentős károkat okozott. Az ipar fejlődése és a haszon maximalizálása felülírta a környezet megóvásának célját. De a jó hír az, hogy néhány esetben még nincs túl késő. Ilyen az ózonréteg. A múltszázad nyolcvanas éveinek végén az ember ráébredt, hogy a nap sugarainak egyre károsabb voltáért is őt terheli a felelősség. Felismerésének pedig kivételesen következményei is voltak. Az ózonréteg károsodásáért felelős anyagok gyártását és felhasználását korlátozó megállapodás az egyetlen, amelyhez a világ valamennyi állama csatlakozott. Az eredmény már most kézzel fogható, néhány évtized múlva pedig a nap sugárzása akár vissza is térhet arra a szintre, amit egészségesnek nevezhetünk. Ha saját életünkben már nem is tehetünk sokat ennek érdekében, unokáink életét még jobbá tehetjük. Az Új Ember teremtésvédelemmel foglalkozó sorozata a héten az ózonréteg romlását, a megmentésére irányuló törekvéseket, illetve a reményteljes eredményeket tekinti át.

A múlt hónapban világszerte ismert és tisztelt személlyel bővült az egyház által hivatalosan is szentként tiszteltek köre. Bingeni Hildegárd esetén ki kell emelni a hivatalos jelzőt, hiszen a keresztény világ már évszázadok óta szentként tiszteli a tizenkettedik században élt bencés apátnőt. De nem csak vallásos körökben ismert. Gyógyítással kapcsolatos elképzelései különösen népszerűek azok között, akik a természetes gyógymódokban bíznak. Hildegárd egyik legfontosabb meglátása az volt, hogy az embert nem pusztán betegségében, hanem egészében, test és lélek elválaszthatatlan egységében szemlélte. Vallotta, ha valaki összhangban van Istennel és a természettel, akkor egészséges. A testi egészség előfeltétele a lélek megtisztítása. Személyének jelentőségéről sokat elárul, hogy nő létére pápák és uralkodók fordultak hozzá rendszeresen tanácsért. Szent Hildegárd életéről és szemléletéről olvashatunk a katolikus hetilap legújabb számának Középkori „doktornő” című írásában.

Szent István király felesége, Boldog Gizella emlékét nem csupán választott hazájában őrzik. A bajor származású királyné iránti tisztelet egyik központja a németországi Passau. A királyi család megbecsülésében élen járó Székesfehérvár püspöke, Spányi Antal idén tettekkel is kifejezte a magyarok Gizella személye iránt érzett háláját és tiszteletét. A megyéspüspök Szent István feleségének emléknapján a király ereklyéjét ajándékozta a Passaui egyházmegyének. Az ereklyét ezentúl a királyné temetkezési helyéül szolgáló niedernburgi kolostorban őrzik. Az ünnepélyes esemény kapcsán kereste fel Spányi Antalt az Új Ember munkatársa, hogy a szentek korunkban betöltött szerepéről beszélgessen vele. Ehhez kapcsolódva olvashatunk a lapban egy Veszprémben megrendezett különleges kiállításról is. A királynék városában a magyar királynékról, illetve az őket szentelő püspökökről láthatunk szép összeállítást. A kiállításról készült kedvcsinálót szintén a katolikus hetilapban találjuk.

A múlthét végén rendezték meg Csíksomlyón a hagyományos pünkösdi búcsút. Az ünnepi hétvége kiemelkedő eseménye a szombaton, többszázezer zarándok jelenlétében megtartott szentmise. Ezen Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kijelentette, a zarándoklat egyetlen célja a zarándokok megerősítése katolikus hitükben. Elítélt minden olyan törekvést, amely nem vallásos célokkal kívánja összemosni az eseményt. Gondolatait megerősítette a mise prédikációját tartó Tempfli György stuttgarti plébános is. A Keresztény Élet legújabb számának segítségével homíliája legfontosabb részleteit eleveníthetjük fel.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr424560794

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.