A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Lapszemle

2012. május 11. - Ítélet

TELEKI LEVENTE

Hetilapok

Az elmúlt hetek egyik legnépszerűbb híre, hogy a nemrég még az államfő lemondását követelő Gyurcsány Ferenc meglepően hasonló plágiumügybe keveredett. A gyanú azóta sem igazolódott be, de ugyanígy várnunk kell a cáfolatra is. Az egykori miniszterelnöknek azonban korántsem ez az első kellemetlen ügye a nyilvánosság előtt. Korábbi KISZ-vezetőként, kapcsolatait felhasználva, hamar a rendszerváltás nyertesei közé került. Már vállalkozói tevékenységét is számos gyanús esemény kísérte. Sokak szerint pedig kormányfőként rajta tartotta a szemét üzleti érdekeltségein, és érdekein. Bár bűnösségét mindmáig senkinek nem sikerült bizonyítania, szerepléseit jóformán a kezdetek óta botrányok kísérik. A 2006-ban, Balatonőszödön elhangzott emlékezetes beszéde óta pedig lényegében már a baloldalnak is terhére van. Követői szerint viszont éppen azért érik támadások mind gyakrabban, mert ő a rendszerváltás óta eltelt évek legkarizmatikusabb baloldali politikusa. Akármelyik is az igaz, Gyurcsány vitathatatlanul az elmúlt két évtized egyik legellentmondásosabb közéleti szereplője. Legújabb botránya kapcsán készített összeállítást a Heti Válasz Reflektor című rovata, amelyből megismerhetjük az egykori kormányfő politikai pályafutását a kezdetektől vélhetően egészen a végéig.

Több olyan választást is tartottak az elmúlt hét végén, amelyet Európa-szerte kiemelt figyelem kísért. A Szerbiában esedékes parlamenti- és elnökválasztáson a hosszú távú stabilitás biztosítása volt a tét. A két elnökjelölt között nem csupán a hatalomért zajlott, illetve a második fordulóban zajlik tovább a harc. A tét az európai integráció folytatása, vagy befejezése. Hazánk is figyelt a szerbiai választásokra, hiszen a Vajdaságban jelentős magyar kisebbség él. A többi szomszédos állammal ellentétben, Szerbiában nem is vallottak kudarcot a magyar pártok. A másik, mindenki számára érdekes voksolást Görögországban tartották. A csődközelbe került állam kormányzásáért populista EU-ellenes, valamint a gazdasági korrekció érdekében fájdalmas intézkedések meghozatalára vállalkozó pártok szálltak harcba. Ezt a két voksolást kísérte figyelemmel a Heti Válasz munkatársa is. A héten összeállítást olvashatunk a választások várható következményeiről az eredmények tükrében. Az írás címe: Két választás a Balkánon.

Az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb állami vállalkozása Magyarországon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása. Az állami feladatokra való felkészítés egységességének megteremtésére létrehozott intézménynek immár helye is van. A mostanában megszokott módon, a hagyományokhoz való visszatérés jegyében az egyetem a korábbi katonai akadémia, a Ludovika műemlék épületébe költözik. Az új egyetemi központ kialakítása monstre beruházás keretében valósul meg. Egyebek mellett több új épület, illetve lovaspályák kialakítására is sor kerül 2015-ig. Nem csupán jelképek és a hagyományok motiválják az Orczy-kertben felépítendő Ludovika Campus létrehozását. Nem titkolt cél Budapest új egyetemi városrészének létrehozása. Minderről a közéleti hetilap legújabb számában olvashatunk, Ludovika újratöltve címmel.

Lassan már nem csak a magyar, de a spanyol sportrajongók gyomra is összeszorul a világ legjobban kereső kézilabdázója, Nagy László neve hallatán. A már tizenkét éve Barcelonában játszó, immár spanyolnak is számító magyar klasszis három éve képtelen választani a két ország válogatottja között. Év eleje óta viszont már mindenki biztosra vette, hogy a nemzetközi szövetség által elvárt idő leteltével, az olimpián Nagy már a végső győzelemre is esélyes spanyol csapatban szerepel majd. Napokkal ezelőtt azonban váratlan fordulat történt. Az egykori szegedi, aki ma a világ egyik legjobbjaként a világ egyik legjobb csapatának kapitánya, a magyar kirakatcsapatba, a Veszprémbe szerződik. A szövevényes történetről olvashatunk a héten a Heti Válasz sportrovatában. A cikk címe: Nagy ügy.

A 2012-ben esedékes, előre bejelentett kormányátalakítás keretében megtörtént az első jelentős változás. Az oktatásért, egészségügyért, kultúráért, illetve a szociális ellátásért felelős Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője, Réthely Miklós mondott le pozíciójáról. A váltás nem meglepő, hiszen a miniszter már kinevezésekor jelezte, a ciklus felénél távozik. Utódja az eddig a társadalmi felzárkóztatásért felelős Balogh Zoltán. A döntésnek köszönhetően egy református lelkész lett az egyik legjelentősebb hazai minisztérium irányítója. A minisztercseréhez kapcsolódva készített összeállítást a héten a HVG munkatársa. A cikkből megtudhatjuk, milyen változások várhatóak a tárcánál a váltás után, illetve azt is, melyek voltak a korábbi miniszter legfontosabb döntései. De érdekességképpen a Balogh előtt politikai pozíciót betöltő lelkészekről és papokról is olvashatunk. Az összeállítás címe: Békítőt old?

Aki figyelemmel követi a nemzetközi, különösen az európai politika történéseit, érdekes tendenciára figyel fel mostanában. A magyar Jobbik két évvel ezelőtti Parlamentbe jutása, valamint népszerűségének növekedése már intő jel volt a hagyományos politikai elit számára. Reagálni azonban nem tudott rá. Ennek köszönhetően ma már egyre több országban válik jelentős politikai tényezővé a szélsőjobb. Erre a politikai irányra azonban ma már jellemző, hogy nem határozhatóak meg egyértelműen a célkitűzései. Egészen más például a holland szélsőjobb, mint a görög. A tendencia sokkal inkább azért elgondolkodtató, mert a polgárok unió- és idegenellenességének növekedését jelzi. Az európai szélsőjobb pártok irányultságát, valamint a több politikai erő hozzáállását vizsgálta meg a Political Capital. A kutatás eredményeit ismerteti a legújabb HVG-ben A hatalom közelsége címmel megjelent írás.

Kuba és a katolikus egyház. E kettő az elmúlt évtizedekben igen távol kerül egymástól, nehéz volt elképzelni, hogy akár egy mondatban szerepeljenek. A szocialista beállítottságú állam nehezen viselte el a gyökeresen eltérő szellemiséget hirdető vallást. A helyzetet nehezítette a Fidel Castróval szembeni ellenállás is, amit a későbbi államfő nem bocsátott meg. Mára azonban mindez megváltozni látszik. A hatalmon öccsét követő Raul Castro már nem kívánja megnehezíteni az egyház feladatát. Sőt, személyes jelenlétével tisztelte meg az új havannai szeminárium átadási ünnepségét. A katolikus hívek száma a változások ellenére továbbra sem emelkedik jelentős mértékben. Napjainkban mindössze a társadalom öt-hat százalékát teszik ki. A katolikus egyház kubai helyzetéről szól a hetilap Hitépítés című cikke.

Az európai társadalmak látványos öregedése mind gyakrabban veti fel a kérdést, hogy mi lesz a nyugdíjrendszerek sorsa. Direktebben: mi lesz az idősek sorsa. Mivel egyre kevesebb aktívan dolgozó fiatalnak kell egyre több idős ember ellátását biztosítania, a hagyományos nyugdíjrendszer fenntarthatatlannak látszik. Ahhoz azonban, hogy valaki aktív éveiben képes legyen biztosítani maga számára a nyugodt öregkort, előrelátó öngondoskodás, amihez pedig biztos és tisztes bér lenne szükséges. Utóbbi sokaknak nem adatik meg, az öngondoskodás helyett a mindennapi túlélés is problémát jelent. Ez esetben marad az állami nyugdíjrendszer, ami azonban a jövőben egyre kevésbé lesz képes betölteni szerepét. Korábban a nyugdíjba vonulók utolsó fizetése és első nyugdíja között alig volt különbség. A közeli jövőben viszont a szakértők szerint valódi nyugdíj helyett már csak valamiféle öregségi segélyre lehet számítani. Ami talán a túléléshez elég lehet, a megérdemelt nyugalomhoz aligha. A Figyelő legújabb száma a tisztességes időskor, a nyugdíjrendszerek, valamint az öngondoskodás lehetőségeit vizsgálja.

Katolikus lapok

Érdekes felmérés látott napvilágot a közelmúltban. A Chicagói Egyetem munkatársai az elmúlt két évtized során három alkalommal végeztek világméretűnek nevezett felmérést Földünk népességének vallási irányultságával kapcsolatosan. Az 1985 óta változó témakörökben végzett kutatás eredményei legfeljebb a konkrét számok tekintetében nevezhetőek némileg meglepőnek. Valójában azonban csak a sztereotípiák megerősítésére szolgálnak. A felmérés hitelességét viszont több tényező is jelentősen megkérdőjelezi. A tanulságok általános jellegéhez képest meglehetősen szűk körűnek tűnik, hogy a kutatásban mindössze negyven ország vett részt. Ennek ellenére vonták le például a konklúziót, miszerint az ateizmusra leginkább hajlamos emberek az egykori NDK lakosai. További visszásságok adódhatnak a feltett kérdésekből. Több esetben nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy a válaszadó valóban a kívánt értelemben reagál-e arra. Jellemzi az adatok hitelességét, hogy az istenhívő magyarok arányát harminc százalékra teszi. Miközben a 2008-as Európai Értékrend Vizsgálat eredménye szerint ez a kétharmadot is meghaladja. A vitatható vallásszociológiai felmérésről a Katolikus Egyetem oktatója fejti ki véleményét az Új Ember Hét kérdése rovatában.

A negyvenéves kommunista diktatúra vallásellenességéről és egyházüldözéseiről sok tényt, adatot és elképzelést ismerhettünk meg a rendszerváltás óta eltelt évek során. Ezek alapján annyi bizonyos, hogy teljes igazságot egyelőre nem ismerhettük meg. Az is egyértelmű továbbá, hogy a múlt rendszer kiszolgálói nem válogattak az eszközökben, amikor az egyházak, illetve a vallásgyakorlás ellehetetlenítése volt a céljuk. A kezdetek nyílt hadüzenete és brutális támadásai után a pártállami vezetők is ráébredtek, hogy a bujtatott üldözés sokkal nagyobb sikerrel kecsegtet. Az egyházüldözés legfontosabb eszközévé így válhattak a titkosszolgálatok. A katolikus hetilapban kétoldalas, részletes összeállítást olvashatunk az állambiztonsági hivatal tevékenységéről, a katolikus egyház működéséről, valamint az üldözések áldozatairól. A Közelmúlt rovat nem csak a legfontosabb eseményeket tárja elénk, de egy új, az üldözés elveit, módszereit és irányítóit bemutató könyv szerzőivel készült interjút is olvashatunk. Részletek a legfrissebb Új Emberben.

Csend és szó. E két fogalmat állítja a közösségi kommunikáció világnapja alkalmából kiadott üzenete középpontjába XVI. Benedek pápa. A Szentatya szerint a csend ugyanúgy a közlés alkotórésze, mint az információátadás. Amikor ugyanis mi hallgatunk, ezzel másoknak adunk lehetőséget a megnyilatkozásra. A csend tehát nem csak önmagunk mélyebb megismerésének eszköze, de a kommunikáció elengedhetetlen tartozéka is. Miként a kinyilatkoztatást nekünk ajándékozó Isten is hallgatásával erősíti meg tettét. Nem meglepő, hogy a csend és az elmélyülés a legtöbb vallás mindennapi gyakorlatában is kiemelkedő szerepet kap. A kommunikáció idei világnapjára közzétett pápai üzenet kulcsfogalma tehát meglepő módon éppen a csend. XVI. Benedek pápa üzenetének kivonatát a katolikus hetilapban olvashatjuk.

Május a katolikus egyházban hagyományosan a Szűzanya hónapja. Ez a hónap különleges jelentőséggel bír, hiszen a Mária-tisztelet a katolikus hit egyik legfontosabb jellemzője, ami megkülönbözteti a többi vallástól, egyben ki is emeli azok közül. Szűz Mária az üdvösség örömhírének különleges módon közvetítője. Szerepe az egyház születése óta hitünk legtöbbet támadott alapjai közé tartozik. Ennek ellenére az egyik legfontosabb is. Szűz Mária közbenjárása a keresztény ember számára elengedhetetlen a Krisztust követő élethez. Május hónap kiemelkedő jelentőségéről, illetve a Mária-tisztelet fontosságáról mondja el gondolatait a Keresztény Élet legújabb számában Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr864502758

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.