A PPKE JÁK Hallgatói Lapjának blogja

Ünnepek: Húsvéti szokások

2012. április 07. - Ítélet

TOMPAI NIKOLETT

A keresztény egyházakban a húsvét Krisztus feltámadásának ünnepe, jelentősége nagy, hiszen a megváltás, amelynek beteljesedése Krisztus feltámadása, a keresztény örömhír legfontosabb üzenete. Az ünnep jelentőségéből adódóan szinte természetes, hogy számos szokás alakult ki Magyarországon is, ami az ünnephez kapcsolódik. Húsvétvasárnaphoz inkább az egyházi szertartásokhoz kapcsolódó hiedelmek, szokások kapcsolódnak, míg ünnep második napján a fő szerep a családi vendégségeké és a népszokásoké.

Húsvétot egy negyvennapos nagyböjt előzi meg, mely Jézus ugyanennyi napig tartó böjtölésének és kínszenvedésének emléke, s ezért hamvazószerdától húsvét vasárnapig tartják a böjtöt. A nagyböjt utolsó hete, más néven a nagyhét, Krisztus diadalmas jeruzsálemi bevonulásának ünnepe. A Biblia szerint ekkor sokan ágakat törtek a fákról, és a szamárháton érkező Jézus elé szórták. Ennek emlékére alakult ki a délvidéken a pálmás, az északi tájakon pedig a barkás körmenet.

Jézus kereszthalálának emléknapja a nagypéntek. A legtöbb templomban ilyenkor passiójátékot, az iskolákban pedig misztériumjátékokat rendeztek. Ezeket a falvak összesereglett népe is megtekinthette. A 18. század elején Magyarországon nagypénteki töviskoszorús, önostorozó, kereszthordozó körmeneteket is tartottak, de az egyházi hatóságok ezeket a század közepére betiltották.

Nagyszombaton szentelték meg a tüzet, s a templom mellett raktak máglyát. A megszentelt tűz lángjával vagy parazsával gyújtották meg a templom óriási húsvéti gyertyáját. A szentelt tűz maradványait az emberek hazavitték. Sok háznál tartották azt a szokást, hogy nagycsütörtöktől nagyszombatig nem raktak tüzet, majd nagyszombaton az új tüzet a templomból hazavitt szentelt parázzsal gyújtották meg, s ezen főzték meg az ünnepi ételt. A megszentelt tűz parazsából tettek az állatok ivóvízébe is, szétszórták a házakban Ugyancsak nagyszombati szertartás a vízszentelés, azaz a templom keresztvizének megszentelése. A házakat is, a középkorban még talán a felnőtteket is megszentelték. Valószínűleg innen származik a keresztgyerek húsvéti megajándékozásának szokása.

A legfontosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet volt. A középkorban vasárnap hajnal, ma már nagyszombat estéjén tartják. Korábban a körmenetben a falu legtekintélyesebb embere vitte körbe a feltámadt Jézus szobrát. Nagyszombaton véget ért a böjt. Éjszaka elindultak az emberek Jézus keresésére, amikor a hívők énekelve körbejárták a helység keresztjeit, majd megtalálták az általuk előzőleg elrejtett Jézus szobrot. Szokás volt a húsvéti felszentelés vagy ételáldás is. Ilyenkor a fehér kendőbe kötött tányéron vitték a templomba a sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát. A mise végeztével a pap megszentelte a csomagot, majd az asszonyok sietve, majdhogynem szaladva vitték azt haza, mert úgy tartották, hogy aki gyorsan ér vissza a házába, az a munkában is ügyes lesz. Az ünnepi asztalnál mindenki kapott egy kis szeletet a megszentelt ételből.

A bejegyzés trackback címe:

https://itelet-pazmany.blog.hu/api/trackback/id/tr564367764

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A nyúlon túl 2012.04.07. 11:40:17

Kedves Olvasók! Mindenkinek boldog Húsvéti Ünnepet kívánunk! Pár tanácsot adnánk a családosoknak, akik sütéssel-főzéssel, dekorációval és egyéb érdekességekkel foglalják el magukat. 1. Ne vegyél ideiglenes kiscsirkét és nyulat a lakásodba, hogy aztán a...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.